ForestPress fotók
Jakab István: a két millió hektár erdő jelentősége megérdemelte volna, hogy más időpontban tárgyalják az erdőtörvényt
Amint azt korábban jeleztük, 2008. december 15-én, a 37. napirendi pontként került sorra az erdőtörvény tervezetének általános vitája.
A képviselők az egész napos, „telt házas” maratoni ülésezés után, az utolsó szavazást követően a kétperces technikai szünetet kihasználva, sebtében kellemes ünnepeket kívánva egymásnak, pánikszerűen elhagyták az üléstermet. 12 azaz tizenkét legény, és az elnöki teendőket ellátó Szili Katalin házelnök asszony maradt a gáton.
Tehát a gyérnek is csak jóindulattal mondható érdeklődés mellett kezdte el 20 óra 40-kor az előterjesztő miniszteri expozét Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár.
Erdészettörténeti összefoglalóval indított az államtitkár, felidézve a korábbi erdőtörvényeket, majd arra utalt, hogy kétféle szemlélet terjedt el az erdővel kapcsolatban. Az egyik szerint rezervátumokká kell az erdőket alakítani, ahol semmiféle tevékenység nem megengedhető. A másik szerint igenis kell szakszerű tevékenységet folytatni az erdőkben.
Az EU erdőstratégiára utalva elősorolta az erdő céljait, a biológiai sokféleség megőrzésétől az üvegházhatású gázok megkötésén át a faanyagtermelésig.
Kiemelte, hogy hazánkban az erdősültség aránya érje el a 27 százalékot.
Beszélt az erdőfinanszírozás megváltozásáról, tekintettel az erdőfenntartási járulék megszűnésére.
Megemlítette, hogy bár elsősorban jogtechnikai okokból van szükség új erdőtörvényre, számos alapvető újdonságot is tartalmaz a tervezet.
Ilyen például a természetesség és az üzemmód fogalmának a bevezetése, valamint a szabad rendelkezésű erdő elismerése. Az államtitkár beszélt az erdővédelmi szolgálat felállításának szükségességéről és az erdei mellékhaszonvétel szabályozásáról is.
Végezetül elmondta, hogy az új erdőtörvény illeszkedik a kontinentális Európa országainak hasonló jogszabályaihoz, és a több száz éves erdészeti szakmai tapasztalatokra épül.
Befejezésül kérte a tisztelt Házat, hogy támogassa a 6. magyar erdőtörvényt.
Szili Katalin, mielőtt megadta volna a szót a mezőgazdasági bizottság részéről felszólaló Herbály Imre (MSZP) képviselőnek, köszöntötte a szakértői páholyban helyet foglaló, s e késői órában is kitartó erdészeket (többek között Kiss Jánost, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetőjét és dr. Nagy Dániel tanácsost).
Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a többségi vélemény ismertetése során elmondta, hogy hosszú előkészítő munka után született meg az alaposan előkészített tervezet, amelyet a bizottság támogat, és elfogadásra javasol.
A kisebbségi véleményt Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke ismertette, de elöljáróban megjegyezte, hogy a kétmillió hektár erdő és annak óriási társadalmi szerepe megérdemelte volna, hogy ne ilyen késői órában, hanem nagyobb érdeklődés mellett tűzzék napirendre. Hangsúlyozta, hogy a magánerdő-tulajdonosok túlszabályozottnak érzik a tervezet rájuk vonatkozó tételeit, szemben az állami erdőkkel. Kifogásolta a sok őrző szervezet – halőr, vadőr, természetvédelmi őr – mellett egy újabb létrehozását. Megállapította, hogy a társult erdőtulajdon nem felel meg a magánerdő-tulajdonosok elképzeléseinek. Jelezte, hogy a részletes vita során további javaslatokat fognak tenni.
Szanyi Tibor (MSZP) a gazdasági bizottság véleményét tolmácsolta. Kiemelte, hogy az erdőtörvény tervezeten végighúzódik a fenntarthatóság szemlélete. Hangsúlyozta, hogy a vidéki életforma megtartásában kiemelt szerepe van az erdőnek. Végezetül elmondta, hogy a gazdasági bizottság tiszta szívvel támogatja az erdőtörvény tervezetét.
Kispéter László (MSZP) a környezetvédelmi bizottság álláspontját adta közre. Föltette a kérdést, hogy az új törvény mennyiben érinti a védettségi szintet.
Álláspontjuk szerint félő, hogy az erdők kettészakadnak rezervátumokká és fagyárakká. Megfogalmazta, hogy az erdő nem erdészeti, hanem társadalmi ügy. Ő is kritikával említette az erdővédelmi szolgálatot, és egy új, „zöldrendőrség” felállítását szorgalmazta. A jogi környezet súlyos hiányosságaként hozta föl, hogy az illegális fakitermelést csak szabálysértésként kezelik, s nincs benne a büntető törvénykönyvben. Befejezésül leszögezte, hogy a bizottság egyöntetűen támogatta a törvény elfogadását.
Mire eddig eljutott az általános vita, már csak nyolc képviselő volt a padsorokban, s a délután még nyüzsgő újságíró páholy is kiürült.
Az Országgyűlés házszabályából következően az általános vita megnyitásával adódik lehetőség a képviselőknek a módosító indítványok előkészítésére és benyújtására. Az új erdőtörvény részletes vitájára várhatóan 2009. februárjában kerül sor. Várhatóan akkor fejtik ki álláspontjukat a frakciók is. Z.Z.