Gunda Mihály 1918. október 24-én született Rozsnyón. Édesapja bányász, majd kohómunkás, édesanyja a háztartási munkák mellett alkalmi munkákat vállalt. Kilencen voltak testvérek, szülei korán elhunytak. Felesége tanárként dolgozott, két lányuk és egy fiuk született. Elemi és középiskolába Rozsnyón járt, 1941-ben érettségizett és beiratkozott a soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar bányamérnöki tagozatára. 1946-ban szerzett bányamérnöki oklevelet.
Az oklevél megszerzése után 1946. október 1-től az egyetem Ábrázoló geometria Tanszékére került gyakornokként, majd 1948-tól egyetemi adjunktuskén oktatatta az erdő- és faipari mérnök, valamint faipari üzemmérnök hallgatókat az ábrázoló geometriai és a géprajzi ismeretekire. Másodállásban 1949-52 között elvállalta a Tanulmányi Osztály vezetését. 1960. szeptember 1-én egyetemi docensnek nevezték ki és 1963-ban megbízást kapott az Erdőmérnöki Főiskola Ábrázoló geometria Tanszékének vezetésére, melyet nyugdíjazásáig, 1983. december 31-ig irányított.
1966-ban a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa címet szerzett meg és 1967 júniusától egyetemi tanárrá nevezték ki. 1969 és 1972 között a Faipari Mérnöki Karon dékánhelyettesként tevékenykedett.
Szakmai és kutató munkája mellett a közösségért is dolgozott munkahelyén, az egyetemen és lakhelyén, Sopron városában. Szakmai és társadalmi munkájáért több kitüntetésben, elismerésben részesült. Birtokosa volt az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1959), a Munka Érdemrend bronz, ezüst és arany fokozata (1960, 1973, 1983), a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1962), a Pattantyús Ábrahám Géza alapítvány ezüst fokozata (1964), a Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetsége (MTESZ) díj (1970) és a Pro Urbe emlékérem (1977) kitűntetéseknek.
1989. október 30-án Kapuváron, 71 éves korában hunyt el.
Németh László (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve emlékkönyv Selmecbánya 1808 - Sopron 2008. 1. köt. Sopron: NymE Erdőmérnöki Kar, 2008. p. 221-304.)