A társaság többségében ültetvényes, mesterséges erdőkultúrákkal gazdálkodik.Kecskeméten és környékén folytatódott az immár évtizedes hagyomány: az Erdészeti Lapok szerkesztősége az erdészettel (is) foglalkozó újságírókat kommendál egy-egy erdészeti társasághoz, hogy megismerhessék a környékbeli erdőket és az ott folyó munkát, természetvédelmet és közjóléti tevékenységet.
Az idei őszön a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt látta vendégül a nyomtatott és az elektronikus sajtó munkatársait.
A társaság kecskeméti székházában Kiss Béla vezérigazgató és munkatársai – Uzsoky András kereskedelmi és műszaki vezérigazgató-helyettes, Szabó Tibor termelési vezérigazgató-helyettes, Koczka Zoltán erdőgazdálkodási osztályvezető, Madácsi Sándor, az Észak-Kiskunsági Erdészet vezetője – fogadták a sajtómunkásokat.
Kiss Béla bevetőjében elmondta, hogy a Duna-Tisza köze állami erdőterületének többségét a társaság kezeli. Ez jelenleg mintegy 60 ezer hektárt jelent, de közeljövőben ebből 3600 hektárt átadnak a nemzeti parknak. Ezen a tájon a legmostohább természeti körülmények között kell gazdálkodniuk, többnyire az egykori Duna-árteret feltöltő homokon. A területre a mozaikosság jellemző, a homokréteg vastagságától függően találhatunk szélsőséges, kevésbé rossz és aránylag jó termőhelyeket. A Duna illetve a Tisza mentén ártéri galériaerdők is találhatóak, ahol természetközeli erdőgazdálkodás folytatható. A társaság összességében ültetvényes, mesterséges erdőkultúrákkal gazdálkodik. E kultúra létrehozásában egyrészt az játszott szerepet, hogy a trianoni döntés következtében előállt drámai erdőterület csökkenést kellett pótolni, másrészt meg kellett kötni az Alföld futóhomokját. Ma már a védelmi funkción túl a Duna-Tisza-közi erdők gazdasági jelentősége is egyre nagyobb. Azzal együtt, hogy a társaság közvetlen energetikai felhasználásra nem szállít gömbfát, és megítélésük szerint nem az az energetikai felhasználás célszerű útja. Komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a vágástéren visszamaradó apadékot illetve a felújítás miatt kiemelt tuskót hasznosítsák. Ennek megoldása közelébe kerültek, ezáltal olyan megújuló energiaforráshoz jutnak, amelyet eddig nem hasznosítottak. 
A vezérigazgató elmondta, hogy gondot jelent az erdőfelújítási járulékból származó támogatás megszűnése. Korábban a befizetett tőár és a támogatás egyenlege mintegy 130 milliós pozitívumot mutatott. Állítása szerint, ha nincs az energiahordozók árrobbanása, akkor mára működésképtelenné vált volna a társaság. Megoldották a talaj-előkészítés során a tuskóösszetolás kiváltását, ami hektáronként 65-70 ezer Ft megtakarítást eredményez.
A módszer kíméletes, és nem rombolja a kialakult humuszréteget.
A társaság működésében meghatározó ágazat a fakitermelés. Ez biztosítja a forrásokat az erdőfelújításhoz. Évi 185-190 ezer köbméter faanyagot termelnek ki, 1350-1400 hektár tarvágással és 2500 hektár nevelővágással. A mennyiség évek óta állandó, de korábban 950-1000 hektárról került ki ugyanez a mennyiség. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években komoly széltörés és jégtörés okozott súlyos károkat az állományokban, mintegy 10 ezer hektáron. E hiányos területek fölszámolása ma is tart, azzal a következménnyel, hogy a csökkent fatömeg jövedelméből kell a nagyobb területet felújítani. Ezt lelkesedéssel és szakmai elkötelezettséggel igyekeznek ellensúlyozni, hogy a következő nemzedékre is szép állományokat hagyjanak.
Abból a felismerésből, hogy a hagyományos erdőgazdálkodásból – csemetetermelés, erdőnevelés, fakitermelés – ez a cég nem tud megélni, ezért olyan kiegészítő tevékenységekbe fogtak, amelyek biztosítják a hosszú távú stabilitást. Ez például a faipar; bugaci és jánoshalmi üzemeikben 95-100 ezer köbméter gömbfát dolgoznak fel. A kisebb méretű – 14 cm átmérőjű – faanyagból is fűrészárut készítenek. Fő termékük a MÁV rakodólap, amelyből mintegy 800 ezer darab EU szabványnak megfelelő és 200 ezer ipari raklap készül. 
Üzemeikben mindenhol a legszigorúbb nemzetközi környezetvédelmi követelményeknek megfelelő berendezések működnek. A szárításhoz és a faanyag növény-egészségügyi kezeléséhez szükséges hőt a szemét és hulladék elégetésével állítják elő.
A faiparból 2,3 milliárd Ft-os árbevételt realizálnak.
A másik kiegészítő tevékenységük a dísznövénytermesztés. Megőrizték a csemetekertjeiket, és önálló dísznövénytermesztő erdészetet hoztak létre. 350 körüli fajszám és egy millió egyedszám jellemzi ezt az ágazatot. Árbevételük meghaladja a 300 millió Ft-ot.
Térségükben az erdők tulajdoni aránya jelentősen megváltozott. Jelenleg 52 százalék a magánerdők aránya, amely a telepítésekkel tovább nő. A magán-erdőtulajdonosok számára biztos piacot nyújtanak.
A legjobb évben 200 ezer köbméter fát forgalmaztak. Az utóbbi években ez a felére csökkent.
A magánerdészeknek szolgáltatásokat nyújtanak, többek között telepítéseket végeztek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghitelezték a telepítésekkel kapcsolatos költségeket, amelyeket a kivitelezés után támogatásként megkaptak. A legújabb EU-szabályok azonban ellehetetlenítették ezt a konstrukciót, így erről a területről ki kell vonulniuk. 
A társaság életében a vadászat nem tölt be olyan jelentős szerepet, mint máshol. Az ebből származó árbevétel nem éri el az 1,5 százalékot. A társaság mesterséges erdeiben a nagy számú vad hatalmas károkat okozna, ezért kordában kell tartani, és emiatt is ragaszkodnak a területeiken a vadászati jog megtartásához.
Szinte minden vadat értékesítenek, a társaság dolgozóinak a vadászat jutalomszámba megy.
A vezérigazgató szerint a társaság ebben az évben is mintegy 5,2-5,3 milliárd forint árbevételre számít. Ez a társaságok sorrendjében az első ötben lesz. Az adottságok figyelembe vételével elképzelhető, hogy mekkora erőfeszítés, munka szükséges ehhez az eredményhez.
Ehhez mérten kis létszámmal dolgoznak, mintegy 350 főt alkalmaznak, közülük 140-en dolgoznak a faiparban. Az erdei fizikai munkát szinte teljes egészében magánvállalkozásokba szervezték. A társaságnak van egy száz százalékos tulajdonú, műszaki kft-je, amely a korszerű nehézgépek üzemeltetését végzi. Árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot.
A kft a térségben árstabilizáló szerepet is betölt, a szabad piac árait a realitások szintjén tartja.
A humánpolitikát illetően a cég vezetője elmondta, hogy csak jól felkészült, széleskörűen tájékozott munkatársakat alkalmaznak. Az alapszakmát az erdőmérnökök látják el, de a kereskedelem, az üzlet megköveteli, hogy minden vezető közgazdász másoddiplomát is szerezzen, az erdőművelési területen dolgozók környezetvédelmi képzettséggel is rendelkezzenek. A csemetetermesztésben szükséges növényvédelmi szakmérnöki képesítés, a vadászatban pedig a vadgazdálkodó képesítés. A soproni Alma Materből kikerülő kolléga egy év után továbbképzésben vesz részt.
A jövedelmi helyzetről Kiss Béla elmondta, hogy szigorú szabályok között mozognak, a versenyszférához képest jelentős és növekvő hátrányban vannak.
Ebben az évben már nagy súlyt fektettek a nyelvi és informatikai képzésre is.
Ma már minden erdészük hordozható számítógéppel megy a terepre. Segítségével a tő melletti adatbevitelt a központi számítógépre továbbíthatja az adatokat.
A megtermelt profitból jelentős összegeket fordítanak közjóléti tevékenységre. Minden erdészet gondoz parkerdőt, ezekben pótolni és bővíteni kell a berendezéseket. Büszkeségük az öt éve átadott Vackorvár Erdei Iskola, az egykori szántóföldön létrehozott Kecskeméti Arborétum.
Ők is vallják, hogy a társadalommal folytatott kommunikáció nem a fakitermelési és erdőfelújítási munkákon keresztül folytatható, hanem a közjóléti tevékenységgel. 
Ennek ellenére szomorúan állapította meg a vezérigazgató, hogy egy jól elvégzett erdőtelepítési munka végén még soha nem jelentkezett a sajtó, csak ha valamilyen kár vagy havária történt az erdőben.
Kérdésre válaszolva a szakemberek elmondták, hogy az utóbbi évtizedekben a térségben megháromszorozódott az erdősültség. Az eredetileg 5,5-6 százalékos erdősültség ma már az országos átlaghoz, 19-20 százalékhoz közelít. Az erdősítésnek nagyon prózai okai voltak, a Trianon utáni súlyos fahiány és a homokdűnék megkötése. Ez a környékbeli lakosságnak munkát és megélhetést is jelentett. Az eredetileg védelmi funkcióra telepített erdőknek pedig ma már jelentős gazdasági szerepük is van. Az itteni erdők fafajösszetétele egészen más, mint a hagyományosan erdős vidékek állományaié. Az erdeik valamivel több mint fele fenyő, közel azonos arányban – 20-25 százalék – az akác és a nyár. A maradék az egyéb kemény lomb, a tölgy.
Az EU-előírások olyan szigorúak, hogy szinte lehetetlen betartani, a Natura 2000 területek kijelölésének késése miatt elhúzódtak a telepítéssel kapcsolatos döntések is. Emiatt esett vissza a magánerdő-gazdálkodók telepítési kedve, ami a társaság csemetetermelésére is kihatott. A csemete nem egynyári növény, több éves elhatározás szükséges, és a közben hozott fékező döntések óriási veszteségeket okoznak az ágazatban. Z.Z.