2010. november 25. - A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a megújuló energiaforrások hatékony kihasználásáról A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjai kiemelkedő jelentőségű, az ország jövőjét meghatározó kérdésköröket tartalmaznak, amelyek legutóbbi tanulmánykötetében a szerzők a megújuló energiák hasznosításáról fogalmaztak meg stratégiai célokat és programokat. Az MTA elnökének felkérésére az Energiastratégiai Munkabizottság gondozásában megjelent kiadvány összeállítását kiemelten ösztönözte a lakosság, az ipar és a szolgáltatások növekvő energiaigénye, a gazdaságosság növelésének és a környezetterhelés csökkentésének szükségessége. A Magyar Tudományos Akadémia szakértői egy kiterjedt vizsgálatsorozatot követően vették számba a megújuló energiák nyújtotta lehetőségeket: Megállapították, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a biomassza felhasználása a legelterjedtebb, míg a napenergia-hasznosítás szinte mindenhol elenyésző, és rámutattak vízenergia-hasznosítási lehetőségeinkre is. A kötetből kitűnik, hogy a szerzők egyetlen megújuló energiaforrás mellett sem foglalnak állást, és azt javasolják, hogy a döntéshozók a hazai energiaellátás rendszerében a megújuló energia felhasználásának öt forrásával számoljanak: ezek a biomassza, a földhő, a nap, a szél és a víz. Egyes energiaforrások azonban más-más energiaigények ellátására alkalmasak. A tapasztalatok alapján a víz- és a szélenergia kizárólag villamosenergia-ellátásra szolgálhat, a biomassza, a napenergia és a geotermikus energia elsősorban a hőellátásban hasznosítható. A Magyar Tudományos Akadémia örömmel tesz eleget azon közfeladatának, hogy mozgósítsa az előttünk álló kihívások megválaszolásához nélkülözhetetlen szellemi kapacitásokat, fórumot teremtsen a különféle meggyőződések és szakterületek képviselői között zajló méltányos, előítélet-mentes szakmai párbeszédhez. Az intézmény örömmel fogadja, ha ezen törekvéseiről a közvélemény a média korrekt tájékoztatásából értesül.
