Aligha szeretne bárki is egy szintetikus világban élni, ahol műanyagból van a parketta, az asztal és a szék – olvasható a Mecseki Erdészeti Zrt és PANNONPOWER Holding Zrt. közleményében.
Talán nincs is olyan nép, akinek monda- és hiedelemvilágából kimaradt volna az erdő titokzatos világa. Az áthatolhatatlan, rejtelmes erdő mélyén sejtette az ember az élet titkos forrásait.
A mai kor embere pedig már az erdő mérhetetlen gazdagságára csodálkozik rá. A természetjárónak az erdőről a tiszta levegő, a madárdal jut eszébe. De a kérdésre, hogy mi az erdő, a természettudós válasza is jól követhető. „Az erdő fás és lágy szárú növények alkotta, többszintű növényi társulásokból álló közösség, amelyben a növény- és állatvilág szoros kölcsönhatásban él egymással és környezetével." Röviden az erdő a világ legfejlettebb életközössége.
Kikapcsolódást nyújt az erdő
Élmények, felejthetetlen pillanatok, órák a gyermekkorból, melyek a felnőttkorba is elkísérnek. Őszi lomb, csigaház, érdekes kavics vagy szép naplemente, melyek valós vagy jelképes hátizsákunkba kerülnek. Hol van ez a csodálatos, pazarlóan jótékony hely? Itt van körülöttünk, hiszen ez az erdő! És hogyan lehet ebbe a csodálatos világba eljutni? Ebben segítenek az erdőgazdaságok.
Közhely, hogy a XXI. század embere leterhelt, rohan és kevés az ideje. Ezért kínálja az erdő az aktív pihenés, a természetre való rácsodálkozás megnyugtató lehetőségét. Az erdőből pedig üres kézzel, üres lélekkel nem lehet hazatérni.
Használja ki az erdő adta lehetőségeket! Informálódjon, keresse meg igényéhez legközelebb álló élményszerzési lehetőségeket és kerekedjen fel! Az erdő Önt is várja!
Értékteremtő gazdálkodás
A hazai erdészeti társaságok élen járnak a fa, a faanyag hasznosításában. A faanyag magas színvonalú feldolgozása nem csak azért fontos, mert a dédapáink által ültetett, nemzedékek során nevelt, esetenként 100-150 éves korban kitermelt fa megérdemli a tiszteletet, megbecsülést, hanem azért is, mert a fafeldolgozás árbevétele kiegyenlíti az erdőgazdálkodás szezonális jellegét, valamint az üzemek munkahelyeket tartanak fenn, és nem utolsósorban jövedelmet termelnek. Az erdőgazdálkodás a fa kitermeléséig ökológiai alapokon nyugvó biológiai rendszer, a fa felhasználása, hasznosítása viszont már egyértelműen a közgazdasági szabályozók által determinált folyamat, a piaci verseny része.
A fafeldolgozók az utóbbi három évben több mint négymilliárd forintot fordítottak faipari fejlesztésekre, ami elengedhetetlenül szükséges volt a versenyképesség megtartásához. A hazai fából készült szárított, gőzölt fűrészáru, a szalagparketta és a hagyományos svédpadló, a rakodólapok és számos más fatermék zöme az állami erdészeti társaságok üzemeiből kerülnek a hazai és a külföldi felhasználókhoz.
A fa - mint ahogy az „Erdő fohásza" azt csodálatosan megfogalmazza - a bölcsőtől a sírig végigkíséri az ember életét, szolgálja igényeit, ezért óvjuk, védjük az erdőt, és kezelését bízzuk a hozzáértő erdészre.
Megújuló energia, megújuló környezet
A megújuló energia erőművi méretekben történő alkalmazása Magyarországon az elsők között a PANNONPOWER HOLDING Zrt. Pécsett üzemelő biomassza tüzelésű blokkjának működésével vált valóra. Ezzel a stratégiai fontosságú beruházással a társaság nem csak a környezetbarát energiatermelés meghonosításában vállalt élenjáró szerepet. Túl azon, hogy a zöld energia termelése hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, elősegíti a térség környezeti állapotának jelentős javítását is.
Biomasszának nevezzük az összes, élő szervezetből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre is felhasználható anyagot, így az erdészetekből származó faanyagot is. A fa az emberiség egyik legősibb energiaforrása, amely a világ energiaszükségletének mintegy tizenegy százalékát biztosítja.
Mindemellett az energiatermelésben felhasználhatók még a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, de esetenként ipari és kommunális hulladékok is.
A pécsi erőműben fából állítják elő az energiát. A PANNONPOWER évente mintegy 450 000 tonna tüzelőanyagot dolgoz fel, melynek 55-60%-a a baranyai és a somogyi állami kezelésben lévő erdőkből származik, 30-35% pedig fűrészipari melléktermékként érkezik.
A fennmaradó kb. 10%-nyi tüzelőanyag mennyiséget az erőmű magántulajdonú erdészetektől vásárolja. Az erőmű kizárólag olyan tüzelőt használ fel, melynek értékesítésére mindenképpen sor kerítenének az erdészetek, akkor is, ha nem az erőműnek adnák el.
Ebben az esetben az erdészeteknek más eszközökkel kellene megoldaniuk a kitermelt hibás fák megsemmisítését, hiszen ez a faanyag csak tűzifának jó, egyéb célú felhasználásra nem alkalmas. Korábban, az erőmű biomassza blokkjának üzembe helyezése előtt ez a tűzifa részben a hazai háztartásokban került elégetésre, részben külföldi piacra értékesítették..
Milyen fából lehet biomassza?
Energetikai felhasználásra az a faanyag kerül, amelynek a minőségi és méretbeli tulajdonságai nem teszik lehetővé más célú - például bútoripari - alkalmazását, vagy nem felel meg a vele szemben támasztott piaci igényeknek. Az erdészeti szakemberek a kivágott fa választékolása - azaz a kivágott fa piaci termékek szerinti osztályozása - során döntenek a fa felhasználhatóságáról.
A felhasználás egyik meghatározó tényezője, hogy milyen a faanyag minősége, milyen hibák jelentkeztek rajta. A fahiba az adott fafajra jellemző alaktól, felépítéstől, színtől való eltérés. Beszélhetünk alaki, felépítési hibákról, szöveti elváltozásról, károsítók vagy térfogat okozta fahibákról, melyek a fa felhasználhatóságát általában kedvezőtlenül befolyásolják.
Biztonságban vannak-e a magyar erdők?
Az erdőgazdaságok csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott, az erdőgazdálkodási tervben megszabott mennyiségű fát vághatják ki. Az erdőterületek növekedését tehát globálisan nem veszélyeztetik az erőművek, hiszen az erdészeti társaságok egy-szerűen nem termelnek ki ennyi fát. Az erdőgazdálkodási mutatók alapján kijelenthető, hogy Magyarország erdőállománya folyamatosan gyarapodik.
Zöld energia
A biomassza mint tüzelőanyag tiszta, zöld energia. Lényegesen kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe, mint az olaj vagy gáztüzelésű kazánok. Különösen igaz ez az üvegházhatást okozó szén-dioxidra. A biomassza-kazánban eltüzelt növényi anyagok elégetésekor ugyanis csak a növény élete során megkötött széndioxid jut vissza a légkörbe.
Ezért mondhatjuk, hogy a biomassza elégetése ökológiai szempontból a környezetre nem jelent többletterhelést, vagyis környezet-semleges.
A pécsi zöld energia-termelés egy nagyszabású, az egész emberiség számára fontos programba illeszkedik, ahol a cél a természetes körforgás egyensúlyának megőrzése: ruházzunk be a jövőnkbe, tiszteljük, védjük környezetünket!"