Bajorhegyi Tünde (Fotó: ForestPress)
Országos program részeként fogoly visszahonosítás Derekegyházán.
A fogoly eredetileg az erdős pusztákon, s bizonyos fajta mocsaras területeken lakott, de fokozatosan mezei madárrá, sőt mezőgazdasági kultúrát követő fajjá vált. Nem élt nagyobb számban sem a kiterjedt hortobágyi nagylegelőkön, sem a hansági és Duna-Tisza közi réteken és futóhomokos területeken. Ezt a kultúrakövetését ismerték fel akkor, amikor a XIX. század végétől az 1930-as évekig a statisztikai adatok szerint mintegy 300 000 foglyot telepítettek a Kárpát-medencéből és Csehországból Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba, hogy a feltört prérit benépesítsék, s a kipusztult prérityúkok helyét betöltsék. A telepítés sikerült, a fogoly elfoglalta az észak-amerikai kontinenst, ahol a neve mind a mai napig „Hungarian partridge" – olvasható a Magyar Vadász Encilopédiában.
Hazánkban viszont csaknem kipusztult. Valami zavar támadt a madár kultúrakövetésében.
Miért van szükség fogolyprogramra? – kérdeztem Bajorhegyi Tündétől, a Dalerd Zrt programvezetőjétől, aki maga is vadászik, egy igazi Diána, és már begyűjtötte a hazánkban található szinte valamennyi (apró és) nagyvad trófeáját.
– 1960-ra a korábbi 1,5 milliós fogolyállomány kevesebb, mint a felére csökkent hazánkban. A csökkenés nem állt meg, és 1992-re már csupán 42 ezerre becsülték a számukat. Korlátozták a vadászatukat, miközben mesterségesen fölnevelt madarak kihelyezésével igyekeztek az állomány létszámát szinten tartani. A nagyüzemi mezőgazdaság, a növényvédőszerek alkalmazása, a ragadozók elszaporodása miatt nem sikerült stabilizálni a hazai állomány létszámot. 1992-ben indult a Magyar Fogolyvédelmi Program, amely célul tűzte ki a géncentrumok védelmét, a ragadozók féken tartását és a mesterséges kibocsátást. 2005-ben három mintaterületet alakítottak ki az országban olyan vidékeken, ahol korábban természetes állomány élt, de az idők folyamán csökkent vagy eltűnt: Bácsbokodon, Abádszalókon és Derekegyházán. Ezt a vadgazdálkodási modellt, az Országos Fogolyrepatriációs Programot az FVM támogatja, és a soproni egyetemnek is szolgáltatunk adatokat.
– Mi a lényege ennek a fogolyrepatriálásnak?
– A madarak mesterséges kihelyezése, élőhelyfejlesztés, ragadozókontroll és őrzés-védelem, valamint takarmányozás és gondozás.
– Hogy’ zajlik ez a folyamat, milyen lépésekből áll?
– Lenesről, a Gemenc Zrt telepéről kapjuk a törzsállományt, tavasszal és ősszel. A tavaszi kihelyezés átteleltetett, „kamrázott” madarakkal történik, először kényszerpárosítással egy kakas és egy tojó kerül az úgynevezett szoktató boxokba. Tehát nem a tojó választja ki a párját, mint a természetben.
– Ezt követheti a kotlás, csibenevelés…
– Igen, az áprilisban kikelt csibéket a szülőkkel együtt júliusban engedjük szabadon.
– A szabadon engedett madaraknak is dukál a „személyi védelem”?
– Vadászok fegyveres gyérítéssel biztosítják a védelmet, illetve a védett ragadozókat csapdázással fogjuk be, majd átszállítjuk az ásotthalmi területünkre és ott engedjük szabadon.
– Hogy’ történik az őszi kihelyezés?
– Az első alkalommal a központi telepen 3,5x3,5 méteres szoktató boxokba helyeztük a ki 14-16 hetes madarakat, 1:1-es ivararányban. A családok kialakulása után az úgynevezett hívó-boxokba helyeztük át a növendékmadarakat. Innen az állomány felezésével engedtük szabadon az állományt.
– Hogyan ellenőrzik az állomány létszámának alakulását a kinti élőhelyen?
– Ezeket a madarakat gyűrűzzük, hogy a későbbiekben nyomon követhessük őket. Azt megfigyeltük, hogy kinn is vezetnek csibéket a madarak, és a tavalyi vadászat terítékében már gyűrűzetlen madarak is voltak.
– Mekkora összeg szükséges egy ilyen program levezényléséhez?
– 17,5 millióba kerül. Az első két évben az FVM-től kaptunk támogatást, 11 millió 350 ezer Ft-ot, a többi az saját rész volt. Idén már nem kaptunk pénzbeli támogatást, csak a madarakat.
– Hány évet ölel fel ez a program?
– A vadászat miatt ezt folyamatosan végezzük, a kihelyezett madarak száma pedig változik.
– Milyen állategészségügyi követelményeket kell teljesíteni?
– A kihelyezéskor jelen van az állatorvos és ellenőrzi az állatokat.
Z. Z.