A közelmúltban a Nagykőrös határában, a várostól néhány kilométerre, nyugatra fekvő Csókás-erdőben folyó tarvágástól volt hangos a sajtó egy része. A Pest megyei erdőterületek egy részét, a magánerdőket az ÁESZ Budapesti Igazgatóság felügyeli. Az igazgatóság vezetőjét, Klemencsics Andrást kérdeztük a vitatott erdőterületekről.
Ezeket az erdőket az üzemtervben fatermesztési célra irányozták elő. A környéken található alföldi erdőkben 10 hektár a tarvágás engedélyezett maximális területe Ezen állományokban a záródás (a fák koronáinak összezáródása) az üzemtervek készítésekor is csak 42 százalék volt. Az idők folyamán ez az állapot még romlott, gyérült az állomány, a 30 százalékot alig haladta meg. A jogszabályi előírás szerint 50 százalék alatt fel kell újítani az állományt. 1999-ben felvetődött a területen található erdők védelem alá helyezése, de a természetvédelmi hatóság végül nem rendelte el a védelmet.
A kérdéses terület magántulajdonú erdő, amit természetesen a tulajdonos fel akar újítani. Az üzemtervben két ajánlott fafaj szerepelt, az akác és a tölgy. A gazdálkodó a tölgyet választotta, és ezt a szándékát jegyzőkönyvben is rögzítette. A Budapesti Igazgatóság 9 hektár kivágására adott engedélyt. A munkálatokat a Farkas Ferenc erdésztechnikus által vezetett Erdő Bt. végzi, tehát a szakszerű gazdálkodás biztosított.
Klemencsics András a legmesszebbmenőkig egyetért a kérdéses homoki tölgyesek védetté nyilvánításával. Ám, amennyiben védetté akarják nyilvánítani a környékbeli, hasonló jellegű tölgyeseket, akkor a magánkézben lévő erdők tulajdonosait megváltással kártalanítani kell. A természetvédelmi hatóságnak, pedig el kell érnie, hogy a vízlevezető árkokat kitisztítsák, és ezek segítségével oldják meg a vízvisszapótlást, tekintettel arra, hogy a talajvíz a korábbi állapotokhoz képest 10-15 méter mélységre csökkent. Ha lesz kellő talajvíz, a tölgy is biztosan megmarad majd a területen.
A vidék flórája számára nem a védelem alá helyezés, hanem a vízellátás biztosítása jelenti a fennmaradást - hangsúlyozta az igazgató -, mert ez a terület a vízpótlás megoldása nélkül degradálódni fog, cserjés, bokros rontott erdő alakul ki. A fentiek alapján dicséret illeti az erdőtulajdonost, hogy nagyobb költséggel, nagyobb kockázatot vállalva, a megtérülést későbbre hagyva tölgy telepítése mellett döntött.
A február 19-ei Nógrád megyei Hírlap rokonszenvesen harcos olvasói levelet közölt. A Salgóbányai Baráti Kör nevében jelentkező levélíró a salgói vár aljában folyó fakitermelést sérelmezi. Felhívja a figyelmet arra, hogy természetes erdőgondozással kellene kezelni az erdőt. A kérdéses, 13e védett erdőrészletet a Bükki Nemzeti Park erdőmérnök szakembereinek bevonásával és szakmai közreműködésével különleges, úgynevezett Pro Silva módszerrel kezelik - tájékoztatott Kajtor Zsolt, az Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóságának illetékes erdőfelügyelője. Jelenleg éppen kivágják a kijelölt fákat. Éppen azért, hogy az erdő, később is 'mondhasson mesét az arra járóknak.' Nem kell tehát harcolni sem az erdőrészekért, sem a fákért. Mert ez nem oktalan erdőirtás, hanem a lehető legokosabb módja az erdő felújításának. Azért, hogy a sasok még száz év múltán is mulathassanak.
(zétényi)