Az Európai Bizottság ma új átfogó európai energiapolitikai intézkedéscsomagot terjeszt elő, amellyel az éghajlatváltozás megfékezését, az uniós energiabiztonság növelését és az uniós versenyképesség fokozását tűzi ki céljául. A javaslatcsomag szigorú célértékeket határoz meg az üvegházhatást okozó gázkibocsátás és a megújuló energiák tekintetében, ezenkívül meg kívánja teremteni az energia tényleges belső piacát, és igyekszik szigorítani a hatályos szabályozást.
A Bizottságnak meggyőződése, hogy a 2012 utáni keretszabályozásról szóló nemzetközi megállapodás létrejöttével a fejlett országok 2020-ig akár 30 %-kal csökkenthetik kibocsátásukat. A Bizottság javasolja az Európai Uniónak, hogy nyomatékosítsa elkötelezettségét, és vállalja, hogy 2020-ig legalább 20 %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amelyet elsősorban bizonyos energiapolitikai intézkedések meghozatalával valósíthat meg.
José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke a következőket mondta: „Fordulópont ez az Európai Unió életében. Az energiapolitika már az Európai Közösségek megalakulásakor is fontos szerepet játszott, és ezúttal ismét főszerephez jut. Az Unió valamennyi tagállamának kihívást jelent az éghajlatváltozás, a fokozódó importfüggőség és az energiaárak emelkedése. Amennyiben Európa fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaszolgáltatást kíván nyújtani, közösen kell cselekednie. A Bizottság javaslatai azt mutatják, hogy elkötelezettek vagyunk a vezető szerep, valamint az éghajlatváltozás nyomán kialakítandó új hosszú távú európai energiapolitika iránt. Most kell cselekednünk, ha mi akarjuk alakítani a holnap világát."
Andris Piebalgs energiaügyi biztos így fogalmazott: „Ha most helyesen döntünk, Európa irányíthatja a világban bekövetkező új ipari forradalmat, a szénszegény gazdaság kialakulását. Azt, hogy mi állunk-e a fejlődés élén, vagy másokat kell-e követnünk, számos tényező határozza meg: fontos, hogy képesek vagyunk-e működő belső piacot létrehozni, tiszta és hatékony energiamixet kialakítani és helyes döntéseket hozni a kutatás és fejlesztés vonatkozásában."
Stavros Dimas környezetvédelmi biztos kijelentette: „Az éghajlatváltozás a bolygónkat fenyegető egyik legsúlyosabb veszély. Az éghajlatváltozással szemben mindenképpen fel kell lépni. A mai napon szigorú, de reális célértékekben állapodtunk meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egész világon megfékezzük az éghajlatváltozást és annak legsúlyosabb következményeit. Felszólítom a fejlett világ többi részét, hogy kövesse lépéseinket, hozzánk hasonlóan csökkentse energiafogyasztását és kibocsátását, és segítse felgyorsítani a kibocsátások globális csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodás létrehozását."
Mindez komoly kihívást jelent Európának. Földünk hőmérséklete ebben az évszázadban több mint 50 % valószínűséggel több mint 5 fokot növekszik. A jelenlegi előrejelzések szerint az energia- és közlekedési politikákkal az uniós kibocsátások 2030-ig nemhogy csökkennének, hanem mintegy 5 %-kal emelkedni fognak. Amennyiben a jelenlegi irányzatok és politikák nem változnak, az EU importfüggősége tovább fokozódik: míg jelenleg teljes energiafogyasztása 50 %-át fedezi importból, ez 2030-ra a 65 %-ot is elérheti. Ezenkívül befejezetlen marad a belső energiapiac, így sem az uniós polgárok, sem az uniós gazdaság nem tudja teljes mértékben kihasználni az energiapiaci liberalizáció előnyeit.
A Bizottság mai csomagja három fő pillérre támaszkodva keresi a megoldást e kihívásokra:
1. Az energia tényleges belső piacának létrehozása
Az Unióban élő lakossági és a vállalati energiafelhasználóknak valódi választási lehetőséget kell biztosítani, és az energiaszektorban hatalmas beruházásokat kell ösztönözni. Az egységes piacra nemcsak a versenyképesség, de a fenntarthatóság és a biztonság érdekében is szükség van.
A versenyszektorban és a belső piaccal kapcsolatosan készített felmérések tanúsága szerint e célok érdekében további lépéseket kell tenni: világosan el kell határolni egymástól az energia termelését és elosztását (see IP/07/26). Erősebb, az európai piacot szem előtt tartó független szabályozási ellenőrzésre is szükség van, nemzeti intézkedéseket kell hozni az Európai Unió infrastruktúrájának legalább 10 %-os összekapcsolására, ehhez meg kell határozni a nagyobb akadályokat és koordinátorok kell kinevezni.
2. A szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása
A Bizottság meg kívánja őrizni az EU világban betöltött vezető szerepét a megújuló energiák területén, ezért javasolja, hogy kötelező célkitűzésként 2020-ig teljes energiamixének 20 %-át fedezze megújuló energiaforrásokból. Ehhez a megújuló energiaforrások mindhárom ágazatában – a villamos energia, a bioüzemanyagok és a fűtés és hűtés területén is – lendületes növekedésre van szükség. A megújuló energiaforrások növelése mellett a bioüzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10 %-os arányt el kell érniük. Ezenkívül 2007-ben jogszabálycsomag készül a megújuló energiaforrásokról, amely részletes intézkedéseket tartalmaz a bioüzemanyagok és a hűtés és fűtés céljára használt megújuló energiák piaci behatolásának megkönnyítésére.
Kutatásokat kell végezni a tiszta energia költségeinek csökkentésére és annak érdekében, hogy az uniós ipar a gyorsan növekvő szénszegény technológiai ágazat élvonalába kerülhessen. Ezért a Bizottság stratégiai fontosságúnak tartja egy új európai energiatechnológiai terv kidolgozását. Az Európai Unió továbbá a következő hét évben legalább 50 %-kal növeli az energiakutatásra fordított éves kiadásait.
Az atomerőművekben előállított villamos energia jelenleg a teljes uniós energiafogyasztás 14 %-át és az uniós villamos energia 30 %-át teszi ki. A bizottsági javaslatok hangsúlyozzák, hogy a nukleáris villamos energia alkalmazásáról valamennyi tagállam önállóan dönt. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy csökkenti atomenergia-fogyasztását, a Bizottság javasolja, hogy azt egyéb szénszegény energiaforrásokkal helyettesítse, máskülönben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése még nagyobb feladat lesz.
3. Energiahatékonyság
A Bizottság ismételten rámutat arra, hogy 2020-ig 20 %-kal kívánja csökkenteni a teljes primer energiafogyasztást. Amennyiben ez megvalósul, az EU 2020-ban a mainál mintegy 13 %-kal kevesebb energiát használna, és évente 100 milliárd eurót és mintegy 780 tonna CO2-t takarítana meg.
A Bizottság javasolja az alacsony fogyasztású közlekedési eszközök mielőbbi bevezetését; az előírások szigorítását, a készülékek jobb címkézését; az EU-ban lévő épületek energiahatékonyságának javítását, valamint a hő- és villamosenergia-termelés, átvitel és elosztás hatékonyságának javítását. A Bizottság továbbá új nemzetközi energiahatékonysági megállapodás létrehozását javasolja.
A fenti javaslatok megvalósításához a három pillér mellett következetes és hiteles külpolitikára van szükség.
Egységes uniós fellépés a nemzetközi energiapolitika terén
Az Európai Unió egyedül nem képes megvalósítani az energiacsökkentési és az éghajlat-változási célkitűzéseket. Elengedhetetlen az együttműködés mind a fejlett, mind a fejlődő országokkal, az energiafogyasztókkal és energiatermelőkkel. Az Európai Unió hatékony szolidaritási mechanizmusokat dolgoz ki az esetleges energiaellátási válságok kezelésére, és közös külső energiapolitika kialakításán dolgozik annak érdekében, hogy a harmadik országokkal folytatott párbeszédben egységesen tudjon felszólalni. Olyan valódi energiapolitikai partnerségek kialakítására törekszik a szolgáltatókkal, amelyek az átláthatóságon, az előreláthatóságon és a kölcsönösségen alapulnak.
A Bizottság a 2006-ban készült zöld könyvről folytatott konzultációs eljárás tanulságai alapján már tett néhány lépést a következetesebb külső energiapolitika irányába, például energiabiztonsági kapcsolattartói hálózatot hozott létre. A Bizottság számos konkrét intézkedést javasol a nemzetközi megállapodások – az Energia Charta Egyezmény, a Kiotó utáni éghajlat-változási rendszer és a világ többi országára kiterjesztett kibocsátás-kereskedelem – megerősítésére, valamint a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodások körének további bővítésére, hogy az energiapolitika szerves része legyen az EU valamennyi külkapcsolatának, különösen az európai szomszédságpolitikának. Kiemelt új kezdeményezésként a Bizottság többek között átfogó Afrika-Európa partnerség kialakítását és nemzetközi energiahatékonysági megállapodás létrehozását javasolja.
Sürgősen konkrét lépésekre van szükség. A javasolt új európai energiapolitika alapja az ágazati vizsgálat, a stratégiai felülvizsgálat és a cselekvési terv. Az elvektől a konkrét jogalkotási javaslatok felé kell elmozdulni. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Tanács tavaszi ülésén jóváhagyja az energiaügyi és éghajlat-változási javaslatokat, majd e megbeszélések alapján jogalkotási javaslatot terjeszt elő.