Az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok Szakosztálya és az Erdők a Közjóért Szakosztály kerekasztal beszélgetést szervezett 2009. március 18-án, az Erdészeti Információs Központban parlamenti szakpolitikusok és az erdészeti ágazat vezetőinek részvételével. A kerekasztal beszélgetés a magyar erdőkkel, magyar erdőgazdálkodással kapcsolatos legfontosabb és legidőszerűbb témákat célozta meg, többek között a Nemzeti Erdőprogram és az erdészeti kommunikáció kapcsolatát, az erdészet államigazgatási helyzetét, az adó 1 százalékának erdészeti célra történő felajánlását, a közjóléti finanszírozás helyzetét, az ötéves erdőmérnökképzés visszaállítását.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Herbály Imre, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke és Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság alelnöke. A szakma vezetőit Náhlik András a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar dékánja, Horgosi Zsolt, az MNV ZRT igazgatója, Támba Miklós, a MEGOSZ alelnöke, Mőcsényi Miklós, a FAGOSZ főtitkára képviselte. A házigazdák pedig dr. Pethő József, az OEE elnöke, Dobó István és Zétényi Zoltán szakosztályelnökök voltak.
Náhlik András, a NyME Erdőmérnöki kar dékánja elöljáróban örömét fejezte ki, hogy az oktatás ügye is bekerült a kerekasztal beszélgetés témái közé. Ugyanis a szakma és az oktatás szorosan összefügg. Az erdőmérnökképzésről elmondta, hogy három nagy ismeretkör átadását végzi az egyetem a képzés során: a biológiai képzés során ökológiai ismereteket, a természetszerű erdőgazdálkodást, a folyamatos erdőborítás feltételeit sajátítják el, a műszaki ismeretek – ezeket nem minden külföldi erdészeti felsőoktatási intézményben oktatják –, melyekre szükség van, mert kisebb építési, geodéziai mérési, vízépítési feladatokat az erdészeknek magunknak kell megoldaniuk. A harmadik ismeretkör pedig a gazdálkodás tudománya.
A mai helyzetben a fiatal szakemberek kikerülve a gyakorlatba, elbizonytalanodnak.
Ezzel együtt zuhan a szakma érdekérvényesítő képessége.
A gyakorlatra térve megemlítette, hogy míg tőlünk nyugatra megoldották a Natura 2000 területek kompenzációját, nálunk erről egyelőre nincs szó. A svédeknél például örülnek a kijelölésnek, mert biztos jövedelmet jelent.
A bolognai folyamatra térve a dékán elmondta, hogy öt évvel ezelőtt kénytelen voltak megosztani a képzést. Annak ellenére, hogy több szakmai fórum is volt, nem jutottak előbbre, a szakma pedig nem volt fogadó kész az új rendszerben végzett szakemberekre.
Náhlik András örömmel jelenthette be, hogy a Magyar Rektori Konferencia megszavazta az erdőmérnökképzés eredeti ötéves képzésre való visszaállítását. A végleges döntés most a minisztériumon múlik, remélik, hogy ez a határozat mielőbb megszületik.
Végezetül elmondta, hogy az erdészeti kutatás súlyos helyzetben van, az ERTI-vel együtt vállvetve küzdenek, s egyelőre rövid távú feladatokban gondolkodnak.
Horgosi Zsolt, az MNV ZRT igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy a zrt-k feladata az állami vagyonnal való leghatékonyabb gazdálkodás megvalósítása. Kifejtette, hogy folyik egy műhelymunka az erdészeti portfolió átalakításának előkészítéséről. Ezzel együtt zajlik az egységes állami erdőkezelés felülvizsgálata a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium részvételével.
A közjóléti tevékenységgel kapcsolatban kifejtette, a szakma egyik legnagyobb hiányossága, hogy senki nem tudja meghatározni, mi a közcél, a közjó, a közjóléti erdészet. Ahhoz, hogy tiszta legyen a helyzet, ezeket mindenképpen meg kell fogalmazni jogszabályi keretekben is. Ezen túlmenően sorolta, hogy nincs egységes nevezéktan, például a természetközeli erdőkezelésről sem. Ebben a kérdésben segítséget várnak a gyakorlati szakemberek az Alma Matertől, a soproni egyetemtől.
A kommunikációról szólva kifejtette, hogy nagyon fontos ügy. Az MNV ZRT is elkészítette a kommunikációs stratégia tervét. A kommunikáció azért is nehéz, mert bennünket nem értő, a tevékenységünket nem ismerő városi közegben kell tájékoztatást adnunk.
Megemlítette, hogy a társaságok egyik legsikeresebb akciója az erdei közmunkaprogram.
Mőcsényi Miklós, a Fagosz főtitkára elöljáróban elmondta, hogy közismertek az erdővel kapcsolatos PR-gondok. Ezen a téren, a nagyközönség tájékozatlanságával kapcsolatos felmérések egybevágnak. A legfontosabb dologra nincs válasz, hogy miből finanszírozzák a tájékoztatást. Az EU tagországokban működnek erdő és fa PR-szervezetek. Ott a szakközönség eldöntötte, hogy hajlandó áldozni erre a célra. Németországban és Ausztriában van ezekre jó példa, be kell fizetni egy bizonyos összeget, amit az állam gyűjt be. A ProHolz indított például a „Fa zseniális” elnevezéssel egy kampányt.
Ezzel is összefügghet, hogy például Ausztriában 5-ről 30 százalékra emelték a fa könnyűszerkezetes új épületek arányát.
Azért nálunk is látható némi fejlődés, hiszen számos új erdészeti honlap indult az utóbbi időben.
A hozzászólók közül Tamás Enikő az EU Agrárgazdaság főszerkesztője aggodalmának adott hangot a külföldiek föld- illetve erdővásárlási lehetőségével kapcsolatban. Vannak-e itt is zsebszerződések? – kérdezte. Másrészt azt is megemlítette, hogy nem sikerül megvédeni az erdőket az úgynevezett megélhetési bűnözéstől. Hasonlóan képtelenek az erdészek a quadosok, motorosok ellen fellépni. Megoldatlannak látja az osztatlan közös tulajdon ügyét is.
Orosz Sándor válaszában elmondta, hogy teljes az egyetértés, hogy állami erdőt nem fognak privatizálni. A megélhetési bűnözéssel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy ez jogalkalmazási kérdés.
Gerely Ferenc erdőmérnök emlékeztetett, hogy korábban is voltak az ÁPV ZRT-nél kommunikációs törekvések. A közelmúltban Boszniában működött közre egy erdészeti kommunikációs programban, amelyben többek között tréningen vettek részt az erdészeti szakemberek. Egyetértett az előadókkal abban, hogy összehangolt erdészeti kommunikációra van szükség.
Gadó György Pál erdőmérnök, a „greenfo” hírportál tudósítójaként azt tanácsolta, hogy az erdészeti kommunikáció kevésbé legyen konfrontatív. Megállapította, hogy van szemléleti változás az erdészeti berkekben, mert húsz évvel ezelőtt még lesöpörték a folyamatos erdőborítással kapcsolatos álláspontot egy hasonló fórumon.
Berecz Béla, rádiós újságíró fontosnak tartja, hogy meg kell ismerni a média működési rendjét, struktúráját, de legalább olyan fontos, hogy meg kell teremteni a kommunikáció anyagi feltételit. Meg kell keresni azokat az újságírókat, akik érdeklődnek a téma iránt. Fontos ügy ez, hiszen például meg kell őrizni az erdészeti munkakultúrát is.
Holdampf Gyula, az Erdészeti Hivatal korábbi elnökhelyettese kifejtette, hogy az állami erdők nem jogalanyai az EU támogatási rendszerének. A Natura 2000 területekkel kapcsolatban elmondta, hogy az nem védett terület, hanem egy program.
Keresztes György vezérigazgató-helyettes arra hívta föl a figyelmet, hogy a kommunikáció mindig kétirányú, figyelni kell a nagyközönség véleményére is.
Köveskuti György erdőmérnök azzal vigasztalta a jelenlévőket, hogy napjaikban már olyan helyzet nem fordulhat elő, hogy olyan vádak ellen kell védekezni, mint az ötvenes években, amikor a Budapesti Erdőgazdaságot azzal a felkiáltással telepítették ki a fővárosból, hogy szennyező üzem. A kerekasztal stílszerűen egy Vergilius idézettel zárult: Te is érintetlenül add át unokáidnak a fák árnyékát! (Z.)