A MEGOSZ 2009. évi nagyrendezvénye Abádszalók határában
2009. szeptember 26-án a Poplár Magánerdészeti Kft. rendezte meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényét. A társrendező az Erdészeti Tudományos Intézet volt.
Bíró Tamás az FVM főosztályvezető-helyettese a mezőgazdasági eredetű megújuló energiaforrásokról, a hazai helyzetképről beszélt.
Az EU energiaügyben három tényezőt tekint fontosnak: a biztonságos energiaellátást, a hőenergia-forrásokat és az energiahatékonyságot. Fontosnak tartja az üvegházhatás és a kibocsátott gázok ellenőrzését is. Az EU 2020-ra 20 százalékra szeretné emelni a megújuló energia felhasználását. A megújuló energiát is az egész nemzetgazdaság egészének összefüggésében kell szemlélni. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a megújuló energia alapanyagának nagy része a mező- és erdőgazdaságból származik.
Világszerte felteszik a kérdést, hogy a lakosság biztonságos élelmiszerellátása fontosabb, vagy a megújuló energia előállítása.
Természetesen csak azokon a területeken kerülhet sor biomassza előállítására, ahol élelmiszernövények termesztése nem gazdaságos.
Ali Tamás, az MGSZH Erdészeti Igazgatóság igazgató-helyettese rövid történeti áttekintést adott a támogatások alakulásáról. 1990-2004-ig csak nemzeti támogatás volt, 2004-2006-ig nemzeti és EU támogatás együtt, majd 2007-től az EMVA csökkenő összegei.
Ma tíznél több támogatási típus működik.
Új jogcímek pedig 2010 végén lépnek be.
Az ÚMVP elsősorban a magánerdőket támogatja.
Az I tengely a versenyképesség növelését, a II. tengely az erdők és a mezőgazdasági területek fenntarthatóságának növelését.
Fontos, hogy a területalapú elszámolás alól felmentés kérhető.
Az állami erdészeti társaságok a közjóléti berendezések támogatására pályázhatnak.
A nemzeti támogatások kifutóban vannak, a kifizetések a közeljövőben várhatóak.
Brüsszelben van notifikációs folyamaton néhány nemzeti támogatás: a közjóléti berendezések fenntartására, a biotikus károk megelőzésére és felszámolására, az erdei iskolák működésére és a határjelekre szánt támogatás.
A támogatási rendszer bonyolultsága miatt is fontos az erdészeti szakszemélyzet szerepe – mondta végezetül Ali Tamás.
Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója a hazai nemesítés helyzetét mutatta be. Leszögezte, hogy az infrastruktúra rendelkezésre áll.
A természeti erőforrást képező biológiai anyag tekintetében piaci előnyük van az energiaerdő telepítése esetén.
Megállapította, hogy a fűz szerepét napjainkban túlértékelik. A fűz és a nyár kétéves telepítése között a magassági növekedés 1:2 arányt képvisel.
A nemesített nyaraknál 10-15 éves innovációval kell számolni. A Magyarországon nemesített nyár a Kárpát-medencében adható el. A nyugat-európai terjesztéshez komolyabb előkészítés szükséges.
Hangsúlyozta, hogy a külföldi klónok vizsgálatát nem lehet megkerülni, például a lehűlések miatt.
A főigazgató a gondok között említette többek között:
– a legtöbb fajtánk már idős, 30 év körüli;
– két fajta uralja a piac 70 százalékát;
– a faanyag-felhasználók bizalmatlanok az új fajtákkal szemben;
– a klímaváltozás hatása;
– a hagyományos nyár termőhelyek ma már védelem alatt állnak;
– még kevés a tapasztalat a biomassza ültetvényekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor sarjaztatás után óriási biomassza-tömeget produkál, összehasonlítva a hagyományos erdőgazdálkodás során elérhető 5 t/ha-ral szemben a faültetvény 30-40 t/ ha-t .
Ehhez természetesen jó – legalább közepes – termőhely, megfelelő fajta és helyes kezelés szükséges.
A 7 t/ha-nyi tömeg már nullaszaldóssá teszi az ültetvényt. Az összehasonlításban az ültetvény bizonyul gazdaságosabbnak a búzánál, a kukoricánál és a repcénél. (Z.)