Erőmű és tanösvény - Beszélgetés Keresztes Györggyel, a HM Budapesti Erdőgazdaság Rt. vezérigazgató-helyettesével
A HM Budapesti Erdőgazdaság Rt. központját néhány évvel ezelőtt lényegesen karcsúbbá tették. Ekkor került ide Keresztes György, és rögtön három munkakört vett a nyakába: a mezőgazdasági, a kereskedelmi és a jogi osztály vezetését. Abban az időben tízezer köbméteres nagyságrendben tudták értékesíteni a fát, ma tíz-húsz köbméterenként is árulják. Arra az elhatározásra jutottak, hogyha nincs piac, akkor csinálnak. 1995-ben Szentendrén létrehoztak egy biomassza tüzelésére szolgáló hőközpontot.
- Ez volt az első ilyen jellegű létesítmény az országban - büszkélkedik Keresztes György. - Az égető kommunális célokat szolgál. Egy körülbelül háromezer fős objektum fűtését és melegvíz ellátását továbbá az uszoda vízének melegítését biztosítja. A fűtőanyag több mint fele hulladék (kéreg és fűrészpor ), a másik része pedig apríték. Egy másik - újdonságnak tekinthető - terület a vidékfejlesztés. Annak idején az egyesület által meghirdetett konferencián és thaiföldi tanulmányúton tapasztaltak - a mezőgazdasági, az erdészeti, a vízügyi, az infrastrukturális és a társadalmi problémák egységes kezelése - hatására született meg az elhatározás, hogy Bujákon és a környező településeken megszervezünk egy projektet. Megszűntek a bányák, a munkanélküliség 40 százalék körül volt, a termőföld pedig gyenge. A FAO támogatásával megvalósult terv szerint felkészítettük az önkormányzati vezetőket és a helyi vállalkozókat az EU-csatlakozásra, beindítjuk az ökoturizmust, és készítünk egy komplex vidékfejlesztési tervet. El is készült a terv, ami mintegy harminc projektet tartalmaz. - Hol tart jelenleg a megvalósítás?
- Sajnos a választások miatt a polgármesterek és az önkormányzati emberek többsége megváltozott, és még nem vették fel a ritmust, ők is most tanulják ezt a szakmát. A vállalkozók viszont egyre többen felismerik a tervben rejlő lehetőségeket. A közeljövőben reméljük megvalósul annak az útnak a megépítése, amely Bujákot észak felé összeköti a szomszéd településekkel. Ők is elfogadták, hogy a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást is az ökoturizmusnak kell alárendelni.
- A bujáki népművészet híres...
- Ennek a projektnek a keretében kaptunk támogatást a FAO-tól a helyi kilátó felújítására, amely a húszas években épült mintegy száz négyzetméter alapterületű négyszintes épület. Korábban ebben lakott az erdész. Az utóbbi évtizedekben gazdátlanná vált és tönkrement. Ez szerkezetileg elkészült, de még nincs benne víz és villany. Itt a kilátóban szeretnénk egy erdészeti kiállítást berendezni, egy erdei iskolai oktatóbázist és vendéglátóhelyet is kialakítani.
- Ki építtette ezt az erődszerű tornyot?
- Pappenheim Szigfrid gróf építtette a felesége, Károlyi Erzsébet kérésére, aki Bujákot vitte hozományként. A folytatáshoz először a villanyt kell odavezetni. A másik elkészült létesítmény a bujáki tanösvény. Ennek az lenne a tanulsága, hogy az erdő nemcsak megőrzendő természeti érték, hanem a környékbelieknek ebből kell megélniük. Azért kell megvédeni, hogy jövőre és azután is tudjunk vele gazdálkodni. Talán nem végvágást kell alkalmaznunk, hanem más megoldást.
- Ez már szakmai részletkérdés.
- Az ökoturizmus érdekében ezen célszerű lesz változtatnunk. Erre is kész már a tervünk. Sajnos a szakma nem hangsúlyozza eléggé, hogy az erdőterület nem csökken, hanem nő. Ezen a téren is lépnünk kell! Egy harmadik elkészült létesítményünk pedig a vadmegfigyelő magasles egy vadföld közelében, ahol szinte mindig előfordul a vad. Ezen húsz ember fér el, de a tapasztalataink szerint 5-6 gyerek már alig tud csendben maradni, úgyhogy egyszerre csak ennyit lehet odavinni annak reményében, hogy látnak is valamit. A közelben van egy panzió, ahol meg tudnak szállni. Ezt a külföldiek is szívesen igénybe veszik, hiszen hajnalban és este vadásznak, napközben pedig szívesen fotózgatnak.
- Mire jutottatok a helybeliek továbbképzésével?
- Szerveztünk egy tanulmányutat az egykori NDK területére, megnézni, hogy ott miként csinálják ezt. Nekik könnyebb, mert több pénzük van, de ötleteket kaphatunk. Elhatároztuk, hogy belefogunk a szarvasgomba és a gyógynövények termesztésébe. Ebben a témakörben is szerveztünk tanulmányutat.
- Milyen tervek vannak még a tarsolyotokban?
- Szeretnénk a bujáki várat is rendbe hozni, amit az 1200-as évek elején építettek. Az ágyúk feltalálása idején a falakhoz hozzáépítettek egy külső réteget, és meg is magasították. Ez a toldás sok helyütt omladozik. Egyelőre a veszély mentesítést végeztük el. A teljes feltárás legalább húsz évet vesz igénybe, és a költségei elérhetik a százmilliót is.
- Mennyire sikerült összehangolni a környékbeli települések tevékenységét?
- Egyelőre nem nagyon. Szükség volna egy kistérségi irodára, ahol foglalkoztatnának idegenforgalmi és marketingszakembert, de a legfőképpen pályázatírót.
- Buják is rendelkezik Hollókőhöz hasonló attrakciókkal?
- Igen, de nem szeretnénk annyi embert odacsődíteni. A környékbeli településeken, például Terényben is vannak a hollókőihez hasonló házsorok, de nagyon rosszak az utak. Szandán található egy többszintes pincesor.
- Mik a legközelebbi teendők?
- Megalakítottuk a szarvasgombászati egyesületet, és fel is vették a szövetségbe. Buják környékén jó szarvasgomba termőhelyek találhatók. Egy bemutató alkalmával fél óra alatt a kutyák fél kiló gombát találtak. Magyarországon jelenleg kevesen foglalkoznak ezzel, pedig száz évvel ezelőtt a körülbelül száz tonnás európai igények 90 százalékát Magyarország elégítette ki. Ma a 300 tonnás piacot döntő többségben a francia, az olasz és a spanyol termesztők szolgálják ki. Az igények ezzel szemben elérik az ezer tonnát is. Tehát itt van keresni valónk.
- Más régióban is folyik valamilyen beruházás?
- A hőszolgáltatás nyereségéből sikerült annyi pénzt megtakarítanunk, hogy tudunk tovább lépni. A hőközpontot egy nagyobb kazánnal meg egy generátorral bővítjük, és áramot fogunk termelni. Eddig évente 10-12 ezer tonna tüzelőt használtuk fel, ezután húszezret fogunk.
- Ez saját termelésű faanyag?
- Nem, mert kifizetődőbb helyben megvásárolni abból a pénzből, amit a máshol eladott fáért kapunk. Így megtakarítjuk a fuvarköltséget.
- Mekkora teljesítményű lesz ez a kiserőmű?
- A terveink szerint júniusban befejeződő beruházással az erőmű 1300 megawatt áramot fog előállítani, ami egy falu áramszükségletét elégítheti ki. Mivel ezt biomassza felhasználásával termeljük, a zöldtörvény alapján a lakossági árat megkapjuk érte.
- Mindezt saját erőből?
- Az egész beruházás 702 millió forintba kerül. Az eszközök felét lízingeljük, s ezek kamataira kaptunk 30 millió támogatást. Sajnos ebben a kategóriában nincsenek pályázatok, pedig a kiotói egyezmény teljesítéséhez nem a kisháztartások fognak hozzájárulni. Ha ilyenek működnének minden településen, akkor nem volna szükség a nagy erőművekre. Ausztriában ilyenek vannak. A falu tulajdonában lévő erdőben kitermelt papírfa kérgével fűtik.
- Van-e valamilyen tervetek az erdőgazdálkodás fejlesztésére?
- Meggyőződésünk, hogy nemcsak véghasználattal lehet gazdálkodni az erdeink egy részében, hanem valamilyen szálaláshoz hasonló, „pro silvás” módszerrel. Néhány fát veszünk ki, csak annyit, amennyit már megéri. Ez a megoldás jobb lesz az ökoturizmus szempontjából és a költséget is kíméli. Ugyanakkor a helybeli erdészetek fenntartását megtermeli. A természetes erdőgazdálkodás ilyen feltételeinek a megteremtésére pályáztunk a FAO-nál. Várjuk a fejleményeket. Van egy másik projektünk a süttői erdészetünk területén, ahol sok a gerecsei mészkő, és ahol korábban számos kőbánya működött. Ezek egykori művelőit ma már nem lehet kideríteni, így nem kötelezhetőek a rekultivációra. A szeméttelepekké alakult egykori bányák rekultivációjára pályáztunk, és a bányajáradék alapból elnyertünk némi pénzt. A terepen nagyon jól látszanak az egyes geológiai korok és rétegek, s az ELTE Geológiai Tanszékével együttműködve bemutató tanösvényeket alakítottunk ki. Ha elkészül, mintegy húsz tanösvényt tudunk ajánlani az érdeklődőknek.
- Fontos ágazat a vadászat is...
- Területarányosan talán mi ejtjük el a legtöbb vadat az országban, de érezhetően mégsem csökken a vadállományunk. Ez elég nagy gondot jelent az erdősítéseknél, minden kerítés mögött van, alig győzzük kerítéssel. Uzsán, Lovasberényben és Süttőn nincs más megoldás. Évente több mint háromezer nagyvadat ejtünk el. Erre az évre 3360 nagyvad elejtését tervezzük. 40 ezer hektár területre ez elég sok. Az első negyedévben 1256 került terítékre. Tavaly a trófeás nagyvad 92 százalékát a fizető vadászok ejtették el. Mivel árat emelni nem lehet, a vadászat nem sok nyereséget hoz.
Z.Z.