2010. szeptember 28. - A megújuló energia támogatási rendszer
átalakításának terve és a költséghatékonyságra alapozott Nemzeti
Cselekvési Tervben szereplő forgatókönyvek pozitív fejlemények a
megújulók elterjedése szempontjából, de a támogatásukra továbbra is
szükség van - összegezte Drucker György, az energiainfo.hu vezető
elemzője az energetikával foglalkozó internetes portál és a KPMG közös
elemzését. Magyarország európai uniós vállalása, hogy 2020-ig a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználásból - beleértve a közlekedést is - eléri a 13 százalékot. A közlekedésben 10 százalék az előirányzat, míg az áram- és hőtermelést tekintve az arányokat Magyarország maga választhatja meg.
Jelenleg csak az áramfelhasználásban rögzítettek megújuló energia-felhasználási kötelezettséget Magyarország számára, ez az múlt év végén már 6,4 százalékra teljesült, szemben az elvárt 3,6 százalékkal. Az így megtermelt áram árához jelenértéken számolva eddig mintegy 50 milliárd forint támogatást adtak a fogyasztók a végfelhasználói árban.
A szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi hét százalék elérése könnyebb volt a költséghatékony technológiák miatt, ami a további fejlesztések során már korlátozottabb a korábbiakhoz képest.
Ságodi Attila, a KMPG energetikai és közüzemi tanácsadó csoportjának partnere a magyarországi lehetőségek alapján a megújuló energia akár 20 százalékos arányát is elérhetőnek tartja.
A szakértő hozzátette: az Európai Unió nagy szabadságot ad a tagországoknak arra, hogy milyen mértékben támogatják a megújuló technológiákat. Minden állam arra hajlik, hogy olyat támogasson, amely munkahelyeket teremt az adott országban, és amely hozzájárul országa gazdasági fejlődéséhez. Magyarországon éves szinten mintegy 100 milliárd forint támogatásra van szükség a megújuló energiához, de ezt technológiánként és méret szerint differenciáltan kellene elosztani.
