2030-ban, egy tipikus finn erdőbirtokosok 50 éves lesz, jól képzett, bérből élő, városban született és városban él, írják egy új tanulmányban – olvasható a Nordic Forestry oldalon.
„Finn erdőtulajdonosok fokozatosan egyre fiatalabbak. 2030-ig, az erdőbirtokosok átlagos életkora 50 év lesz, míg most ez 60" – állítja Anna-Kaisa Rämö, a Pellervo AV Gazdasági Kutató Intézet erdész-közgazdásza.
2030-ban egy átlagos erdőtulajdonos jóval magasabban képzett is lesz, mint most, és több mint a fele nő, állapították meg a vizsgálat során. Tovább csökken azoknak az erdőbirtokosok a száma, akik ott élnek, ahol az erdejük található.
Rämö szerint ez a változás lassan, de elkerülhetetlenül hatással lesz a hozzáállásukra. A nem anyagi, szociális értékek és a védelmi funkció jelentősége növekedni fog, ugyanakkor a faanyag felhasználás szerepe is. Az erdőbirtokosok igényei és értékei nőnek, változatosabbak lesznek, és természetessé válik az erdők több célú hasznosítása. Ez kihívást jelent az erdészeti szakemberek számára, mivel ezeket az igényeket harmonizálni kell az erdőgazdaságban. Tehát, a szolgáltatások iránti igény fog növekedni.
A finnek is gazdagabbak lesznek, mint valaha, ám a faanyag értékesítéséből származó bevételek kisebb részét képezik majd a háztartások teljes jövedelmének. A Munka Hatékonyság Intézete által végzett vizsgálat azt mutatja, hogy 2000-2005 között az erdőtulajdonosok 43 százalékánál a faanyagból származó árbevétel kevesebb, mint öt százaléka a háztartás nettó jövedelmének. A vizsgálat megállapította, hogy ebben az időszakban az erdőbirtokosok átlagos életkora 55 év. Ebben a korban, a tulajdonosoknak nem kell bevételeikből például az első lakás megvételére költeniük.
A Finn Erdő Alapítvány ügyvezető igazgatója, Liisa Mäkijärvi állítja, hogy az emberek nem értik, hogy egy 15-30 hektáros erdészet is működhet gazdaságosan. "Ezen túlmenően, a fiatalok nem értik, hogy mi a kapcsolat az erdők és az erdészeti (faalapú) ágazatban felhasznált alapanyag között. Ugyanakkor a válaszolók 64 százaléka a felmérésben fontosnak tartotta, hogy a fafeldolgozó ágazat megkapja a fát, amire szüksége van.
Azonban azonos arányban gondolták azt is, hogy az erdők főként kirándulásra és kikapcsolódásra szolgálnak, és mindössze nyolc százalék vélte úgy, hogy az erdőket elsősorban a fakitermelésre kell használni. Az előbbiek nyilván nem értik, nem tudják, hogy a faipar nyersanyaga honnan származik, fűzte hozzá Mäkijärvi.