A Szombathelyi Erdészeti Rt. 2003. augusztus 22-én levelet kapott az ÁPV Rt-től a Társaság tulajdonosától. A levél szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala ügyintézésében a Nemzeti Park Igazgatóságok országosan 58.231 ha erdőt kívánnak vagyonkezelésükbe vonni. Ez a tervezet a Szombathelyi Erdészeti Rt-t az alábbiakban érintené:
| Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság | 3138 ha (Kőszegi Tájvédelmi Körzet-ÖNP) |
| Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság | 9965 ha (Őrségi Nemzeti Park) |
| Vasvári Erdészeti Igazgatóság 865 ha | 865 ha (Őrségi Nemzeti Park) |
| Az Rt összesen | 13.968 ha (az összterület 30 %-a!) |
Tehát a fenti terület a Társaság kezelésében lévő terület 30%-a és az országosan kezelésbe veendő közel negyede!
A természetvédelem által kezelésbe átvenni kívánt területek Társaságunk legértékesebb, az erdőgazdálkodás szempontjából kulcsfontosságú területei, melyek az Őrséget és a Kőszegi-hegységet érintik. Ezek az erdők magyar viszonylatban kimagaslóan jól feltártak, a másutt gazdasági célt szolgáló erdőkhöz hasonlóak, természetvédelmi értékük elsősorban az erdő értékében jelenik meg.
Valamennyi erdő az évszázadok során emberi tevékenységgel kialakított erdő, melyek igénylik a tudatos erdőkezelést, egyszerre kielégítve mind a nagyon jelentős közjóléti, mind a védelmi, mind a gazdasági elvárásokat.
Az utóbbi években több mint 60 millió Ft-ot fordított a társaság parkerdők, tornapályák, erdei iskola, erdészeti múzeum létrehozására, fenntartására. Az itt létrehozott értékeket, infrastruktúrát döntő mértékben nem állami segítséggel, hanem a gazdálkodásunk eredményéből - a dolgozói juttatások visszafogása mellett, valamint a nem közvetlenül termelési célt szolgáló eszközök (irodák, személyszállító és termelésirányító járműpark, stb.) megújításának rovására - hoztuk létre.
Ezeket az erdőket a törvényi előírásoknak megfelelően, szakszerűen, közmegelégedésre kezeljük, melyet megerősít az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának évente készülő értékelése is. Ezen területek rendszeresen országos szakmai-oktatási programok, bemutatók helyszínéül is szolgálnak.
Át lehet adni az érintett területen dolgozók több évtizedes munkáját semmibe véve a terület kezelési jogát egy teljesen új kezelőnek? Egy ilyen döntésnek milyen szakmai, politikai indoka lehet? A rendszerváltás utáni első kormányciklusban végrehajtott, az erdő értékét figyelmen kívül hagyó kárpótlás során okozott károkat meghaladó gazdasági és politikai károkat valószínűsítünk.
A vagyonkezelő személyében történő változás az állami költségvetésre is plusz terheket ró. A Szombathelyi Erdészeti Rt. gazdasági társaságként működve, adó, járulék és egyéb formában gazdagította az állami költségvetést, úgy, hogy közben eredményesen gazdálkodott és megélhetést biztosított az itt dolgozóknak.
Az Őrségi Nemzeti Park által elképzelt csökkentett erdőkezelés esetén az erdőgazdálkodási munkák a töredékükre esnének vissza, így a területen dolgozó - mind a saját állományú, mind a vállalkozói - munkatársak, a 400 ember nagy része munkanélkülivé válna. A közvetett hatása 600 család közel 2000 ember jövőbeni megélhetését érintheti, mely előbb-utóbb begyűrűzik a kereskedelmi hálózatba is és további munkahelyek szűnhetnek meg. Az érintett területeken szűkös költségvetéssel működő önkormányzatokat is érzékenyen érintené a tervezett kezelő változás, mivel csökkenne a termelő tevékenység, a foglalkoztatottság és ebből következően a helyi adó is.
Csökken a térségben előállított környezetbarát bioterméknek, a faanyagnak a mennyisége. Az érintett területen kitermelésre kerülő faanyag fontos szerepet kap a hazai faiparban, építőiparban, a faanyag tovább-feldolgozásában érdekelt helyi vállalkozások életképes működésében, valamint a tűzifa ellátásban, biztosítva a lakosság faanyag iránti jogos igényét. Továbbá kedvezőtlenül érintené a térségben európai uniós támogatással építés alatt lévő Körmendi és Szombathelyi fűtőművek alapanyag ellátását is.
Társaságunk a térségben gazdálkodó magánerdő-tulajdonosokkal is jó és szoros gazdasági kapcsolatot alakított ki, amely egyrészt szakirányításban és integrátori tevékenységekben, másrészt a speciális erdészeti gépek bérbeadásában, valamint a magánerdő-tulajdonosok által kitermelt faanyag továbbértékesítésében mutatkozik meg. Ennek a jövőbeni működése is kérdésessé válhat.
A kezeléselvétel a Szombathelyi Erdészeti Rt. gazdálkodása szempontjából krízis helyzetet eredményez. Az Rt. által gondozott fakészlet 11,6 millió m3-ről 7,6 millió m3-re - 34 %-kal - csökken, ezáltal bevételei és eredménye is lényegesen csökken. A kezelésváltozás rövid-középtávon érintheti a Társaság vadgazdálkodását is, mivel az üzemi vadászterületeink 44 %-a (20 ezer ha) található az érintett területeken. Ezzel a vadlétszám csökkentésére irányuló munkánk is veszendőbe mehet.
A termelési kapacitások, eszközök, és javítóbázisok egy része is feleslegessé, nehezen hasznosíthatóvá válik. A Társaság vagyonmérlegében is lényeges csökkenés jelentkezne. Nem elhanyagolható az a kártérítési teher sem, ami a dolgozói elbocsátások következtében a megmaradó csonka szervezetre hárul, mely a gazdálkodást veszteségessé, a társaságot pedig csőd közeli helyzetbe hozná.
Meg kell jegyeznünk, hogy a hatósági, és végrehajtási feladatok ilyen mértékű összemosása szakmai szempontból sem megengedhető. Különösen vonatkozik ez olyan tevékenységre, mint az erdőkezelés, ahol az elkövetett hibák sokszor csak évtizedek után tűnnek fel. Emiatt még a fokozottan védett területek kezelését sem célszerű átadni.
A természetvédelmi hatóság rendelkezik azzal a törvényi háttérrel, amellyel az elvárásai szerinti munkát megkövetelheti tőlünk. Mi biztosítaná ugyanezt, saját magával szemben, független külső szerv kontrollja nélkül?
Kérünk minden felelős döntéshozót, hogy a fenti érvek alapján tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a tervezett kezelésváltozás ne valósulhasson meg!
Szombathely, 2003. szeptember 15.
vezérigazgató
Szombathelyi Erdészeti Rt.