A Tudomány Napja - 2007

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
A 19. század hajnala mély társadalmi, gazdasági és kulturális elmaradottságban érte Magyarországot. Égető és halaszthatatlan feladatnak látszott az ország alkotmányos reformja és szuverenitásának helyreállítása.

Széchenyi István gondolkodásában a szuverenitás és az alkotmány másodlagos szerepet játszott. Szerinte az elsőrendű feladat a magasabb műveltségű, nemzeti egységbe fogott társadalom megteremtése, a polgári erények felkarolása volt.
Az 1825. évi országgyűlésen (amelyen ő szólalt fel először magyarul), mint ismeretes, egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság alapítására, melynek fő feladata a nyelv művelése lett volna – és amelyből a Magyar Tudományos Akadémia született.
Aki akár csak felszínesen is megismerkedik Széchenyi gondolataival, azt azonnal rabul ejti víziójának idők próbáját kiálló modernsége és aktualitása. Az azóta eltelt másfél évszázad katasztrófái, az egykori Magyarország összeomlása, sajnálatos módon igazolták aggodalmait. A totalitarianizmus szörnyűségeitől, a nacionalizmus és a félresiklott szabadságvágy szirénhangjaitól csak – és egyes-egyedül – a „kiművelt emberfők” öntudatos polgári társadalma óvhat meg minket.
Széchenyi alakja így nemcsak a múltban, hanem ma is iránytű és messze világító torony - minden, az ország, a tágabb Európa jövőjéért aggódó értelmiségi számára.
Most Sopronban, Széchenyi palotája előtt, a róla elnevezett téren, Széchenyi szobra előtt állva emlékezzünk a „legnagyobb magyarról”, aki Sopron megye országgyűlési követeként, 1825-ben, 182 évvel ezelőtt, a pozsonyi országgyűlésen tette meg említett felajánlását.

Mátyás Csaba

Emlékbeszéd, Sopron, 2007. október 16.



© 2022 Forestpress. All Rights Reserved.