Nagy Dániel: Nem az erdésztől és a szakszemélyzettől kell félteni az erdőt!
A MEGOSZ 2009. évi nagyrendezvénye Abádszalók határában
2009. szeptember 26-án a Poplár Magánerdészeti Kft. rendezte meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényét. A társrendező az Erdészeti Tudományos Intézet volt.
Sirman Ferenc előadását követően a házigazda Poplár Kft ügyvezetője, Molnár László köszöntötte a nagyrendezvényen megjelenteket.
Sárvári János ügyvezető elnök bejelentette, hogy a 2009. évi Rimler-díjat Virág János erdésztechnikusnak adományozták. A díjat Luzsi József, a MEGOSZ elnöke adta át.
Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság elnökének emléklapot adományoztak a nagyrendezvény alkalmából.
Ágoston Gyula a Poplár Kft műszaki vezetője röviden ismertette a cég tevékenységét, majd Borovich Attila, az ERTI főigazgatója, a konferencia levezető elnöke átadta a szót Nagy Dánielnek, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetőjének.
A főosztályvezető röviden összefoglalta a MEGOSZ-szal egyeztetett költségvetési elképzeléseket.
A Pénzügyminisztérium 2010-re 1300 millió forintot irányzott elő erdészeti célokra. Összehasonlításképpen, ez 2009-ben még 2,5 milliárd volt.
Prioritásként szeretnék kezelni az integrátori rendszer fenntartását, mert ez olyan, mint a mezőgazdálkodóknak a falugazdász rendszer, azzal a különbséggel, hogy jobban és olcsóbban működik.
A főosztály álláspontja az, hogy ezt a pénzt az integrátori hálózatra kell felhasználni, nem a determinációra. Ez utóbbi pénzügyi szempontból is nehezen tervezhető. A 2010-ben befejezett nemzeti erdőtelepítések és szerkezetátalakítások még kifizethetőek legyenek 2011. első negyedévében. Ez segítené a válságos év átvészelését az erdőgazdálkodók számára is.
Az új Erdőtörvényről szólva elmondta, hogy a magyar erdészet céljáról Kaán Károly által a ’20-as években írtak ma is érvényesek, és a mai Nemzeti Erdőprogram biztosítja, hogy a magyar erdészet irányítása elérje azt, ami a magyar erdőgazdálkodóknak a legkülönbözőbb területeken a legjobb. Ezt a keretprogramot nekünk kell kitölteni feladatokkal és törekvésekkel. A költségvetésben is Nemzeti Erdőprogramnak hívják az erdészettel kapcsolatos sort.
A NEP egyik kiemelt feladata az erdészeti jogrendszer megújítása. Ennek tett eleget az erdészeti kormányzat az új erdőtörvény megalkotásával.
Miért is kellett az új erdőtörvény?
Az igazságügyi minisztérium álláspontja az volt, hogy az új szöveg oly mértékben módosult, hogy ezt a változtatást csak egy új törvénnyel lehet megoldani. Indokolta a változtatásokat a tulajdonviszonyok lényeges változása. Ugyanakkor az erdészeti igazgatás teljesítőképessége is csökkent bizonyos racionalizálási intézkedések következtében. Fontos változás, hogy időközben megszűnt az erdőfenntartási járulék, és ezzel együtt megváltoztak bizonyos szankcionálási és biztosítási struktúrák is. Megváltozott a támogatási rendszer is. Szükség volt pontosításokra, és az erdővédelem területén pedig többletfeladatok merültek föl. A fő cél továbbra is fenntartható erdőgazdálkodás kialakítása.
Mind a törvény, mind a végrehajtási utasítás megfogalmazásánál fontos cél volt az éves gazdálkodás kötelmeinek csökkentése. A szakirányítás költségeit pedig nem szeretnék áthárítani az erdőgazdálkodókra, ugyanakkor a nyilvántartási rendszert is pontosítani kellett.
Az erdészeti jogalkotásnak egy összetett szempontrendszert kellett harmonizálnia. Az erdőgazdálkodók mellett áll a szakirányító, akinek nagyon fontos a szerepe, valamint részei a struktúrának a tulajdonos és a kisebbségi tulajdonosok is.
A régi erdőtörvény három fejezete változott meg lényegesen, a többinél csak pontosítások történtek.
A szabályozási célok közül az volt a legfontosabb, hogy a szakszemélyzet szerepét növeli az új Erdőtörvény. Tehát nem az erdésztől és a szakszemélyzettől kell félteni az erdőt!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos engedélyezési, ellenőrzési feladatok a szabályozási logika alapján átkerültek az erdészeti szakszemélyzethez, akiknek a jogosultságuk és a felelősségük is megnőtt.
Arra törekedtek, hogy a szükségesség és arányosság elve szerint épüljön fel az új Erdőtörvény.
Új jogintézmény a szabadrendelkezésű erdő kategóriája. Ha valaki szeretne a földterületén erdőt telepíteni, de nem kíván hozzá állami támogatást igénybe venni, akkor cserébe szeretne teljesen szabadon rendelkezni a területe feletti döntéseivel, vagyis meddig tartja ott fenn az erdejét, a terület méretétől és a fafajtól függetlenül.
Az erdőgazdálkodók nyilvántartása az erdészeti igazgatás sarokpontja. Ezt az erdészeti hatóság fogja vezetni. Az átláthatóság mellett az erdők hitelképességét is ez biztosíthatja.
Új szerződési jogcím az erdőgazdálkodói haszonbérlet. Ez megkönnyíti ennek a jogviszonynak a létrejöttét. Ennek különösen az osztatlan közös tulajdonú erdőknél lehet szerepe a szótöbbséggel hozott döntések segítségével.
Nagy „küzdelem” volt a jogszabályalkotás során a rendeltetés és üzemmód váltás. Ez nem az állam döntési kompetenciája, hanem a gazdálkodóé és a tulajdonosé. Az állam nem kényszeríthet rendeltetést és üzemmódot a gazdálkodóra, de támogatással befolyásolhatja.
Talán a legnagyobb tétel az engedélyezési rendszer megváltoztatása volt. Korábban üzemtervet és éves engedélyezési tervet, határozatot is kiadott a hatóság. Az új törvény egyetlen erdőterv határozat kiadását írja elő, s ennek alapján lehet gazdálkodni, hasonlóan, mint az üzemterv szerint. A határozatban előírt tevékenységet pedig bejelentés alapján lehet gyakorolni, amit az erdőgazdálkodó és a szakszemélyzet közösen tesz meg. Ezzel szemben fölmerültek alkotmányossági aggályok, de nem találtak alapot ilyen kifogásokra. Az erdészeti hatóság kiállítja a műveleti lapot, és ennek alapján elvégezhető a tevékenység.
Az erdészeti hatóság jogosítványait növelték, amelyre való felkészülést 2010-ben valósítják meg.
A részjogerő intézménye azt teszi lehetővé, hogy egy-egy erdőrészletet külön is meg lehessen fellebbezni, sőt bíróságra is vinni.
Korábban csak egy végrehajtási rendelet született, ám az igazságügyi tárca álláspontja szerint most több készült. Most szövegezik az általános végrehajtási rendeletet, amit a közeljövőben ír alá várhatóan a miniszter.
Előkészítés alatt vannak további végrehajtási rendeletek is, például az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó, valamint az átalakításról és a szálalásról szóló.
Az új Erdőtörvény és a végrehajtási rendeletek is a fékek és az egyensúlyok rendszerét kívánja modellezni. Nem teremt indokolatlan adminisztrációs kötelezettséget, egyszerre teremt lehetőséget és felelősséget. (Z.)