Január 10-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az Energia csomagot, amely a Föld Barátai Európa magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint jó az olaj- és gáziparnak, viszont rossz az embereknek. A Bizottság ugyanis saját tudományos és gazdasági elemzését semmibe véve elavult energiapolitikát javasol ahelyett, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felé való váltást segítené az éghajlat védelmében.
Az Unió energiacsomagnak olyan európai jövőképet kellene kialakítania,
amely megújulókon és hatékony energiatermelésen- és fogyasztáson alapul - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott, hogy az Európai Bizottság még mindig a régi, elavult módon áll hozzá energiaellátás biztonságához.
A fosszilis üzemanyagoktól való függést csökkentő energiatakarékosság helyett az EU energia csomag arra fókuszál, hogyan biztosítsa a kőolaj
és földgáz hosszú távú importját az Unióba. Jelenleg az Unión kívülről
érkező olajimport 70%-át veszi fel az uniós közlekedési szektor és a
gázimport 50%-át használja az épület-szektor. Az energiaellátás
biztonsága azzal kellene kezdődjön, hogy e két szektorban az
energiapazarlást csökkentsük.
Megújuló energiaforrások tekintetében a Magyar Természetvédők Szövetsége álláspontja szerint gyenge az a javasolt átfogó célszám, hogy Európa primer energiaszükségletei 20%-át fedezné megújuló forrásból 2020-ra. Ez nem elég a szükséges kibocsátás-csökkentéshez. A 20%-os célszámot ráadásul nem bontották le szektor-specifikus célszámokra, ami nehezíti a szektorok párhuzamos fejlesztését. Maga a Bizottság is elismeri, hogy az elektromos ill. a hűtés-fűtés szektorban a specifikus célszám hiánya az üzleti biztonságot gyengíti a befektetések tervezésénél.
A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli az energiacsomag
következtetését, hogy a világ iparosodott országai 30%-kal csökkentsék üvegházgáz-kibocsátásaikat 2020-ra, az 1990-es szintekhez képest. Ezért érthetetlen a Bizottság javaslata, hogy maga az EU egyoldalúan csak 20%-os csökkentési vállalást tegyen. Ez nem lenne elegendő a maximum 2 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés tartásához (amely hivatalos EU célkitűzés), és ez így azt jelezné a világ felé, hogy az EU nem kezeli kellő súllyal a kérdést. Az EU-nak rá kell végre döbbennie, hogy nem bocsátkozhat a szokásos politikai alkukba, ha a természeti, éghajlati rendszerről van szó -- foglalta össze Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.
Sajnálatos, hogy az anyag rejtett költségekkel nem foglakozik: a
fosszilis energia társadalomra rótt óriási költségével (egészségügyi
kiadások, levegőszennyezés), illetve az atomenergiának szerepet szán
Európa üvegházgáz-csökkentésében anélkül, hogy megoldást biztosítana az atomenergia ismert kockázataira, problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége emlékeztet, hogy az atomenergia a teljes életciklusát tekintve jóval drágább, mint az alternatív kibocsátás-csökkentő módszerek: minden atomenergiára költött euró tízszer annyi
kibocsátás-csökkentést okozna, ha energiatakarékossági ntézkedésekbe fektetnék az atom helyett -- így az energiaellátást tízszer olcsóbban biztosítaná.
Az Európai Bizottság energiacsomagja:
http://ec.europa.eu/energy/energy_policy/index_en.htm
Budapest, 2007. január 12.