Az Agrárgazdasági Tanács megállapításai és ajánlásai
Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága 2009. szeptember 22-én ülést tartott Budapesten a Képviselői Irodaházban. Az ülés napirendjén szerepelt a J/10528. számú jelentés az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről.
A 6. napirendi pontként szerepelt a „Tájékoztató az állami erdővagyon, az erdőgazdaságok, továbbá a fafeldolgozás és a parkettagyártás helyzetéről, a kormányzati tervekről, stratégiáról”. Az előadó Benedek Fülóp vezérigazgató-helyettes (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt) és Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) volt.
Ebben szerepelt többek között az állami erdővagyon, az erdőgazdaságok, továbbá a fafeldolgozás és a parkettagyártás helyzetéről, a kormányzati tervekről, stratégiáról szóló beszámoló.
A mintegy 220 oldalas dokumentumból a szakmát érintő szövegből idézünk szemelvényeket az alábbiakban.
5. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat
5.1. Erdőgazdálkodás
5.2. Vadgazdálkodás és vadászat
Egyre szélesebb körben kerülnek nevesítésre és tudatosul az állampolgárokban az erdők közjóléti valamint környezet- és természetvédelmi szerepének minél magasabb szintű érvényesülése érdekében végrehajtott (vagy adott esetben éppen végre nem hajtott) erdőgazdálkodási feladatok, tevékenységek.
A magas területi részarány ellenére az erdőgazdálkodás éves teljesítménye – ha csak a közvetlen megtermelt értéket tekintjük – a nemzetgazdaság egészében (GDP) mindössze 0,1%-ot képvisel. Az erdővagyon folyamatosan nő, hazánk erdeinek értéke óvatos becsléssel is jelentősen meghaladja az 1000 milliárd forintot.
Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai szerint az ország erdőterületének több mint 89%-án tevékenykedik az erdészeti hatóságnál bejegyzett erdőgazdálkodó.
A közel 33 ezer, az erdőgazdálkodásban általában járatlan gazdálkodó jellemzően kis üzemi területeken gazdálkodik (kb. 25 hektáros az átlagos üzemméret). Az erdőgazdálkodók mögött mintegy 300 ezer fős erdőtulajdonosi kör áll.
Az évi folyónövedékből, amely 13,1 millió köbméter, az erdőtervek szerinti maximális kitermelési lehetőség 10,4 millió köbméter. 2008-ban az erdőgazdálkodók több mint 100 ezer hektár erdőterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amiből a véghasználatok 32 ezer hektárt tettek ki. Fatérfogatban ez 7 millió
(véghasználatban 5 millió) köbmétert jelentett, ami az erdőtervi éves kitermelési lehetőségek 67,6%-a. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek messzemenően megfelel.
Az uniós támogatásokra alapozottan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-2013 közötti időszakban 70 ezer hektár, a Nemzeti Erdőtelepítési Program pedig hosszabb távon – 35-50 év alatt – 683 ezer hektár erdőtelepítéssel számol. Az erdőtelepítések üteme azonban az egyes években jelentősen változó tendenciát mutat, így a tenyészeti időszakokat tekintve 2004-2005-ben 7657 hektár. 2005-2006-ban 13989 hektár, 2006-2007-ben 18948 hektár, míg 2007-2008-ban mindösszesen 7332 hektár új erdő telepítésére került sor, melynek egyik oka a csökkenő támogatási egységár lehetett.
Az elmúlt évek tényszámai alapján öt év alatt az erdőkben csaknem 8,1 milliárd forint értékű közmunkaprogram valósult meg az alábbi finanszírozási megoszlás szerint:
– Minisztériumok 3819,1 millió forint
– ÁPV-MNV Zrt. 2632,4 millió forint
– Saját forrás 1605,4 millió forint
Összesen 8056,9 millió forint
A közmunka programok során foglalkoztatott munkanélküliek létszáma 2004-2008. években 9304 fő.
Az európai erdő egészségi állapot monitoring rendszer hazai adatai alapján a magyar erdők egészségi állapota megfelelő, de az előző évhez képest enyhén romlott.
Az illegális fakitermelés mennyisége 2008-ban megközelítette a 400 ha-t, és a 70 000 m3-t, illetve emellett jelentős kárt okozott a természeti rendszerekben.
A vadgazdálkodási ágazat a 2008/2009. vadgazdálkodási évben 2,7%-os pozitív egyenleggel zárt, 16,6 milliárd forint bevétel és 16,2 milliárd forint kiadás mellett.
2008-ban – csakúgy, mint 2007-ben – összesen 250 millió forint állt rendelkezésre a vadgazdálkodás támogatására. Ebből 191,5 millió forintot az élőhelyfejlesztés támogatására, 20,5 millió forintot a vadászati kultúra támogatására, 31 millió forintot az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2008. évi finanszírozására,7 millió forintot a Magyar Vízivad Monitoring működtetésére fordítottak.
A vadászatra jogosultak az új tíz éves vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban
(2007-2017) második vadgazdálkodási évüket fejezték be. A ciklusváltással
kapcsolatos zökkenőket követően 300-zal több vadászterület alakult ki az előző tíz
éves időszakhoz képest a jogosultak vadgazdálkodási tevékenysége normalizálódott.
A 2003-ban elfogadott szakmai irányelveknek megfelelően folytatódott a
nagyvadállomány apasztása. Ennek eredményeképpen enyhén csökkent a
reálértéken számított mezőgazdasági vadkár, a teríték viszont nagyobb lett. E két
tényező is szerepet játszott abban, hogy csekély mértékű nyereség keletkezett az
ágazatban. A kedvező időjárásnak és a természetes táplálék kínálat bővülésének
köszönhetően a korábbi évekhez viszonyítva 2008-ban jobb volt a nagyvad-fajok
szaporodási sikere. A 2009 februárjában becsült vadlétszám az utóbbi évtizedek
legmagasabb adatait mutatta.
A 2008. évben az alábbi nemzeti támogatási jogcímcsoportok és jogcímek
kerültek meghirdetésre és működtetésre:
– Az Erdészeti feladatok jogcím 827,6 millió forinttal teljesült. Az előirányzatból az erdők felújításának csekély összegű (de minimis ) támogatásáról szóló 102/2008. (VIII.8.) FVM rendelet alapján volt igényelhető a támogatás, mivel a 2010. december 31-ig működő, a
csatlakozás előtti erdőfelújítási és erdőnevelési munkák determinációinak rendezését szolgáló jogszabály csak a magánerdő gazdálkodóinak biztosít fedezetet a folyamatban lévő erdősítések befejezéséhez.
A Vadgazdálkodás támogatása jogcím eredeti 250 millió forint kiadási előirányzata terhére kifizetett támogatás 79,5 millió forint volt. A kifizetések jogszabályi alapja a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 27/2008. (III.12.) FVM rendelet.
Az Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás előirányzatából a 2004. évet megelőzően nemzeti forrásból telepített erdők befejezéskori állapotig, de legkésőbb 2010-ig tartó támogatása valósul meg. Az előirányzat determinációira 714,5 millió forint került kifizetésre. A kifizetés jogalapja a 103/2008. (VIII. 8.) FVM rendelettel módosított 122/2007. (X. 19.) FVM rendelet.
Az FVM irányítása alatt Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Erdészeti Tudományos Intézet, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet működik. Az „Agrárkutatás, tanüzemek, felsőoktatás támogatása” fejezeti kezelésű előirányzat sorról az agrárkutatóintézetek kiemelt feladatainak támogatására 2008. évben további 234,9 millió Ft került felhasználásra. A vázolt központi támogatások célja a versenyképes mezőgazdaság megteremtése, a hazai agrárkutatás színvonalának emelése volt.
Az Agrárgazdasági Tanács megállapításai a 2008. évről
A környezet védelme, az ország területének kultúrált állapotban tartása nem képzelhető el az ágazat meghatározó közreműködése nélkül. Ebben hangsúlyos szerepet tölt be az erdőgazdálkodás. Az erdőgazdálkodás anyagi teljesítményét és az erdő vagyoni értékét, valamint annak hozadékát ugyanis sokszorosan meghaladja az immateriális érték, amelyet az erdő a társadalom egészének szolgálatában betölt sokirányú környezetvédelmi, közjóléti funkcióin keresztül, hozzájárulva az ország lakossága életminőségének javításához. Megjegyezzük, hogy a tervszerű fakitermelés tekintetében 2008-ban nem teljesültek az elvárások, a kitermelhető mennyiségnek csak 70%-a került energetikai és faipari hasznosításra.
Az Agrárgazdasági Tanács ajánlásai
A nemzeti vagyonkezelés működésének elmúlt évi tapasztalatai alapján az Agrárgazdasági Tanács indokoltnak tartja, hogy a nemzeti föld- és erdővagyon kezelésének szakpolitikai és szakigazgatási feladatainak ellátása sajátos jellege miatt más vagyonelemektől elkülönítve történjen.
10) A hazai favagyon kihasználása alacsony szintű, jóval elmarad mind a lehetőségektől, mind pedig a távlatos piaci igényektől (kényszerektől). Az Agrárgazdasági Tanács indokoltnak tartja, hogy a Kormányzat komplexen – a foglalkoztatás, a megújuló energiatermelés, a kistelepülések energiával való ellátása, a környezetvédelem, a tartamos erdőgazdálkodás, stb. szempontjait is mérlegelve – tekintse át a favagyon-hasznosítás jelenlegi helyzetét.