Az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete március 3-án, Budapesten tartotta III. kongresszusát. Ebből az alkalomból készült az alábbi interjú.
ForestPress: A beszámoló kiegészítésében úgy fogalmaztál, hogy a jelenlegi jogszabályok nem adnak megfelelő kereteket a szakszervezet működéséhez. Milyen példával támasztanád alá ezt?
Barta László: Elsősorban arra gondoltam, hogy a Munka Törvénykönyve a szakszervezeteknek elsősorban tájékozódási és véleményezési jogot biztosít. A gyakorlatban tudjuk, hogy vagy tájékoztatnak vagy, nem, vagy meghallgatnak vagy, nem. Korábban volt egyetértései joga a szakszervezetnek, például a bér- és jövedelem-gazdálkodásban. Mostanában nagyon gyakran kihagyják egy-egy döntés meghozatalkor a szakszervezeti tisztségviselőket. Ugyanakkor ez keményen érinti a munkavállalókat. Nagyon sokszor szenved csorbát a tájékozódási jog is. Véleményt csak az információk birtokában tudunk alkotni. Emiatt sokszor csak kullogunk az események után.
ForestPress: A küszöbön álló EU csatlakozásunkkal kapcsolatban is általános tájékozatlanságot említettél. Mik a legfontosabb hiányosságok ezen a téren?
Barta László: Teljesen felkészületleneknek érezzük magunkat. Csak pletyka szinten tudjuk, hogy az ágazatnak mi lesz a sorsa. Különböző fórumokon hallottunk tájékoztatókat, de ezek nem voltak kellően konkrétak. Az állami erdőgazdaságok munkavállalói - sorsukat illetően - teljes bizonytalanságban vannak. Mindenhol azt halljuk, hogy az állami erdőgazdaságok nem kapnak majd támogatást. Akkor mi lesz? Privatizálják-e az erdőgazdaságokat, milyen lesz a finanszírozásuk? Milyen lesz a szociális háló az EU-ban? Ezek életbevágó kérdések.
ForestPress: Elhangzott a kongresszuson, hogy az ÁPV Rt. a keresetek féken tartásának az eszköze. A szakszervezetnek milyen lehetősége van e téren a munkavállalók érdekeinek védelmére?
Barta László: Tényleg megdöbbentő, hogy középfokú végzettséggel, több évtizedes munkaviszony után 70-80 ezer forintos jövedelmek vannak. Ez tarthatatlan. Nagyon fontos volna egy ágazati bértarifa rendszer kidolgozása. Ez a minimálbérhez viszonyítva tisztességes sávokat meghatározna meg. Ez a feladat előttünk áll. Az is elhangzott, hogy az erdőgazdaságok sok olyan feladatot is elvégeznek, ami a természetvédelmi előírások miatt többletköltséggel jár, és amit az államnak finanszíroznia kellene. El kellene dönteni, hogy milyen mértékben szerepeljenek az Rt-k a versenyszférában, és milyen arányban lássanak el közszolgálati, közjóléti feladatokat. A vízügyben is megosztott a gazdálkodás, az eszközök 70 százalékát az állam fedezi, 30 százalékát pedig a cégek gazdálkodják ki. Az erdőgazdálkodásnak is valahogy így kellene működnie.
ForstPress: A demonstrációk évadján milyen érdekérvényesítési eszközei vannak a szakszervezetnek?
Barta László: A mi tragédiánk az, hogy nem vagyunk stratégiai ágazat, nem nagyon érezné meg a gazdaság, ha mondjuk, leállnánk. Talán a zöldmozgalom örülne, hogy kevesebb fát termelnek ki. Mi azt gondoljuk, hogy a tárgyalás a célravezető, és kerüljük a megmozdulásokat. Ebben a kérdésben egyébként megosztott a tagság.
ForestPress: Az ágazatok közötti versenyben az erdőgazdálkodás érdekérvényesítő erejét milyennek tartod?
Barta László: Annak ellenére, hogy közös lenne a cél, mégis sokszor szembenállás tapasztalható az erdőgazdálkodók, a zöldek és még az Állami Erdészeti Szolgálat között is. Ráadásul, mind a három feladatot erdész szakemberek látják el. A gazdaság irányítói eldöntik, hogy mennyi fára van szüksége az államnak, de úgy látom, hogy a zöldeknek sokkal nagyobb a politikai súlyuk és jobban tudják érvényesíteni az érdekeiket. Az elképzeléseiket egyébként én is támogatom, mert a természet védelme számomra is nagyon fontos. Az arányokban vannak véleménykülönbségek, másrészt az erdőkkel gazdálkodni kell.
Herczeg Miklós: A zöld mozgalmaknak hatalmas nemzetközi támogatottságuk is van. Az elmúlt időszakban számos szakmai kérdésben mi is hallattuk a szavunkat, de bírálatot kaptunk, mondván ez nem a ti asztalotok, ne foglalkozzatok ilyen kérdésekkel. A szakma érdekérvényesítését igazgatási vonalon kellene erősíteni. Visszatérve az érdekérvényesítésre, kénytelenek vagyunk olyan részletkérdésekkel is foglalkozni, mint például az egységárak kialakítása, hiszen ez is érinti a munkavállalókat.
ForestPress: Elhangzott a beszámolóban és több hozzászóló is említette a nem szakszervezeti tag "potyautasok" helyzetét.
Barta László: Az emberek természetesnek veszik a juttatásokat, holott a jogszabályok számos esetben úgy fogalmaznak, hogy adható. Ha a szakszervezet nem vetné fel ezeknek a lehetőségeknek a kihasználását, akkor egy részük valószínűleg elveszne, és más célokra fordítanák. Kollektív szerződés csak ott köthető, ahol van szakszervezet, de az minden munkavállalóra érvényes. A külső szemlélők nem járulnak hozzá a tagdíjukkal, például szakértők alkalmazásához. Más lenne a helyzet, ha a kollektív szerződés csak a szakszervezeti tagokra vonatkozna. Nyugat-Európában ezt úgy oldják meg, hogy nagyobb beleszólást engednek a pénzek elosztásába. De ott 80-90 százalékos a szervezettség.
ForestPress: A magáncégek nincsenek kizárva a szakszervezetből, mégis csak állami vállalatok dolgozóit képviseli a mozgalom.
Herczeg Miklós: Többször fölvetettük a magán-erdőgazdáknak, erdőbirtokosságoknak, hogy részt vállalnánk a képviseletükben, de nem igényelték.
ForestPress: Ennek a magáncégek kis létszáma, esetleg a tulajdonosok részéről tapasztalható nyomás az oka?
Herczeg Miklós: Igen, ez az oka, nem örülnek nekünk.
ForestPress: A természetvédelem és az erdészet között a legutóbbi időkben is számos konfliktus merült fel. Ezekben a kérdésekben megkérdezik-e a szakszervezetet, és van-e lehetőség hallatni a szavatokat?
Herczeg Miklós: Igen. Ezeket a kérdéseket a többi szakmai szervezettel, az Országos Erdészeti Egyesülettel és a FAGOSZ-szal rendszeresen megbeszéljük, közös álláspontot alakítunk ki, és azt küldjük el az illetékes szerveknek. Tárgyalásokat folytattunk többek között a munkaügyi és a környezetvédelmi miniszterrel.
ForestPress: A számos gond ellenére a beszámolóból az derül ki, hogy ebben a ciklusban jobb az együttműködés a kormányzati szervekkel. Ez miben nyilvánul meg?
Herczeg Miklós: Például újból van lehetőség a méltányossági nyugdíjkérelemre. De mondok mást is. 1996-ban ennél az asztalnál született az ötlet az erdőtelepítési közmunkákról. Évekig nagyon jól működött, de 1998-ban megszüntették. Most újra dolgozunk ezen és reméljük, hogy idén ismét beindulhat.
ForestPress: Ezt ki finanszírozza?
Herczeg Miklós: Az Országos Közmunka Tanács, amely 6 milliárd forinttal rendelkezik. Ebből szeretnénk egy milliárdot megszerezni erre a célra.