
Az interjú első részében az igazgató a támogatások csökkenéséről, az EMVA-ról és a de minimis rendeletről beszélt. Az interjú az Erdészeti Lapok július-augusztusi számában is olvasható.
– A 2005. évi adók alapján fölajánlott 1 százalékokból befolyt összegnek mi lesz a sorsa?
– Az 1 százalékos forrást az adózók meghatározott célra szánták. Ez 2006–ben meghaladta a 200 millió forintot. Ezt az összeget az államháztartás szabályai szerint lehet felhasználni, s ennek módját az FVM külön rendeletben szabályozza, az eredeti kiírás szerinti célnak megfelelően, a természetközeli erdőgazdálkodás elősegítésére. Ez nem túl nagy összeg, a korábbi több milliárdos támogatásokhoz képest, de célzott felhasználással jól szolgálhat. A minisztérium ezt is a de minimis rendelet hatálya alá kívánja vonni, hogy mielőbb hozzáférhető legyen.
– Kommunikációs célra is fordítható majd ebből az összegből?
– A keret belső felosztása még nem történt meg, de PR és tájékoztatási célra is jut majd.
– Miért van a polgárok 1 százalékos felajánlásából összegyűlt összeg felhasználásába beleszólása az EU-nak?
– A versenysemlegesség követeli meg azt, hogy egyes szereplők ne kerülhessenek kedvezményezett helyzetbe. Ezt megakadályozandó ellenőrzi az EU a pénzek felhasználását. Az ilyen kisebb összegek felhasználásának megkönnyítésére alkalmazató a de minimis rendelet.
– Az még mindig magyarázatra szorul, hogy a civil szervezetek által javasolt támogatási lehetőségre befolyt összeg hogy’ válhat a költségvetés részévé.
– Úgy, hogy a felajánlásokat nem intézmény kapta, hanem egy téma, a természetközeli erdőgazdálkodás, amelyek arra a célra történő felhasználását az állam garantálja. Tehát a dolog logikailag és rendeletileg teljesen korrekt. A kezdeményezőket pedig bevonták a jogalkotásba és a felhasználás felett is bizonyos kontrollt gyakorolhatnak.
– Az ágazat forráshiányával kapcsolatban korábban különböző összegek hangzottak el. A miniszter 3,5-4 milliárdról beszélt, más szakértők ennek kétszeresét is említették.
– 2006-ból mintegy 5,3 milliárdnyi determináció húzódott át 2007-re. Ez föl is emésztette az ez évi kibővített erdészeti költségvetést. Ezek a kifizetések napjainkban is zajlanak, tehát április 30-áig a 2006. évi tartozását az állam várhatóan lerója. Ezzel azonban az idei pénzek is elfogytak. Igény természetesen több is volna, ráadásul ezek normatív támogatások, amelyek évek óta nem változtak.
– Milyen jellegű támogatásokról van szó?
– Felújítási, erdőápolási támogatásokról, de csak a befejezett erdősítésig. A korábbi időszakban meglévő tisztítási, erdőnevelési, terület beosztási (nyiladékok, határjelek karbantartása) támogatásokat időközben megszüntették. Mindez nem független az erdőfenntartási járuléktól. Ez a kitermelt fa köbmétereként 500-1200 forintig terjedő összeg. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy befizetés ebben az évben még van, de a járulékból „járó” normatív támogatást már nem mindenki kapja meg.
Ez elsősorban a magánerdő-gazdálkodókat érintené kedvezőtlenül, hiszen az állam a gazdasági társaságok veszteségeit más forrásokból pótolni tudja. Ennek egyik formája többek között az idén is kiírt közmunkaprogram.
– A közmunkaprogram forrásait még a Nemzeti Erdőprogram hiányzó költségvetési forrásainak pótlására is ajánlotta a szakminiszter.
– Már a harmadik év telik el úgy, hogy az EU ajánlásainak és a kormányprogram előírásainak nem tudunk eleget tenni a Nemzeti Erdőprogram forráshiánya miatt.
Tehát ez az év mindenképpen nehéz lesz, bár az utolsó évi járulékfizetés miatt várhatóan csökken majd a fahasználati igény, aki teheti, jövőre halasztja a kitermelést. Sok függ természetesen az idei téltől, mert nagy hideg esetén megnőhet a tűzifa iránti kereslet.
– Lesz-e ebben az évben forrás a Technikai Segítségnyújtás jogcímen?
– Idén is lesz ezen a jogcímen pénz, ami a támogatások működtetésére szolgál, ennek felosztásáról a minisztérium dönt.
– Nem régen megjelent az úgynevezett „Zöld könyv”, a Magyarország erdészeti tájai első kötete. Hogy’ állnak a kötet folytatásával kapcsolatos munkálatok?
– Az egyetem oktatói, tudósai, az akadémia bizottsága és az erdészeti szolgálat munkatársai együttműködése eredményeként elkészült a mű első kötete. Ez képezheti a korszerű erdőgazdálkodás alapjait. Szeretnénk, ha a könyv a lehető legszélesebb körben ismertté válna, és eljutnia minden érdekelthez. A további kötetek megjelentetéséhez, a finanszírozás megoldása érdekében megállapodást köthetünk a NYME ERFARET szervezetével a munkamegosztásra. Természetesen, az ügy érdekében továbbra is számítunk az ágazat kutatói, oktatói és gazdasági szereplőinek támogatására. Zétényi Zoltán