A Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága és a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. 2008. október 28-án szakmai napot rendezett „Az Európai Unió által társfinanszírozott erdőtelepítések és tölgygazdálkodás a Belső-Somogyi homokvidéken" címmel. A megjelenteket László Diána, a társaság ügyvezető igazgatója köszöntötte.
Nádas József, az MGSZH Kaposvári Erdészeti Igazgatóság vezetője áttekintette megye erdősültségének történeti változását, és megjelölte a jövőt is, az elérendő a cél a jelenlegi 28-29 százalékos erdőborítottság 33 százalékra emelése. 
Elmondta, hogy 2004-ben mérték fel a megye erdősítési lehetőségeit, azokat a mezőgazdaság számára racionálisan nem hasznosítható területeket, amelyek nem minősülnek gyepnek.
Megállapította, hogy az elkövetkező 10-15 évben 23-24 ezer hektár telepítésére nyílik lehetőség. Erre fölkészült a szakma, és évi kétezer hektár telepítését látja megvalósíthatónak.
E területek 76 százaléka magánbirtok, és ezek 85 százalékán őshonos, gazdasági erdőket lehet telepíteni. A területek 2-3 százaléka védett.
Az elmúlt évek telepítési eredményeit áttekintve megállapította, hogy 2002-ben mintegy 1500 hektárt telepítettek. Ezt követően, 2004-ben, az EU-csatlakozás idején, nagymértékű visszaesés következett.
2006-ban már 1600-1700 hektár a teljesítmény.
A közlemúlt és a jelen számai ismét visszaesést mutatnak. 2009-re csupán 355 hektár telepítésére adtak be támogatási igényt.
2008-ban indul be az energianövény telepítése, mintegy 400 hektárral.
Az igazgató elmondta, hogy 2007-ben 76 millió csemetét – tölgy, cser és más őshonos fafajt – neveltek, amelyet nem csupán a megyében igyekeztek a termelők értékesíteni. Ismert, hogy 2006-ban bőséges makktermés volt
Idén, a visszaesett telepítési kedv miatt fölösleg van. Amennyiben egy-két éven belül nem telepítik el, meg kell semmisíteni.
Összefoglalva megállapította, hogy nem jó a kép, a szakma borúlátóan ítéli meg a helyzetet.
László Péter, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. erdőművelési ágazatvezetője Európai Unió által társfinanszírozott erdőtelepítések tervezésének és kivitelezésének tapasztalatairól számolt be.
A cég szerteágazó tevékenységének bemutatása után elmondta, hogy a korábbi időszakhoz képest 2007-2008-ban csökkent az erdőtelepítés.
A fajokat tekintve 82 százalék tölgy, az akác minimális.
A telepítés folyamatát ismertetve, kitért a vadkár elhárítására, és megjegyezte, hogy még az akácot sem telepíthetik kerítés nélkül. Tíz évig fenntartandó a kerítés, de néha még tovább.
Fölvetette, hogy a vadgazdálkodókkal meg kellene osztani a költségeket.
Az erdőtelepítések kivitelezésének tapasztalatait összegezve megállapította, hogy gond van a határidőkkel. A határozatok hiánya bizonyos esetekben a munkálatok folyamatát, illetve a támogatás kiutalását akadályozza.
Megemlítette, hogy ebben az évben szembesültek a parlagfű okozta gondokkal, s javasolta, hogy ennek költségeit is beépíthessék a költségvetésbe.
Varga Szabolcs, a NYME intézetvezető professzora reagálva a parlagfűvel kapcsolatos fövetésre, megjegyezte, hogy erre a körülményre évekkel ezelőtt még nem is lehetett gondolni. Ez komoly akadály lehet az erdősítésnél, ráadásul a bírságnál nincs lehetőség mérlegelésre. A parlagfű általában a művelés alól kivett területekről terjed. A parlagfű által támadott területeken akarnak erdősíteni, ez a veszélyeztetett területek csökkenését eredményezné.
A védekezésről elmondta, hogy a sorközökben gépi úton lehet irtani, de a sorokban megmarad. Ott a kémiai védekezés marad, ami többlet költséget jelent, amit már nem visel el a telepítési támogatás.
Nagy József, az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság szakreferense az erdőtelepítések ellenőrzésének tapasztalatairól és az ezekből levonható következtetésekről beszélt.
Elöljáróban megállapította, hogy 2008 az első év, amikor csökkentek a hibák. 
Elmondta, hogy az ellenőrzés során nincs lehetőség mérlegelésre.
Utalt az „egyszeri erdőtelepítőre”, aki a még meglévő 100 hektárját már nem telepíti be, mert közben megismerte a feltételeket.
A szakember jelezte, hogy gyakori a kiviteli tervtől eltérő kód, például, hogy az erdő elegyes vagy elegyetlen.
Ugyanakkor az EU a kiviteli tervet tekinti „szentírásnak”. Ennek megfelelően ahhoz kell ragaszkodniuk az ellenőröknek is.
Nem megengedhető, hogy egy-egy őshonos állomány közepén ott díszelegjen egy folt „pálmafa”, vagyis feketedió, amit úgy mond a gazdálkodó „két zsákkal belepotyogtatott”.
További gond, ha a tényleges telepítő és a jogosult személye nem ugyanaz.
A telepítések területének méretéről elmondta, hogy ma már az adatok és a valóság többnyire egyeznek. De gyakori hiba, hogy a pászták területét is beszámítják, holott arra nem jár támogatás.
Megjegyezte, hogy addig a kifizetés nem kezdődhet meg, amíg az ellenőrzések nem fejeződtek be. A véletlenszerű és a kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésekről elmondta, hogy minél több támogatási kérelme fut egy-egy gazdálkodónak, annál nagyobb a valószínűsége a kontrollnak.
Ali Tamás, az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság igazgató-helyettese az Európai Unió által társfinanszírozott erdőtelepítések egységárainak változásáról és ennek következményeiről tartott előadást.
A támogatási összegek kalkulációjának alapelveiről kifejtette, hogy az első kivitel támogatásaként a költségek számláin alapuló igazolt ráfordítás 70 százaléka adható.
Az ápolási támogatás a költségek 100 százalékáig terjedhet.
A jövedelempótló támogatás az agrárágazat jövedelmi viszonyai alapján alakul.
Leszögezte, hogy a kettős támogatás kizárt, és nem adható túlkompenzáció sem.
Hasonlóan nem támogatható sem a kölcsön, sem a kamat.
Az elszámolás elvileg számlás, de e téren a tagállamok eltérő gyakorlatot folytathatnak.
A szakember megállapította, hogy valószínűleg sok tényező együttes hatásaként csökkent a támogatási igény.
A jövőről szólva elmondta, hogy az SPS-rendszer érinteni fogja a szakmát is. Eközben pedig zajlik a vidékfejlesztési rendszer felülvizsgálata.
Egyetértően jegyezte meg, hogy a végrehajtás eljárásrendje gyorsulhatna.
Szalai Károly, Kiss János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője szerepében a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeiről és azok hatásairól tájékoztatott.
Bevezetésként elmondta, hogy zajlik az erdészeti támogatási rendszer átalakítása. Kérdés, hogy az EU jogi környezetében miként vihető tovább egy-egy támogatási jogcím. A főosztály célja, hogy minél több jogcím bekerüljön az EU-rendszerbe. Amit nem sikerül átvinni, azt pedig igyekeznek nemzeti támogatásból megoldani.
Emlékeztetett, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program négy támogatási csoportjából csak kettőben szerepel az erdészet: a versenyképesség javítása valamint a környezet és vidékfejlesztési „tengelynél”.
Az elsőben a szaktanácsadás, az erdők gazdaságosságának a javítása illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése szerepel.
A gazdaságosság javítása keretén belül idén beindulhat a gépbeszerzés, az erdőnevelési támogatás pedig jövőre.
Az infrastruktúra fejlesztésen belül pedig az útépítési támogatás jövőre indul, s ebből az állami társaságok is részesülhetnek.
A környezet és vidékfejlesztési tengelynél a mezőgazdasági területek erdősítésére adható támogatás már él, akárcsak az erdők potenciáljának helyreállítása.
A nem mezőgazdasági területek erdősítésére 2009-től nyílik támogatási lehetőség.
Az erdei környezetvédelmi intézkedésen belül korábbi jogcímek fognak visszaköszönni.
A szerkezetátalakítás, mint nem termelő beruházás támogatása 2010-től válik elérhetővé. 
A nemzeti támogatási jogcímeket idén sikerült összeállítani, s jövőre várhatóan beindulhatnak.
A szakember elmondta, hogy a magánerdők szakirányításának támogatási lehetősége is megmarad.
A ForestPress kérdésére Szalai Károly elmondta, hogy az adó 1 százalékokból akkumulálódott összeg maradéka átvihető a jövő évre. Tudomása szerint a minisztérium nem tett lépéseket ennek a lehetőségnek a visszaállítására, de nincs kizárva a jövőbeli újraindítás.
László Diána azt kérdezte, mi az oka, hogy az erdészeti jogcímek kiírása sokkal lassabban zajlik, mint az egyéb agrártámogatásoké. Többek között az erdészeti géptámogatások kiírását 2007. áprilisára ígérték és még most sem jelent meg.
A szakember elismerte e téren az erdészeti osztály felelősségét, másrészt a szakmai lobbi erőtlenségét említette.
Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke
a megoldásra tett javaslatokat. 
Az elnök a megjelenő 14 erdészeti jogcímet – 120 milliárd forintról van szó – az erdőgazdálkodók, az erdészet „Marshall-segélyének” nevezte.
Hangsúlyozta, hogy az emberek akkor fognak erdőt telepíteni, ha nem fizetnek rá. A gazdálkodók alaposan mérlegelni fognak. Különösen az olyan erdőgazdák, akiknek éppen leégett az erdejük, s most felújítási kötelezettségük keletkezett emiatt.
A géptámogatásról elmondta, hogy kisebb gépekre is szükség van, nem csak a nagy teljesítményűekre.
Elpanaszolta, hogy a 2007-ben megkötött szaktanácsadási szerződésekre még volt kifizetés. Emiatt várható, hogy bezárnak a tanácsadói irodák.
Reményét fejezte ki, hogy a Natura 2000 kifizetések felgyorsulnak.
Az erdőtelepítési hajlandóságról elmondta, hogy a mennyiségi hullámzás kiegyenlítése érdekében határozott döntésre volna szükség, kell-e több erdő az országban.
Hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid kvótából az erdőre is kellene fordítani.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az erdészet piaci helyzete függ a feldolgozó és felhasználó ipar teljesítményétől, igényeitől: a raklap iránti kereslettől, a csomagolóanyag igénytől.
Jó hír, hogy az energiafa iránti igény növekszik.
Javasolta, hogy egységes szerkezetű erdőtelepítési rendeletet kellene alkotni.
Az egyes támogatási körökhöz monitoring területet kellene kijelölni. Az elnök szerint meglepő eredmények adódnának.
Álláspontja szerint az MVH-val javítani kellene a kapcsolatokat.
Javaslata szerint az állam tulajdonába került járadéki területeket a magánerdészetek bérelhetnék erdőtelepítésre, és például 15 év után a kész erdőt visszaadnák az államnak.
A tömegkommunikációról szólva jó példaként említette az egyik televízióban futó, az erdőket népszerűsítő reklámfilmet.
Bondor István, az FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály vezetője az erdőtelepítéseket érintő rendeletmódosítások lehetőségeiről beszélt.
Bevezetőjében elmondta, hogy a jelenlegi támogatási rendszer egy ötven éve működő struktúrába illeszkedett bele. A rendszer tehát egy fél évszázados fejlődés terméke, ezért is a szokatlan szigorúság. Példaként az ellenőrzés csúcstechnológiáját említette, amellyel a svindliző olasz gazdák guminapraforgóit leleplezték, ti. nem forogtak a Nap irányába.
Az EU büdzséjének csaknem ötven százalékát kitevő agrártámogatás várhatóan nem nő, hanem csökkenni fog.
Az EU hétéves periódusban tervező rendszerét nehéz adaptálni az erdészetre. Az előadó szerint is húzd meg, ereszd meg folyik Brüsszelben. A jelenleg elnöklő franciák a periódusuk végére megoldást akarnak találni a mezőgazdasági gondokra.
Az EU-ban a legújabb kihívások elemzése folyik: a biodiverzitás kérdése, a levegő, a víz gondjai, és a szén-dioxid hatásának vizsgálata.
Várható a teljes támogatási rendszer drasztikus felülvizsgálata.
Szakmai kérdésekre térve elmondta, hogy például a vadkerítés esetében, ha nem is felel meg az előírásoknak, de a célnak megfelel, akkor nem büntetnek, csak levonnak a támogatásból.
Az erdészeti géptámogatási rendeletet a szakállamtitkári értekezlet elfogadta, megjelenése november elejére várható.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a zöld szervezetek milyen alapon szólnak bele az erdészeti támogatási rendszerbe, azt válaszolta a főosztályvezető: egyrészt erkölcsi alapon, másrészt a társadalmi egyeztetési kötelezettség miatt be kell vonni azokat is a jogszabály előkészítésbe, rögzíteni kell a véleményeket és indokolni a választ.
Elkészült a Stratégiai Környezetvédelmi Vizsgálat, s ebben szintén figyelembe vették a zöld szervezetek álláspontját.
Egy korábbi felvetésre válaszként megerősítette, hogy támogatna a minisztérium egy monitoring területi hálózat kialakítását.
Megállapította, hogy a nemzeti támogatási rendszer leépülése sokként hatott, de nincs más megoldás, mert nincs forrás máshol, csak az EU–ban.
Az előadásokat követően a CPG Insrtuments kereskedelmi igazgatója, Tóth Béla Ákos erdőmérnök mutatta be a minikomputerrel fölszerelt átlalót, amely telefonhoz kapcsolhatóan továbbítja a felvett adatokat.
A tanácskozást délután több – a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. tölggyel végzett – erdősítés megtekintése követte. A bemutatót Mocz András, a magánerdészet tulajdonosa vezette. Z.Z.