Szeptember első szombatján 14. alkalommal került sor az Alföldi Faiskolai Napok megrendezésére a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetének Kisfáiban található telephelyén. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény ünnepélyes megnyitóval kezdődött, amelyen házigazdaként Szűcs Dezső, erdészetvezető üdvözölte a megjelenteket. Ezt követően felkérte Lévai Pétert, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának dékánját megnyitó beszédének elmondására. Az ünnepi alkalom szép színfoltja volt a neves kecskeméti Gyenes család köszöntése a Gyenes Kertészet megalapításának 80 éves évfordulója alkalmából.
ÜLTESSÜNK ÉLETFÁKAT!
A 14. Alföldi Faiskolai Napok szeptember 5-i rendezvényét dr. Lévai Péter, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának dékánja nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta az aszályosodás és a szélsőséges klimatikus viszonyok figyelembevételének fontosságát a dísznövénytermesztés területén is:
- Az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a tájba illő, s a viszontagságokat jól tűrő növényfajták kinemesítésére, s a telepítés során a fajták jó megválasztására. A térségben gazdálkodó faiskoláknak ebben nagy szerepe van, mert a nevelés során erről már saját tapasztalataik is vannak. A fajtaszelekció egyik szép eredménye a ’Bihar’ nevű vadkörtefa, mely hosszú ideig megtartja a lombját, s szép, szabályos gömbkoronájú, sokrétűen felhasználható növény. Az örökzöldek ilyen jellegű szelekciója szintén folyamatban van. Ezeknek az ún. életfáknak (Thuja orientalis) számos változata van, s hatásosan alkalmazhatók a legkülönfélébb környezetben.
Különleges összetételű növényanyag ebből a szempontból a gyep, mert nemcsak a vízigénye, hanem a páraigénye is igen magas. Ahhoz, hogy a városi parkokban és a magánkertekben nyár közepére – akár a gondozás ellenére is – ne kiégett füvet lássunk, nagy gonddal kell kiválasztani a fűmagkeveréket. A magyarországi fűmagnemesítők közül a szarvasi kutatóintézet évtizedek óta foglalkozik szárazságtűrő fűfajták nemesítésével és termesztésével. A főiskolai képzés feladata, hogy a jövő szakembere pontosan ki tudja választani az adott helyre leginkább alkalmas fénytűrő, árnyéktűrő vagy szárazságtűrő fűmagkeveréket. Utóbbi két szükségszerű összetevője a gyorsabban fejlődő védőfű és a lassabban növő vezérfű. E kettő keveréke biztosítja azt a látványt, ami egy gondozott, szép gyeptől elvárható.
Az OKJ-s szakmai képzés egyik újszerűsége a temetőkertészeti képzés – folytatta a Kertészeti Főiskolai Kar dékánja -, melynek nagy hagyománya van a nyugat-európai országokban, elsősorban Németországban. Az oktatásba való felvétel célja Magyarországon is az volt, hogy a temetők fenntartása, parkosítása az újszerű kívánalmaknak, a klimatikus körülményeknek is megfelelően magas színvonalon valósuljon meg. Ebben a vonatkozásban egyrészt a temetőfásításról, másrészt a sírgondozással kapcsolatos telepítésekről lehet beszélni. A kertészeti tevékenységnek ez az ága a hagyományos fajtáktól eltérő, speciális növényanyag előállítását és telepítését igényli. Főbb ismérve, hogy legyen tájba, környezetbe illő, kifejlett korában is kisméretű, fák esetén lombkoronájában is legfeljebb egy sírhelynyi helyet lefedő. Vannak már sírhelyre ültethető talajtakaró cserjék, árnyéki gyeppótló növények is, melyek kókuszrostba ültetett dugványok. Gyökérzetük átszövi a kókuszrost és tőzeg keverékét, s ennek következtében egy zárt felületet képez.
Lévai Péter beszédében a faiskolák és az oktatási intézményrendszer kapcsolatának bővülésére is kitért: Újszerű az agrár felsőoktatásban, hogy most már egy teljes félévet kell a hallgatóknak szakmai gyakorlaton tölteni. Megköszönte és továbbra is várja ehhez a faiskolák felajánlását. A tanulók közel 50 %-a évelő dísznövénytermesztő üzemben, illetve díszfaiskolában tölti a gyakorlatát. Mint mondta, a Kecskeméti Főiskola kertészhallgatói nagyon szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, mert maguk számára is perspektívát, jövőt látnak a díszfaiskolai termesztésben és forgalmazásban, a kertépítésben és a fenntartásban.
TUDATOS NEMESÍTÉSSEL AZ ELLENÁLLÓ FAJTÁKÉRT
A rendezvény egyik díszvendége prof. Dr. Hrotkó Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének vezetője, az MTA doktora volt. Az egyetemen a faiskola munkacsoport vezető oktatója, a faiskola szakirány vezetője. Szakterületének elismert szakértője itthon és külföldön egyaránt. Elnöke az ISHS Alanynemesítési és Értékelési Munkabizottságának, valamint a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságnak.
- Milyen főbb irányvonal mellett folyik a ma kertészeinek munkája?
- Az élhető emberi környezet kialakításában nagy szerepe van annak, milyen növényekkel vesszük körül magunkat. Lévén ezek többsége hosszú életű, előre megteremthető, szabályozható általuk az a mikroklíma is, amely az ember, állat és növény életében meghatározó szerepű.
-Hogyan segítik az egyetemi kutatások például a városi főkertészek munkáját?
- Egyrészt a Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék soroksári kísérleti telepén folyik egy dendrológiai fajtaértékelés, másrészt dendrológiai nemesítéssel is foglalkozunk. Nagy tömegű magoncokkal a faiskolások találkoznak, így szinte mindegyiknek vannak saját szelekciói. Ez évszázadok óta így volt. Ugyanakkor nagy szükség lenne tudatos nemesítésre, pl. levélszínre, a városi károsító tényezők tűrésére vagy speciális környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásra. Ehhez komoly műszerezettség szükséges. Új tanszékvezetőként ezt kifejezett célomnak tűztem ki, s azt hiszem, sikerült is már ezen a téren eredményeket elérnem. Fontos, hogy ne csak génmegőrzés, génbanki megtartás legyen a feladatunk, hanem dendrológiai fajtaértékelés is. Másik célunk annak elősegítése, hogy a szaporítás, nevelés során olyan növényminőséget legyenek képesek a faiskolák előállítani, amely a városi környezetből adódó igénybevételt jobban elviseli. Szakmai rendezvényeinken, cikkekben, publikációkban igyekszünk az ehhez szükséges ismereteket közkinccsé tenni.
- Összefüggésbe hozható a klímaváltozással bizonyos kártevők elszaporodása, újak megjelenése?
- Igen. Főleg délről vándorolnak be hozzánk olyan kártevők, amelyek korábban is megjelentek, de akkor még nem tudtak áttelelni nálunk. Ma már télen is megmaradnak, és egyre jobban terjednek. Ehhez társul még, hogy a gombák, baktériumok maguk is élő szervezetek, így képesek az evolúcióra, s igen gyorsan tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Folyamatosan nagyon sok új mutációval találkozunk. Nyugat- és Észak-Európában óriási pusztítást kezd végezni egy új gombabetegség, ez okozza pl. a nagyszámú kőrispusztulásokat. Magyarországon a gyapjas pille az, ami korábban csak erdőkben okozott tarrágást, s ma már megjelent parkokban, városi környezetben is. A településeken belül, közvetlen emberi élettérbe kerülő kiültetéseknél arra kell törekedni, hogy minél nagyobb rezisztenciával bíró, ellenálló fajtákat válasszunk, mert itt a vegyszeres védekezés lehetőségei erősen korlátozottak, arról nem beszélve, hogy ez meglehetősen költséges is.
- Hogyan érzi magát a 14. Alföldi Faiskolai Napok rendezvényén?
- Remekül, ami a szemet gyönyörködtetően szép termékeket bemutató kiállító pavilonok látványa mellett nagyban köszönhető annak is, hogy egyfolytában csak kollégákkal találkozom, s ezt az alkalmat óhatatlanul kihasználjuk egy kis szakmai és baráti beszélgetésre is.
Híd és kapocs a keleti és nyugati országrész faiskolai egyesületei között
Szabó Tibor, a KEFAG Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese:
- Amikor 1993-ban a KEFAG Zrt. vezetése úgy döntött, hogy az erdészeti csemetetermesztés mellett a dísznövénytermesztéssel egy új ágazatot is elindít, az a szándék vezérelte, hogy a már meglévő szaktudás és tapasztalat olyan területen is kamatoztatható legyen, amely a térségben hiányként jelentkezik.
Itt, ahol a mezőgazdaságnak, szőlészet-borászatnak, gyümölcstermesztésnek már régóta nagy hagyománya van, egyértelműen látható volt, hogy az urbanizáció hatására a városi környezet alakításának, szépítésének igénye erőteljesen jelentkezni fog. Az eltelt másfél évtized visszaigazolta, hogy piaca és jövője van a Juniperus Parkerdészet által termesztett dísznövényeknek.
A KEFAG Zrt. magáénak érezte azt a törekvést is, hogy a környék, később a tágabb környezet faiskoláit valamilyen módon összefogja, ily módon is szakmai segítséget adva a munkájukhoz. Ma is úgy látjuk, hogy a működő faiskolák nem egymás konkurenciájaként, hanem egymást segítő szakmai egységben kell, hogy jelen legyenek a térségben, ami legnagyobb örömünkre már nem csak az Alföldet, hanem az időről időre idelátogató kiállítók révén, az egész országot jelenti. Fontos szerepe a rendezvénynek az is, hogy híd és kapocs legyen a keleti és nyugati országrész faiskolai egyesületei között. Tudvalévő, hogy az ország nyugati részén a klimatikus viszonyok sokkal kedvezőbbek a dísznövénytermesztéshez, de azzal, hogy az innen érkezők megtisztelik jelenlétükkel a rendezvényünket, nemcsak ennek rangját jelzik, hanem kölcsönös szakmai egyeztetésre, eszmecserére is lehetőség nyílik.
Az új növények széles körű bevezetése, a folyamatos megújulás a feltétele annak, hogy a piac idővel ne szűküljön be. A hosszú távú tervezésnek része az is – s a mai nap megbeszéléseinek is épp ez a tárgya -, hogyan lehetne az egyre jobban növekvő terheket valamilyen módon csökkenteni. A szakmai összefogás, az, hogy a faiskolai szövetség tagegyesületei egységes szakmai szervezetként kezdeményezzék ezt az igényüket a hatóságok felé, jó esélyt ad arra, hogy a kért kedvezmények elérése révén ez a törekvés sikerrel járjon.
Az érdeklődés már régen túllépte az ország határait
Szűcs Dezső, a Juniperus Parkerdészet vezetője:
- A mostani rendezvényünk után jövőre előreláthatólag sor kerül a 15. jubileumi Alföldi Faiskolai Napokra. Ennek fényében értékelve a mai eseményt, elmondható, hogy a kilencvenes évek elején kezdeményezett növénybemutató beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt túlszárnyalta azt. Korábban érzékelhető különbség volt a Nyugat-Dunántúlon, és az Alföldön bemutatott növények, illetve a szakmai rendezvény nagyságrendje és színvonala között. Ez ma már nem mondható el. A kiállítóink évről évre egyre igényesebb növényanyagot hoznak. Az érdeklődés pedig már régen túllépte az ország határait. Főként román, szerb és szlovák vásárlókör látogatja rendszeresen ezt a vásárt. Bevezetett szakmai rendezvényről van tehát szó, amelyet széles körben várnak és számon tartanak.
Ebben az évben 76 kiállítónk mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Ez kis eltéréssel egy évek óta beállt létszám. Bár a rendezvény megtartására jó lenne egy nagy befogadóképességű csarnok, amellyel kiküszöbölhető az időjárás szeszélyeitől való függés, az igazság az, hogy a kiállított növények valójában természetes fényben érvényesülnek a legjobban. Az idelátogatók is tudják, hogy ez egy „mezei vásár”, aminek, ha jó az idő, nagyon kellemes hangulata van.
Lényeges, hogy a kertészeti háttéripar a kertészettel egyidejűleg jelen legyen, hiszen a faiskoláknak szüksége van jó minőségű földre, műtrágyára, cserepekre, szerszámokra, s más segédanyagokra. Másik fontos szempont, hogy egy szépen megépített kertnek része, hogy az öntözőberendezés is bekerüljön a föld alá, kerítés és megfelelő támrendszerek, egyéb kellékek, művelési lehetőségek legyenek kialakítva benne. Mindezeknek köszönhetően az idelátogató kertépítő vagy növénykedvelő magánember nem csak új növényekkel térhet haza, hanem a növénygondozás egyéb feltételeit is biztosítani tudja a vásár kínálatából, s mindeközben még szakmai eligazításhoz, új információkhoz is hozzájuthat.