2026. augusztus 7. - Júniusban indított uniós szakpolitikai híranyag sorozatunk folytatásaként ezúttal a 2026. júliusi európai uniós szakpolitikai fejleményeket tekintjük át.
A hónap során több olyan kezdeményezés és politikai vita került előtérbe, amelyek meghatározhatják az elkövetkező évek európai erdészeti finanszírozását és szabályozási környezetét.
Az ír uniós elnökség prioritásai
Írország 2026. július 1-jén vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelynek egyik kiemelt feladata a következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keret, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjének előkészítése.
Az ír elnökség első Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésén a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat versenyképessége, ellenálló képessége, a bioökonómia szerepe, valamint az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre adott válaszok kerültek napirendre.
Az erdészeti ágazat szempontjából különösen fontos kérdés, hogy az elnökség miként kívánja összehangolni azokat a szakpolitikai területeket, amelyek eddig különállóan működtek: a finanszírozási rendszert, a klímapolitikát, a természetvédelmi célkitűzéseket és a bioökonómiát. Az elkövetkező hónapokban ezek kapcsolódási pontjai jelentősen befolyásolhatják az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók lehetőségeit.
Az erdőirtási rendelet (EUDR) végrehajtásának alakulása
Az Európai Bizottság 2026. július 13-án módosította az erdőirtáshoz kapcsolódó uniós rendelet (EUDR) termékkörét, valamint elfogadta az EUDR információs rendszerének technikai szabályait. Az EUDR célja, hogy az érintett termékek, köztük bizonyos faipari termékek csak olyan ellátási láncból származhassanak, amelyek nem járulnak hozzá az erdőirtáshoz vagy erdőpusztuláshoz.
A rendelethez kapcsolódó, az I. melléklet módosításáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus jelenleg még az Európai Parlament és a Tanács vizsgálata alatt áll. Az információs rendszer technikai végrehajtási rendelete azonban 2026. július 17-től alkalmazandó.
Európában továbbra is nyitott kérdések vannak a kis magánerdők és az erdészeti társulások helyzetével kapcsolatban. Kiemelt kérdés, hogy a kisebb erdőtulajdonosok számára az adminisztratív kötelezettségek hogyan lesznek teljesíthetők aránytalan terhek nélkül.
Vita az Európai Néppárton belül a természet-helyreállítási rendeletről és az EUDR-ről
A bajor tartományi kormány részéről Michaela Kaniber mezőgazdasági miniszter és Eric Beißwenger európai ügyekért felelős miniszter arra szólította fel Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, hogy az EPP határozottabban képviselje a tagállami és erdőgazdálkodói szempontokat a természet-helyreállítási rendelet (Nature Restoration Regulation – NRR) és az EUDR végrehajtásával kapcsolatban.
A kritikák középpontjában elsősorban a tulajdonosi jogokat érintő kérdések, az adminisztratív és pénzügyi terhek, valamint a természet-helyreállítási célok finanszírozásának bizonytalansága állnak. Különösen vitatott az a kérdés, hogy a történelmi referenciaállapotokon alapuló természetvédelmi célok hogyan egyeztethetők össze a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőátalakítás szükségességével.
A vita időközben szélesebb politikai kérdéssé vált, amely már nemcsak az egyes szabályozások tartalmáról, hanem a döntéshozók felelősségéről és az erdőgazdálkodók érdekeinek európai képviseletéről is szól.
Természet-helyreállítási rendelet: a nemzeti tervek előkészítése
A Nature Restoration Regulation végrehajtásának következő fontos lépése, hogy a tagállamoknak legkésőbb 2026. szeptember 1-jéig be kell nyújtaniuk nemzeti helyreállítási terveik tervezetét az Európai Bizottság számára.
A korábbi viták elsősorban az uniós szintű célértékekre koncentráltak, azonban a hangsúly most egyre inkább a gyakorlati megvalósításra helyeződik át. Kiemelt kérdéssé vált a megfelelő adatbázisok rendelkezésre állása, a finanszírozás biztosítása, valamint az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók tényleges bevonása a folyamatba.
Az erdők esetében különösen fontos annak biztosítása, hogy a helyreállítási célok összeegyeztethetők legyenek a klímaadaptációval, az erdők ellenálló képességének növelésével és a fenntartható erdőgazdálkodással.
Környezeti hatásvizsgálatok és természetvédelmi irányelvek egyszerűsítése
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa tovább folytatja az egyeztetéseket a környezeti hatásvizsgálatok gyorsítására irányuló javaslatról. Az Európai Parlamentben a jelentéstervezethez benyújtott 30 módosító indítvány mellett további 385 módosítás érkezett.
Az erdészeti gyakorlatból származó tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes engedélyezési és vizsgálati folyamatok jelentős késedelmet okozhatnak. Németországi példák szerint egyes erdőgazdálkodási beavatkozások esetében a késedelmek egy ültetési szezontól akár két és fél évig is terjedhetnek.
A szakmai szervezetek ezért gyorsabb eljárásokat, egyértelmű felelősségi köröket, határidőket és naprakész védettségi kijelöléseket sürgetnek. A cél az, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesülése mellett az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodását szolgáló intézkedések is időben megvalósulhassanak.
Az EU Erdőstratégia 2030 felülvizsgálata
Az Európai Bizottság által 2026-ra ígért EU Erdőstratégia 2030 felülvizsgálata továbbra sem jelent meg. A Standing Forestry Committee információi szerint a Bizottság által megrendelt, fenntartható erdőgazdálkodással foglalkozó tanulmány több tagállam részéről jelentős kritikát kapott.
Továbbra sem ismert, hogy a Bizottság mikor és milyen formában kívánja közzétenni a dokumentumot. A további folyamat egyik kulcskérdése az lesz, hogy az új irányelvek mennyiben veszik figyelembe a tagállami erdőgazdálkodási rendszereket, a nemzeti sajátosságokat és az erdőgazdálkodás gyakorlati szükségleteit.
A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy világosan el kell választani a politikai iránymutatást a kötelező jogi előírásoktól, valamint biztosítani kell a tudományosan megalapozott indikátorok alkalmazását.
A Közös Agrárpolitika és a 2028–2034 közötti uniós finanszírozás jövője
A 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework – MFF) és a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről szóló tárgyalások júliusban egyre intenzívebbé váltak. Az Európai Bizottság egyik jelentős javaslata szerint a korábban külön kezelt KAP- és kohéziós politikai forrásokat egy új, nemzeti és regionális partnerségi alapba integrálnák.
Ez a változás különösen az agrár- és erdészeti támogatások szempontjából jelentős. A jelenlegi rendszerben az erdészeti intézkedések, például az erdőtelepítés, az erdőállományok átalakítása, a klímaalkalmazkodást szolgáló beavatkozások vagy az erdészeti infrastruktúra fejlesztése nagyrészt az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EAFRD) részesülnek támogatásban, amelyhez nemzeti társfinanszírozás is kapcsolódik.
Az új finanszírozási struktúrával kapcsolatban több tagállam és erdőgazdálkodói szervezet aggodalmát fejezte ki. A legfontosabb kérdés az, hogy az erdészeti intézkedések mennyire maradnak látható és biztosított elemei a jövőbeli támogatási rendszernek, illetve nem kerülnek-e hátrányosabb helyzetbe más nemzeti prioritásokkal szemben.
Fontos szempontként jelenik meg az adminisztratív egyszerűsítés is. Az erdészeti támogatások esetében különösen lényeges, hogy a digitális rendszerek a „jelents egyszer, használd sokszor” elv szerint működjenek, és ne keletkezzen párhuzamos adatszolgáltatási kötelezettség például az EUDR vagy más uniós szabályozások miatt.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) reformja 2030 után
Az Európai Bizottság július 17-én bemutatta az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) átfogó reformjára vonatkozó javaslatát a 2030 utáni időszakra.
A reform célja, hogy az ETS rendszert összehangolja az EU azon kötelezettségével, amely szerint 2040-re az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását 90 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. A javaslat szerint a kibocsátási egységek éves csökkentési üteme lassulna: 2031 és 2035 között 3,7 százalékos, 2036-tól pedig 1,7 százalékos lineáris csökkentési tényezőt alkalmaznának.
Új elemként jelenik meg a magas minőségű nemzetközi karbonkreditek alkalmazásának lehetősége, valamint az állandó szén-dioxid-eltávolítások támogatása. A Bizottság 2031 és 2040 között akár 250 millió további kibocsátási egységet bocsáthatna aukcióra, és az ebből származó bevételekből technológiai alapú szén-dioxid-eltávolítási megoldásokat például a bioenergia-alapú CCS (BioCCS) és a közvetlen levegőből történő szén-dioxid-kivonás (DACCS) finanszírozna.
Az erdészeti ágazat szempontjából fontos megállapítás, hogy a jelenlegi javaslat még nem nyitja meg közvetlenül az ETS-rendszert az erdészeti karbonmegkötési projektek vagy az erdőgazdálkodási karbonkreditek előtt. A Bizottság azonban 2034 végéig megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a természetalapú szén-dioxid-eltávolítások és az uniós CRCF rendszerben tanúsított karbonkreditek milyen szerepet tölthetnek be a jövőben.
Ez azt jelenti, hogy rövid távon az erdőtulajdonosok számára még nem jön létre automatikus lehetőség arra, hogy ETS-kötelezett ipari szereplők számára erdészeti karbonkrediteket értékesítsenek. Ugyanakkor a folyamat hosszabb távon megnyithatja az utat az erdők szénmegkötési szolgáltatásainak nagyobb piaci elismerése előtt.
Klímaalkalmazkodás és erdőtűz-megelőzés
Az Európai Bizottság egy átfogó európai klíma-ellenállóképességi és kockázatkezelési keretrendszer kidolgozásán dolgozik, amely várhatóan 2026 végére készülhet el. A Bizottság illetékes főigazgatóságának tájékoztatása szerint a kezdeményezés akár jogilag kötelező erejű elemeket is tartalmazhat.
A kezdeményezés egyik központi eleme a klímakockázatok, különösen az erdőtüzek, az aszály és az extrém időjárási események megelőzése és kezelése. A Bizottság egyre nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a tűzvédelem ne kizárólag a katasztrófa utáni beavatkozásra épüljön, hanem a megelőzésre és a tájléptékű kezelésre is.
Az Európai Bizottság által támogatott megközelítés szerint az aktív erdőgazdálkodás, az állománynevelés, a heterogén állományok alkalmazása, a tűzpászták kialakítása, az erdészeti utak fenntartása, a mozaikos tájszerkezet és bizonyos esetekben a legeltetés is hozzájárulhat az erdőtüzek kockázatának csökkentéséhez.
A jelenlegi megközelítés még nem határoz meg egységes uniós kötelezettségeket konkrét erdőgazdálkodási intézkedések végrehajtására, ugyanakkor egyértelmű irányváltás figyelhető meg: az oltási kapacitások növelése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőző, aktív táj- és erdőgazdálkodás finanszírozása.
Ennek részeként az EU KAP Hálózat létrehozott egy új fókuszcsoportot az integrált erdőtűz-megelőzési megoldások vizsgálatára. A csoport célja az innovatív erdő- és tájkezelési módszerek összegyűjtése, a jó gyakorlatok összehasonlítása, valamint annak feltárása, hogy milyen gazdasági és szakpolitikai akadályok nehezítik a megelőző intézkedések alkalmazását.
Bioökonómia, biomassza és a faanyag szerepe
A bioökonómia kérdése júliusban ismét kiemelt helyet kapott az európai szakpolitikai vitákban. Az Agrár- és Halászati Tanács ülésén Magyarország több közép- és kelet-európai tagállam támogatásával nyilatkozatot mutatott be a bioökonómiáról és a szélsőséges időjárási események kezeléséről.
A kezdeményezés hangsúlyozza a biomassza rendelkezésre állásának, a vidéki értékteremtésnek és az ellenálló képesség növelésének jelentőségét.
Az Európai Parlamentben rendezett bioökonómiai találkozón Max Freiherr von Elverfeldt arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodókat és az erdőtulajdonosokat a jövőbeli uniós bioökonómiai stratégia központi szereplőiként kell kezelni. Véleménye szerint az európai bioökonómia csak akkor lehet versenyképes, ha nem csupán alapanyag-forrásként tekint az erdőkre és a mezőgazdaságra, hanem hosszú távú értéklánc-partnerként ismeri el az ágazat szereplőit.
A vita egyre inkább a biomassza fenntarthatósági kritériumaira, valamint a faanyag anyagában történő hasznosításának elsőbbségére irányul. Az erdőtulajdonosi szervezetek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a szabályozásnak figyelembe kell vennie a regionális piacokat, a melléktermékek szerepét, az ellátásbiztonságot és a hosszú élettartamú fatermékek klímavédelmi jelentőségét.
Csomagolási és csomagolási hulladék rendelet (PPWR) alkalmazása
2026 augusztusától alkalmazandóvá válik az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladék rendelete (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR). A (EU) 2025/40 rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban, fokozatosan felváltva a korábbi irányelvi rendszert.
A szabályozás célja a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, a körforgásos gazdaság erősítése, valamint a csomagolások újrahasznosíthatóságának javítása. Az erdőalapú ágazat számára különösen a papír-, karton- és faalapú csomagolóanyagok szabályozása jelentős.
Az erdőalapú iparágak számára fontos szempont, hogy a papír és karton alapú csomagolások megfelelő helyet kapjanak a körforgásos gazdaságban. A faalapú anyagok megújuló jellegük és újrahasznosíthatóságuk miatt jelentős szerepet tölthetnek be az egyszer használatos fosszilis alapú csomagolások kiváltásában.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedése
Júliusban Magyarország tájékoztatta az Európai Unió Agrár- és Halászati Tanácsát a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétéről.
A kártevő az elmúlt évtizedekben jelentős károkat okozott Észak-Amerikában és Ázsia egyes térségeiben, és Európában is komoly erdőegészségügyi kockázatot jelenthet. A bogár különösen a kőrisfajokat veszélyezteti, és fertőzött faanyaggal, illetve fa csomagolóanyagokkal is terjedhet.
A Tanácsban folytatott egyeztetés jelenleg elsősorban információcserét szolgál. További uniós szintű intézkedések szükségessége attól függ, hogy a növényegészségügyi hatóságok milyen mértékű előfordulást, terjedést és kockázatot állapítanak meg.
Az erdőtulajdonosok számára a következő időszakban különösen fontos lehet:
a célzott monitoring rendszer működtetése;
a fertőzött állományok pontos lehatárolása;
az esetleges szállítási korlátozások betartása;
valamint a fertőzött faanyag megfelelő kezelése.
A szakpolitikai vita ugyanakkor rámutat arra is, hogy az éghajlatváltozás és a globális kereskedelem együttesen növeli az új erdőkárosítók megjelenésének kockázatát, ezért az erdőegészségügyi monitoring szerepe várhatóan tovább erősödik.
A következő időszak legfontosabb uniós folyamatainak áttekintése
A nyári időszak után, mely általában egy lassabb időszak az EU-n belül az európai erdészeti és környezetpolitikai napirendet több meghatározó folyamat alakítja majd.
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága (ENVI) szeptember elején tárgyalja többek között a nemzeti helyreállítási terveket, az ír elnökség prioritásait és a 2027-es költségvetési kérdéseket.
Az Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI) számára a Közös Agrárpolitika jövője, az új finanszírozási rendszer és a nemzeti partnerségi tervek kialakítása lesz a meghatározó téma. A jelenlegi ütemezés szerint a jövőbeli KAP-ról szóló jelentés bizottsági szavazása 2026. december 1-jén várható.
Az Európai Bizottság várhatóan 2026 végéig mutatja be:
az integrált európai klíma-ellenállóképességi és kockázatkezelési keretrendszert;
a természetvédelmi irányelvek stressztesztjének eredményét;
valamint további részleteket az uniós erdészeti és karbonpolitikai folyamatokról.
Következő jelentős erdészeti események 2026 őszén
A következő hónapokban több fontos európai szakmai esemény is várható:
2026. szeptember 14–16. – EU természetvédelmi igazgatók találkozója Dublinban, a természetvédelmi irányelvek végrehajtásának megvitatásával.
2026. október 13–14. – az európai erdészeti kutatási és innovációs partnerség hivatalos indulása Helsinkiben – Magyar érdekeltség
2026. október 21–23. – EU erdészeti igazgatók találkozója Dublinban.
2026. november 25–26. – az EU KAP Hálózat 59. fókuszcsoportjának első ülése az integrált erdőtűz-megelőzésről.
2026. december 1–2. – FOREST EUROPE szakértői találkozó Malmöben.
A júliusi események is azt mutatják, hogy az erdők a következő uniós ciklusban még inkább a klímaalkalmazkodás, a bioökonómia és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének központi elemévé válhatnak. Deák István György