Interjú Tóth Sándor Ferenccel, a Washingtoni Egyetem Erdészeti Tanszéke adjunktusával.
– Hogy’ indult a pályád?
– 1994-ben végeztem Sopronban, majd négy és fél évig a Veszprémi Erdőtervezési Irodánál (ma MGSZH Veszprémi Erdészeti Igazgatóság) dolgoztam, mint erdőtervező. 1997-ben kezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy külföldön továbbtanuljak. Mindig is vonzott a változás, elsősorban földrajzi és kulturális értelemben. A tervem kettős volt. Egyrészt szerettem volna egy, a hazánktól teljesen eltérő vidéket és kultúrát megismerni, másrészt pedig hosszabb távon nemzetközi vonalon akartam elhelyezkedni.
– Milyen úton jutottál a külföldi lehetőséghez?
– 1998-ban több nemzetközi ösztöndíjat megnyertem, köztük a Fulbright-ot és egy, a japán kormány által meghirdetett lehetőséget is. Ez utóbbit választottam végül, mivel a japán nyelv és kultúra jobban vonzott.
– Japán más világ, más kultúra. Mi történt a három év alatt?
– Japánban három évet töltöttem, amiből az első öt hónap intenzív nyelvtanulással telt. Ezt követően pedig a japán magánerdő-gazdálkodás nehézségeivel foglalkoztam a Nagano prefektusbeli Shinshu Egyetemen. Bár Japán az egyik legerdősültebb ország a világon, a hazai fatermesztés magas költségei miatt azonban kénytelen faigényének 85 százalékát importból kielégíteni. Ez nemcsak az erdőgazdálkodási tevékenység és ezzel együtt az erdőből élő vidéki falvak és közösségek fokozatos eltűnéséhez, hanem a fát Japánba exportáló trópusi országok erdeinek kimerítéséhez is vezetett. Azt próbáltam kideríteni, hogy lehetséges-e a Japán magán-erdőgazdálkodást oly módon ösztönözni, hogy akár csak egy kicsivel is versenyképesebb legyen a nemzetközi fapiacon.
– Hogy alakult a pályád a Felkelő Nap Országa után?
– Japán ugyan óriási élmény volt és szívesen maradtam volna, de egy egyesült államokbeli út hamar meggyőzött arról, hogy képességeimet ott tudnám a legjobban kamatoztatni. Elsősorban nem a tudományos munka anyagi támogatása vonzott Amerikába, hanem a tudásteremtésnek az a racionális, praktikus megközelítése, ami máshol szerintem, hiányzik. Ugyan a Fulbright ösztöndíjat korábban visszamondtam, de a pályázati anyagom és vizsgateljesítményeim bekerültek egy adatbázisba ami sok kaput megnyitott. Több olyan egyetemre, illetve posztgraduális programra is felvettek, amit meg sem pályáztam. Végül, úgy döntöttem, hogy a Penn State Egyetemre megyek mivel az ottani témavezető jelöltem, Marc E. McDill képességeit tartottam a legtöbbre.
– Milyen tudományos fokozatokat szereztél meg?
– 2005-ben kaptam meg a PhD-met a Penn State Egyetemen az operáció kutatás és az erdészet területén. Lehetőség volt egy kettős, interdiszciplináris fokozat megszerzésére ami nagyon vonzott, mert nem voltam biztos abban, hogy professzorként erdészeti területen el tudok helyezkedni. Az operáció kutatás a véleményem szerint nem más mint alkalmazott matematika, amit rendkivül széles körben lehet felhasználni komplex problémák megoldására.
– Mi volt a témád?
– A disszertációmban az erdészeti műveletek térbeli és időbeli optimalizálásával foglalkoztam. Döntéshozatali rendszereket probáltam kifejleszteni olyan esetekre amikor egy adott erdőterület rendeltetéseit nem lehet egyszerre maximálisan szavatolni. Például, ha az Északi pettyes bagoly (Strix occidentalis caurina) ideális élőhelyének (térben tagolt, változatos szerkezetű öreg erdők) kialakitása, illetve megőrzése, valamint a fatermesztésből származó bevételek maximalizálása egyaránt rendeltetései egy adott erdőterületnek, akkor nyilvánvalóan kompromisszumos megoldás szükséges. Ezen kompromisszumos megoldások precíz meghatározása az egyik fő kutatási területem most is.
– Merre jártál még a világban?
– Rövid posztdoktori képzést (Új Zéland) követően, az első komoly tudományos állást az Oklahoma Állami Egyetemen kaptam. Jelenleg az Washingtoni Egyetem (Seattle) Erdészeti Tanszékén vagyok adjunktus.
– Most mi foglalkoztat elsősorban?
– Szakmailag, a fent említett erdészeti problémákon kívül, jelen pillanatban a következő kérdésekkel foglalkozom: hogyan célszerű több tízezer, természetvédelmi szempontból értékes, eladó parcella közül a lehető legtöbbet úgy kiválasztani, hogy azok térben a lehető legjobban össze legyenek kötve, illetve hogy az összekötött parcella egységek elérjenek egy bizonyos minimális méretet? Általában ugyan nincs pénz az összes parcella megvásárlására, szövetségi, állami, illetve helyi es magánszemélyek egyre több pénzt költenek ilyen jellegű természetvédelmi beruházásokra.
Egy másik téma a behurcolt, illetve betolakodó fajok elleni védekezés. Hogyan érdemes térben és időben kiválasztani a védekezési eszközöket ahhoz, hogy tíz év alatt egy adott kártevőt kiiktassunk vagy visszaszorítsunk egy adott területről? Mennyibe fog mindez kerülni? Ezekben kérdésekben az a közös, hogy kombinatorikai módszerekkel mind, viszonylag könnyen megközelíthetők. A modellek megépítése azonban nem mindig egyszerű akkor ha a jelenlegi számitástechnikával ezen modelleket meg is akarjuk oldani.
– E témákhoz keresel segítő társakat, kollégákat?
– A fentiekhez hasonló kutatási témákban folyamatosan keresek graduális hallgatókat. Szívesen várom a jelentkezését olyan diákoknak, akiket érdekel a kombinatorika és a számitástechnika felhasználása a természeti erőforrásokkal való bölcsebb gazdálkodás érdekében.
Részletes témaleírást a következő oldalakon találhat az érdeklődő: http://faculty.washington.edu/toths/PFC-RA2007_Toth.pdf.;
http://www.forestpress.hu/hu/index.php?option=content&task=view&id=9048
További információ: http://faculty.washington.edu/toths/.
Tóth Sándor Ferenc
Születési év: 1971 augusztus 20.
Születési hely: Veszprém
Szülei vegyészmérnökök.
Családi allapota: házas, egy gyermek apja
Iskolák:
Általános: Béke Téri Általános Iskola, Veszprém (1977-85)
Középfokú: Lovassy László Gimnázium, Veszprém (1985-89)
Felsőfokú (Okleveles erdőmérnök): Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron (1989-94)
(MS): Shinshu Egyetem, Japán (1999-2002)
(PhD): Penn State Egyetem, USA (2002-05)
Munkahelyek:
Erdőtervező: Állami Erdészeti Szolgálat, Veszprémi Erdőtervezési Iroda (1994-99)
Kutatósegéd és doktorandusz: Penn State Egyetem (2002-2005)
Tudományos munkatárs: Penn State Egyetem (2005 szeptember – 2006 április)
Tudományos munkatárs: Scion (korábban Erdészeti Kutatóintezet), Új Zéland (2006 április-július)
Adjunktus az erdőtervezés és erdészeti közgazdaságtan területén: Oklahoma Állami Egyetem (2006 július – 2007 június)
Adjunktus az erdészeti informatika területen: Washintoni Egyetem, Seattle (2007 június -)