Schiberna: Hazánkban még nincs PEFC-szabvány
A MEGOSZ 2009. évi nagyrendezvénye Abádszalók határában
2009. szeptember 26-án a Poplár Magánerdészeti Kft. rendezte meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényét. A társrendező az Erdészeti Tudományos Intézet volt.
Phd. Dr. Schiberna Endre, a NymE EMK Erdővagyon Gazdálkodási Intézet egyetemi docense dr. Lett Béla intézetigazgató egyetemi tanárral közös kutatásukról számolt be.
Témájuk: A magán-erdőgazdálkodás teljesítménye és a PEFC tanúsítás lehetőségei Magyarországon.
A teljesítmény megállapítására a szektorteljesítmény becslése, a naturális produktum, a KSH adatok, az erdőgazdálkodó egységek adatai, valamint a 2007. évi erdőbirtokossági adatok alapján volt lehetőségük.
A 684 erdőbirtokosságból 467-et vontak be az elemzésbe.
Megállapítható: ahogy növekszik a terület, úgy stabilizálódik a gazdálkodás helyzete. Ez természetes – állapította meg a kutató.
Az árbevétel 22,4 eFt/ha, az eredmény e7,7 Ft/ha.
A kutatók megállapították, hogy az erdőbirtokosságok 42 százaléka veszteséges.
2007-ben a 610 000 hektár területen 14 milliárd Ft árbevételt értek el.
Az előadó új lehetőségként említette az erdőtanúsítási rendszert.
Példaként felmutatott egy radiátor-ecsetet és föltette a kérdést, hogy milyen fából készült a nyél, és honnan származhat.
Leszögezte, hogy az eredettanúsítás nem garantálja az erdőgazdálkodás tartamosságát, csupán a származást.
A PEFC az erdőgazdálkodók tanúsítási rendszere, a melynek alapítói között a CEPF, az Európai Magán-erdőgazdálkodók Szövetsége is ott található.
A nemzetközi egyezményen nyugvó rendszer a gazdálkodói szemléletet tükrözi, és segíti a kis területű erdőgazdálkodókat.
Előnye a költséghatékonyság és az, hogy csoportos részvétel is lehetséges.
Annak ellenére, hogy ez a világon a legelterjedtebb tanúsítási rendszer (ismert még a WWF által favorizált FSC), hazánkban még nincs PEFC-szabvány.
(A lecke tehát föl van adva a MEGOSZ-nak – a szerk.)
Magyari Csaba, az Afforest Kft ügyvezetője a nyár energiaültetvényekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatairól beszélt.
A nemesnyár energiaültetvények sarjaztatásos ültetvények, melyeket az igények hozták létre.
Megjegyezte, hogy a hazai nyárak jó alanynak bizonyultak, hisz’ az olasz nemesítők vittek ki feketenyár alanyokat a nemesítési kísérleteikhez.
Leszögezte, hogy nem vagyunk lemaradva Európától e téren, egyedül az olaszok járhatnak előttünk.
Az energiaültetvény létesítése előtt elengedhetetlen a termőhely-feltárás – hangsúlyozta az előadó. De ugyanilyen fontos a megfelelő fafaj megválasztása is.
A Natura 2000 területekkel kapcsolatban elmondta, hogy nyár és fűz telepíthető, de nem támogatják, míg akác nem is telepíthető.
A szükséges talaj-előkészítést a cukorrépa magágyával egyenértékűnek mondta.
A telepítést tavasszal, sima dugvánnyal végzik. Hangsúlyozta a megfelelő gyomkorlátozást.
A novembertől március végéig tartó betakarítás költséges, ezt kalkulálni kell.
Az aprítékot tárolni kell a 30 százalékos nedvességtartalom beállásáig.
Az ültetvény élettartama 10-20 év.
Figyelmeztetett, hogy a külföldi cégek (például a Benetton Somogyban) már itt vannak.
Kalkulációja szerint Magyarországon néhány 10 ezer hektár energetikai faültetvény telepítésére van lehetőség.
Molnár Lajos, a Bonus Bt. ügyvezetője a fás szárú növények energetikai hasznosításáról, és a biomassza fűtőrendszerekről adott tájékoztatót. Rámutatott, hogy a mezőgazdasági és erdészeti biomassza megújul, hasznosul az ilyen természetű hulladék, környezetbarát, szén-dioxid semleges, csökkenti az importfüggőséget, az energiaszolgáltatókkal szembeni függőséget és olcsóbb a fosszilis energiahordozóknál. És nem mellékesen munkahelyet teremt.
Johann Feigl, a treeeco GmbH üzletvezetője a biomassza alapú hőtermelés ausztriai fejlődését mutatta be. A cég nevében olvasható három „e” a könnyen, hatékonyan és gazdaságosan szavak angol nyelvű kezdőbetűit jelzik. Ausztriában régóta gyakorolják a biomassza energiahasznosítását. Ezt a tevékenységet mind a minisztérium, mind az erdészeti hatóság támogatja.
Hangsúlyozta, hogy itt az ideje a biomassza felhasználásának, a fenntarthatóság érdekében.
Ő is hangsúlyozta a biomassza előnyeit, hangsúlyozta az energiagazdálkodással kapcsolatos önrendelkezés megtartását. Kiemelte a munkahelyteremtést, és azt, hogy a jövedelem az országban marad.
További előny a tájvédelem, a mezőgazdasági kultúrák megtartása, a tiszta energia nyerése, és ez által jobb éghajlati viszonyok biztosítása.
Hangsúlyozta, hogy bár Ausztria erdőborítottsága 42 százalékos, az erdőterületet tovább növelik.
Ausztriában csökken a fosszilis energiahordozók felhasználása.
A mintegy 1300 erőmű (100 kW feletti teljesítményű) nagy része úgynevezett ko-generációs, vagyis fosszilis és biomassza fűtőanyagot egyaránt befogad.
Jelenleg 820 ezer hektár a biomassza hasznosítású terület, amit 2020-ra 1 millió hektárra szándékoznak növelni.
Álláspontja szerint a legnagyobb lehetőségek a kis területen gazdálkodó magánerdő-tulajdonosok számára adottak.
A készleteket tekintve a biomassza kihasználhatóságának szinte nincsenek korlátai.
Véleménye szerint e téren, Magyarországon óriási lehetőségek kínálkoznak: 550 ezer hektáron volna érdemes biomasszát előállítani.
Ebből hazánk a teljes energiaigényét fedezni tudná – állította az előadó –, sőt még exportra is jutna.
Végezetül Ágoston Gyula, a Poplár Kft műszaki vezetője a cég történetét, tevékenységét ismertette.
Az 1997-ben alakult vállalkozás erdőtelepítéssel, felújítással kezdte, de részt vett az ismert svédországi és szlovákiai viharkárok felszámolásában is.
A 21 munkatársat foglalkoztató kft aprítékot is előállít, a hagyományos erdőgazdálkodási és szolgáltatási tevékenységek mellett.
Fontos tevékenységi területük a települések fűtési rendszereinek ellátása.
Az előadásokat követően a hallgatóság megtekinthette az Andreas Stihl Magyarország Kft bemutatóját, majd délután a terepi programok során a különböző tuskóaprító és talaj-előkészítő gépek munkáját. (Z.)