Több mint tízezer résztvevőt várnak a Boszporusz partjára, köztük államfőket, vezető ENSZ diplomatákat, minisztereket és kormánytisztviselőket, éppen úgy, mint vízügyi szakembereket és vízügyi aktivistákat. Isztambul különlegesen szimbolikus helyszínt kínál az idei Fórum számára, hiszen földrészek, kultúrák és civilizációk keresztútján helyezkedik el. Nem véletlen, hogy az idei Fórum jelmondata: A vízválasztók áthidalása.
Tól-ig
A Víz Világfórumot az a felismerés hívta életre, hogy a közeli jövő legnagyobb kérdése várhatóan a világméretű vízválság lesz, melyet épp ezért elengedhetetlenül a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kell helyezni. Az első Víz Világfórumra 1997-ben került sor a marokkói Marrakeshben, a másodikra, 2000-ben a holland fővárosban Hágában. A fórumok egy általános víziótól indulva egyre konkrétabb szakpolitikai kérdések tárgyalására összpontosítottak. A 3. Víz Világfórum 2003 márciusában került megrendezésre Kiotóban, ahol már bemutatták az ún. “Víz-Akció Jelentést", mely több mint 3000 vízzel kapcsolatos akció felsorolását tartalmazza földrajzi bontásban. A 3. Víz Világfórum megtartott Miniszteri Konferencián több mint százharminc tárcavezető vett részt. Az amerikai kontinensen, Mexikó-városban megrendezett 4. Fórumon, immáron több mint 20,000 szakértő dolgozott együtt azon, hogy fenntartható megoldásokat keressenek a világ vízügyi kihívásaira.
“Kék arany”
Világviszonylatban a vízhiány a vártnál sokkal gyorsabban fokozódik. Ennek részben a globális éghajlatváltozás az okozója, de legalább ennyire fontos szerepe van a növekvő népességnek és a túlfogyasztásnak. Az összhatás: az édesvízkészletek végzetes apadása. Tudományos körökben ma már közhelynek számít, hogy a közeljövőben nagyságrendileg megugrik majd az édesvíz értéke és ára. Nem véletlenül használják a "kék arany" kifejezést, jelezve, hogy a pénzügyi tranzakciók alapjául szolgáló nemesfémet könnyen lehet, hogy a jövőben a ma még triviálisnak számító víz fogja felváltani. Hasonlóan közhelyes, ám mégsem közismert, hogy az egyre dráguló víz lesz e század fő politikai feszültségforrása. A fejlett világ lakossága mindezt még nem tudatosította, pedig bizonyosra vehető, hogy néhány évtizeden belül már a globális "észak" egyes országaiban is komoly vízkorlátozásokat kell majd bevezetni. Optimistább válság-szcenáriók szerint a korlátozások még időben egy új attitűd kialakulásához vezetnek majd, s az emberek megtanulnak takarékosan, "bölcsen" gazdálkodni a vízzel. Pesszimistább forgatókönyvek szerint viszont újabb népvándorlási hullámok indulhatnak el, s a szomjhalál elől menekülő milliók elözönlik Észak-Európa és Észak-Amerika térségét.
Nemzetközi szakemberek kiemelik továbbá, hogy míg korábban az egyik legrobbanékonyabb térségben, a Közel-Keleten, a háborúk az olajért folytak, már most érzékelhető (ld. Jordán folyó körüli konfliktusok), hogy a közeljövő harcainak fő kiváltó oka a vízhiány lesz. A Tigris és az Eufrátesz folyók térségében is komoly problémák várhatók; pl. Törökország olyan gátakat épített, melyek Szíria és Irak vízellátását veszélyeztetik. Más régiókban is várhatók konfliktusok: a Níluson ma tíz ország osztozik több-kevesebb sikerrel, de növekszik köztük a feszültség. Afrikában 46 olyan országot tartanak számon, ahol a vízért folytatott vetélkedés még 2025 előtt erőszakos konfliktusba torkollhat. Háború törhet ki Kína, India, Pakisztán vagy Délkelet-Ázsia térségében is, mivel a rövidtávú haszon-maximalizálásra épülő vízgazdálkodás következtében nemsokára egyszerűen kimerülnek a készletek.
Kétharmad
Az idei Fórum alatt kerül várhatóan nyilvánosságra az ENSZ jelentése a világ vízügyi fejlesztéseiről (United Nations’ World Water Development Report), ami betekintést biztosít az édesvíz-források kérdéseibe. Szakértők szerint, ami ma az energiaválság, az holnap elkerülhetetlenül a vízválság lesz. 2030 körül megszokott látvány lesz, hogy olaj helyett vizet szállítanak a tankhajók a világ kiszáradóban lévő területeire. Az Amerikai Tudományos Akadémia szerint a föld felszíne 400 éve nem volt ilyen meleg, és csak az elmúlt száz évben egy fokkal emelkedett a hőmérséklet. Ez pedig már alapvető változásokat idézhet elő a világ vízkészleteiben. A felmelegedés azzal a hatással is jár, hogy az esős területek esősebbé, a szárazak szárazabbá válnak, így aszály és árvíz egyszerre sújtja a földrészeket.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP: United Nations Environment Programme) szerint a jelenlegi fogyasztási szokások megmaradása esetén 2025-re a Föld lakosságának kétharmadát érinteni fogja valamiféle vízkorlátozási intézkedés. Szakértők szerint, a mostani klímaváltozás néhány évtizeden belül kétmilliárd embert érintő vízhiányhoz és a földön élő fajok 20-30 százalékának kipusztulásához vezethet.
Világtanácskozás
Ez az a "háttér", amely életre hívta a Víz Világfórumot, melynek célja, hogy elindítson egy világ méretű párbeszédet a kialakulóban lévő válságos helyzetről. A Fórum operatív szervező munkáját a mindenkori házigazdák mellett, a Marseilleben székelő Víz Világtanács (World Water Council) irányítja. A tanács 3 terültre összpontosít:
A vízügyi kérdések politikai jelentőségének kiemelése és napirenden tartása.
A 21. század vízügyi kérdéseivel kapcsolatos nemzetközi párbeszéd ösztönzése és bővítése.
Konkrét szakpolitikai javaslatok nemzetközi népszerűsítése és elterjesztése.
A Világfórum és a Világtanács mindezen területeken belül kiemelt témának tekinti:
a globális kockázatelemzést és kockázatkezelést
a nemzetközi fejlesztést, különös tekintettel a Millenniumi Fejlesztési Célokra
a fenntartható vízgazdálkodást és az ökológiai vízvédelmet
A 2009-ben Isztambulban megrendezendő 5. Víz Világfórum végső célja nem lehet más, mint hogy olyan akciókat ösztönözzön, amelyek ráirányítják a figyelmet ezekre a kérdésekre - mondta el Prof. Dr. Oktay Tabasaran, a Fórum főtitkára. Az akciók persze csak a jéghegy csúcsát jelentik. A szimbolikus figyelemfelkeltő akcióknak akkor és annyiban van értelmük, ha ez hozzájárul egy globális tudatosság kialakulásához. S természetesen még ez sem elég, ehhez kell, hogy társuljon a finanszírozás és a törvénykezés. Mindezek együttes támogatását tűzi ki célul az 5. Víz Világfórum - nyilatkozta Oktay Tabasaran.
Jó példák
Idén az Isztambuli Vízügyi Konszenzus keretein belül ünnepélyesen megnevezik mindazokat a városokat, amelyek, ún. Bajnok Város névvel illethetőek. Ezek azok a városok, amelyek a globális kihívásokkal szembenézve, közösen elkötelezték magukat a fenntartható városi vízforrás-gazdálkodás mellett. Mivel az elvárosiasodás világszerte rohamosan zajlik, a városi vízhasználat kiemelkedő fontosságú kérdés. 2008 amúgy szintén „vízválasztó" volt, hiszen múlt évben léptünk át egy fontos statisztikai határt. 2008-ban az emberiség történelmében először a Föld lakosságának több mint fele (3.3. milliárd ember) immáron a városokban koncentrálódik. Számítások szerint ez a szám 2030-ra 5 milliárdra duzzad, így nagyon nagy feladat vár a Bajnok Városokra, amelyek ma még csak 9-en vannak. Az ausztráliai Brisbane, a németországi Stuttgart, az ausztriai Bécs, a franciaországi Párizs és Strasbourg, a hollandiai Rotterdam, az argentín Buenos Aires, a svájci Lausanne és nem utolsósorban, a házigazda Isztambul.