
Szécsi Zsigmond halála után lett a selmecbányai akadémia Erdőhasználat–Iparműtan tanszékének tanára és vezetője. Erdőhasználattant, Erdészeti iparműtant, Gátak és gerebek szerkesztését, Mezőgazdasági enciklopédiát, Halászattant, Vadászattant és Fegyvertant adott elő. Munkássága során sokoldalú tevékenységet folytatott. Részt vett az erdészeti műszótár munkálataiban, megalapította az akadémiai gyümölcsfa iskolát, összeadó gépet, delejtű nélküli szögrakót, egyetemes felrakó műszert, egyetemes felrakó mérőműszert szerkesztett. Vízépítészeti munkássága is jelentős volt. Elsőként alkalmazta a fotogrammetriát az erdészetben.
1896-ban az erdészeti államvizsga bizottság tagjává nevezték ki. 1897-ben lett rendes akadémiai tanár, erdőtanácsos. Munkásságáért elismerő oklevelet kapott. Az országos millenniumi kiállítás és az 1900. évi párizsi világkiállítás erdészeti kiállításainak megrendezésében tevékenyen vett részt. Szakirodalmi tevékenysége jelentős, főként az Erdészeti Lapokban publikált. Selmecbánya–Bélabánya szabad királyi városok törvényhatóságának választott bizottsági tagja volt.
1903. március 23-án halt meg Selmecbányán. Mastalírné Zádor Márta (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve emlékkönyv Selmecbánya 1808 - Sopron 2008. 1. köt. Sopron: NymE Erdőmérnöki Kar, 2008. p. 221-304.)