Az Országos Erdészeti Egyesület hazánk második legrégebbi egyesülete - 2001-ben ünnepelte 150 éves fennállását - taglétszáma megközelíti az ötezer főt.
Az egyesület területileg hat régióra különül el, melyből a legnépesebb - a tagság több, mint ötödét - ezer főt kitevő régiója a Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém megyét magába foglaló nyugat-dunántúli régió.
"...az Országos Erdészeti Egyesület célja az erdővel, mint legfontosabb szárazföldi ökológiai rendszerrel és megújítható természeti erőforrással való tartós gazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjainak gazdagítása, a természeti értékek megóvásának elősegítése, valamint a társadalom hosszú távú érdekeinek és a fenntartható fejlődés szakmai alapelveinek a képviselete"...
Az egyesület 3.§. 1.1. pontja a Természetvédelem címszó alatt a következőt mondja ki:
"...közreműködik természetvédelmi döntések szakmai előkészítésében, önálló javaslatokat dolgoz ki..."
Előzmények: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-től származó információ alapján országos szinten 58.231 ha erdőterületet kíván a természetvédelem vagyonkezelésbe vonni, mely területen jelenleg a többségi állami tulajdonú erdészeti részvénytársaságok gazdálkodnak.
Nekünk, erdész szakembereknek, akik különböző területeken (erdészeti, természetvédelmi hatóság, tudományos intézetek, erdőgazdálkodó, vállalkozó, stb.) dolgozunk az erdőkért, kötelességünk állást foglalni a tervezett, esetleges kezelői változás ügyében!
A nyugat-dunántúli régió helyi csoportjainak titkárai a régióbeli tagság nevében ezen állásfoglalást hozták meg a mai napon e témában:
- Szakmai megfontolás nem indokolja a kért területek túlnyomó része kezelői jogának megváltoztatását, mivel a természetvédelmi előírások és korlátozások eddig is teljes mértékben megvalósultak, amit az is bizonyít, hogy a területileg illetékes elsőfokú természetvédelmi hatóságok sem kifogásolták a védett területeken folyó erdőgazdálkodási, szakmai munkát.
- Ezen védett területeken is, - mint minden más erdőterületen az országban, - a tíz évre érvényes üzemtervek szerint gazdálkodtak és gazdálkodnak a jelenlegi kezelők.
- Az erdőgazdálkodási tervek (körzeti-, üzem- és éves tervek) szerves és kiemelten fontos részét képezik a természetvédelmi előírások, melyet az erdészeti és természetvédelmi hatóság jóváhagyott, és az erdőgazdálkodó e szerint gazdálkodik.
- A többségi állami tulajdonú erdészeti rt-k is eddig önfenntartó módon látták el az erdő hármas funkcióját, vagyis védelmi, közjóléti és gazdasági feladatát.
- Az állami erdők kezelése eddig is megfelelt a természetvédelmi-, erdő és államháztartási törvényeknek.
- A nagy területű, összefüggő, korábban gazdasági rendeltetésű kultúrerdők kezelőváltozását semmi nem indokolja.
Az esetlegesen bekövetkező kezelő váltás a következő kérdéseket ébreszti bennünk:
- Szüksége van-e az országnak ezekről a területekről kikerülő faanyagra?
- A jelenlegi jogi eszközök miért nem elegendőek a természetvédelmi szempontok érvényesítésére az erdőgazdálkodásban?
- Milyen eszközrendszere van a természetvédelemnek az így várhatóan megnövekvő erdőgazdálkodási feladatok ellátására?
- Mi lesz a további sorsa a területen jelenleg is elkötelezetten dolgozó kollégáknak?
- Mi lesz a további sorsa a most még működő erdészeti infrastruktúrának, telephelyeknek, gépeknek?
Ha az eddigiektől eltérő, új szempontok merülnek fel az állam, illetve a természetvédelem részéről a védett területeken folyó gazdálkodásban és ehhez állami forrásokat biztosítanak, úgy ezen új elveknek is képesek megfelelni a jelenlegi erdőgazdálkodási szervezetek, ezért véleményünk szerint emiatt sem szükséges a kezelőváltás.
A fentiekre való tekintettel a régió teljes egységben és egyetértésben felszólítja az Országos Erdészeti Egyesület vezetését, hogy a kialakult bizonytalanságot oldja fel, szerezzen be és adjon meg minden elérhető információt a tagság részére!
Szombathely, 2003. szeptember 2.
| ( Bejczy Péter ) Szombathelyi |
( Hajdu Tibor ) Zalaegerszegi Csoport |
( Greguss László Géza) Győri Erdőgazdasági Csoport |
| ( Nagy Frigyes Vince ) Veszprémi FVM Csoport |
(Schumacher István ) Veszprémi HM Csoport |
( Stubán Zoltán ) Pápai Csoport |
|
( Tihanyi Gyula ) | ||