Megosztott maradt az EU a génkezelt növények termesztését illetően (MTI)

2010. szeptember 28. - Brüsszel - "Érdekes eszmecserét" folytattak az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei hétfőn Brüsszelben a génkezelt növények engedélyezési rendszerének megváltoztatásáról, de egyelőre nem jutottak egységes álláspontra - jelentette be a találkozót elnöklő belga Sabine Laruelle a megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A miniszterek azt az európai bizottsági javaslatot vitatták, amely kezdeményezte, hogy az uniós tagállamok a jövőben szabadon dönthessenek arról: teljes területükön vagy egyes övezeteikben engedélyezik, korlátozzák vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését.
Mint a találkozó előtti nyilatkozatokból kiderült, több delegáció már általánosságban sem ért egyet a bizottság előterjesztésével. Az olasz és a francia miniszter, Giancarlo Galan és Bruno Le Maire például egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika alapelvének mond ellent, ha korábban közösségi hatáskörbe utalt döntéseket nemzeti illetékességbe terelnek vissza.
Ugyancsak egyértelmű nemet mondott a német delegációt vezető Robert Kloos.
John Dalli, a témáért felelős európai bizottsági tag hétfőn is megismételte, hogy az uniós végrehajtó szerv a javaslatot kiegyensúlyozottnak tartja, és olyannak, amely leginkább megfelel minden érintett érdekeinek. A jelenlegi rendszer nem működik - emlékeztetett.
Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett a génkezelt növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője az ilyen termékeknek, így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben.
A témában egyébként nem a mezőgazdasági, hanem a környezetvédelmi miniszterek mondják majd ki a döntő szót. Ők legközelebb október közepén találkoznak Luxembourgban, és ülésükön szintén napirendre kerül Dalliék javaslata.
Korábbi sajtóértesülések szerint azonban a környezetvédelmi tárcák több tagországban az agrárfelelősöknél merevebben elutasítják a javaslatot.
Laruelle szerint még több hónapos uniós vita várható a témáról.
Tárgyaltak a miniszterek a javaslat egy másik vonatkozásáról is, nevezetesen arról, hogy összhangban van-e az a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, hiszen a genfi testülethez már eddig is érkeztek panaszok az EU korlátozó gyakorlatára. Dalli szerint erre a kérdésre egyértelműen igen a válasz, több felszólaló azonban e téren is kételyét fejezte ki.

Génkezelt növények: a magyar EU-elnökség feladata lesz az uniós kompromisszum kialakítása

A jövő év első felében esedékes magyar soros EU-elnökség feladata lesz a jogalkotási kompromisszum kialakítása az Európai Unió tagországai között a génkezelt növények termesztési korlátozásának kérdésében - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben hétfőn.
A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján azt az európai bizottsági javaslatot vitatták, amely kezdeményezte, hogy az egyes tagországok a jövőben szabadon, önállóan dönthessenek arról: engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését.
Fazekas Sándor elmondta: Magyarország továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon ezektől a termékektől. A magyar álláspontot ismertetve hozzátette: a jelenlegi javaslathoz képest jó lenne, ha környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is lehetne tilalmat fenntartani.
Rámutatott, hogy az Európai Bizottság javaslata megnyitná a lehetőséget a tagállamok előtt a nemzeti tilalomra, de csak kevés indokot fogad el annak igazolására.
A testület ugyanakkor most jelezte, hogy a következő hónapokban pontosítja, kiegészíti javaslatát a most elhangzott vélemények alapján.
Sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor hangoztatta, hogy világszerte és az EU-ban is érzékeny és vitatott témáról van szó. Az unión belül az egyes tagországok szabályozása eltérő, és változatos a tagországok álláspontja a mostani szabályozásról is. Egyesek nagyobb kockázatot látnak a génkezelt termékek alkalmazásában, mint más országok, több tagállamban pedig elsősorban a versenyképesség oldaláról közelítik meg a kérdést.
A bizottság más tagországok mellett Magyarország kezdeményezésére készítette javaslatát - emlékezetett a magyar miniszter.
Foglalkoztak a brüsszeli találkozón az Európai Unió legrászorultabbjainak ingyenes élelmiszer-támogatásával is. Erre uniós szinten félmilliárd eurós költségvetés áll rendelkezésre.
A program korábban az intervenciós (garantált áron felvásárolt és raktározott) készletek felhasználásával történt, de míg az elmúlt évtizedekben jelentős készletek voltak az EU-ban, mára ezek mennyisége kisebb lett. Ezért elképzelhető, hogy ilyen célra ezúttal már külön vásárolni kell élelmiszert.
Magyarország sz idén mintegy 4 milliárd forint értékű élelmiszert juttatott a legszegényebbeknek a program részeként - emelte ki Fazekas Sándor.
A főbb vitás pontokkal kapcsolatban elmondta, hogy egyes tagországok ezt a problémát inkább szociálpolitikai kérdésnek tekintik, semmint mezőgazdaságinak. Fogas kérdés az esetleges tagállami társfinanszírozás is, hiszen a jómódú tagállamok többet tudnak áldozni ilyen célra, miközben a rászorultak nagyobb arányban élnek a szegényebb tagországokban.
Magyar kezdeményezésre került napirendre az állami agrártámogatások ideiglenes keretének meghosszabbítása. Az uniós szabályok szerint a tagországoknak már 7500 eurónál nagyobb nemzeti támogatásra uniós engedélyt kell kérniük, ám tavaly a gazdasági válság miatt a határértéket megemelték 15 ezer euróra. Magyarország és a javaslathoz csatlakozó jó néhány tagállam azt szeretné elérni, hogy legalább a jövő év végéig hosszabbítsák meg a megemelt keret érvényességét.
Az Európai Bizottság jelezte, hogy meg fogja vizsgálni ennek lehetőségét.
Olaszország kérésére az ülésen felvetődött, hogy a mezőgazdasági termékek eredetmegjelölését kötelezően terjesszék ki a nyersanyagokra is. Magyarország is támogatta ezt a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy már érvényben van a jogszabály a megtévesztő címkézéssel kapcsolatos fellépésre. Dacian Ciolos agrárfelelős bejelentette, hogy a bizottság még idén jogszabályjavaslatot terjeszt elő a minőségvédelem tárgykörében is.
Tárgyaltak a mezőgazdasági miniszterek a tejpiaci helyzetről is. Fazekas Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazat válsága még tart az unióban, és tavaly már több intézkedéssel be kellett avatkozni ebben a szektorban. A problémára szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek most megvitatott jelentésében főleg piacszabályozási és minőségvédelmi javaslatok fogalmazódtak meg.
Ezek nyomán remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely biztosítja a tejpiac egyensúlyát - fogalmazott a magyar miniszter.
Más források szerint a munkacsoport javaslatai ellen szavazott Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Hollandia, Csehország pedig tartózkodott, mert szerintük nincs szükség újabb rendkívüli intézkedésekre ebben az ágazatban.