Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért és Közönségkapcsolatok szakosztálya kihelyezett rendezvénye Zemplénben. A kettős szakosztályalkalom 2009. november 12-én a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal dísztermében kezdődött. Ünnepélyes keretek között adták át Szamosvölgyi Péter polgármesternek az Erdők a közjóért tanulmánykötetet.
Másnap, november 13-án, délelőtt a Hegyközi Erdészet területén található közjóléti létesítmények – kilátó, védkunyhó – megtekintése szerepelt a programban, majd látogatás következett a pálházai Erdészeti Múzeumban.
Ezt követően Füzérradványra vezetett az utunk, ahol a kastély és a park rekonstrukciójáról valamint a közjóléti tervekről kaptunk tájékoztatót Bózsó Gyula kollégától, aki a pályázatból finanszírozott felújítások irányítója az Északerdő Zrt részéről.
A sok évszázados múltra visszatekintő kastély és park hányattatása végre nyugvópontra jutott.
A kastély ma múzeumként működik, a park, pedig jelentős felújítás előtt áll, a jelentős természeti értékek megóvásával.
A Történeti Kertek Adattára szerint a források alapján a füzérradványi Károlyi-kastély a XVII-XVIII. század fordulóján szabályos alaprajzú, későreneszánsz hagyományokat tükröző építmény volt. Kapuja előtt külső udvar terült el, két oldalán gazdasági melléképületekkel, körülöttük kerttel.
Ez a kastélyforma Magyarországon a XVI. század végétől terjedt el, az Itáliából származó négysarokbástyás típus egyszerűsített változata. Adatok hiányában azonban az építés ideje nem határozható meg.
1752-ben terv készült a kastély átépítésére, ebből azonban nem valósult meg semmi. 1754-ben a kastélyt Péchy Istvánnak (Boldogkőváralja kastélya építtetőjének) adják bérbe, aki nagy átépítésbe fog. A kastély új falai a régi alapokra épültek, azonban az átépítés érdemben nem határozható meg.
A kastély egészen a XIX. század közepéig jelentéktelen vidéki kúriaként működött. Károlyi István fia, Ede építkezései nyomán vált nagyszabású kastélyépületté, mely a gazdasági célok helyett már elsősorban a reprezentációt szolgálta.
A radványi kastély építése két évtizeden keresztül több szakaszban folyt. A tervező Ybl Miklós, aki Károlyi Ede apjának uradalmi építésze volt. A mai kastélyt Ede 1860 és 1877 között építtette.
Az örökölt reneszánsz kastélyt erősen átalakította. A mai F alakú kastély az ő nevéhez fűződik. Az F felső részében kialakított U alakú díszudvar az eredeti, L alakú kastély tömegének télikerttel és kápolnával kiegészített kompozíciójából alakult. Az F szára foglalta magába a kastély konyháját és a személyzeti részt.
Természetesen sokban eltér a mai állapot Ybl tervétől, lévén Károlyi Ede, mint műkedvelő építész azt többször módosíttatta. Károlyi Ede nem sokáig élvezhette átépített kastélyát, két évvel annak befejezése után, 1879-ben meghalt. Fia, László örökölte a kastélyt, aki a századfordulón jelentős átalakításokat végeztetett az épületen.
Ez az építkezés az épület belsejére is kiterjedt. Legjelentősebbek az ajtókeretek, a kandallók beépítése és a szobák pazar berendezése. 1898-ban Firenzéből vásárolnak reneszánsz és korabarokk kőfaragványokat, bútorokat és textíliákat, melyeket el is helyeznek a kastélyban. Így válik a kastély a reneszánsz iránti érdeklődés otthonává.
A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István visszakapta a család vidéki otthonául. Sajnos a II. világháború után az épületeket átalakították, megcsonkították. 1948-ban azonban végleg állami tulajdonba került, TBC szanatóriummá alakították. 1991-ig a Sátoraljaújhelyi Városi Kórház gerontológiai részlegét is magába foglalta, ekkor bezárt, majd 1993-ban a Műemlékek Állami Gondnokságához került.
1995-ben kezdődött az épület helyreállításához szükséges tudományos kutatómunka (művészettörténeti és régészeti feltárás, statikai, faanyagvédelmi vizsgálat), melynek eredményeként elkészültek az építészeti engedélyezési és kiviteli tervek.
1996-ban kezdődtek a déli (részben múzeumi) szárny földszinti helyiségeinek helyreállítási munkálatai. 1997-ben folytatódott a déli szárny nyugati tetőszakaszának feltárása és műhelymunkái.
Az 1998. évben befejeződtek a teraszok szerkezeti munkái. 1999-ben megkezdődött a déli szárny középső és keleti szakaszának tető-helyreállítása és homlokzat-felújítása a kilátótoronnyal együtt.
2000-2002. években a Hubertus-terem felújítására került sor, közben a mellette lévő lépcsőház és folyosó szerkezeti munkálatai is elkészültek.
A park
A kastélypark kialakulása hosszú időre nyúlik vissza. Az 1827-ből származó felmérési okmány már vadaskertként említi a mai parkot. A Károlyi család az épület fejlesztésével együtt mindig nagy hangsúlyt fektetett a park építésére is, ahová a világ minden tájáról hozattak egzótákat és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánról származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet. A többszörösen átépített kastély romantikus átalakítása 1857-59. között készült el, a park ma is látható nagyvonalú tájképi kialakítása is erre az időszakra tehető.
A XIX. század közepén, az addigi gyümölcsöskertből angol stílusú parkot alakítottak ki. A XIX. század végén egy Paradeiser nevű szudétanémet kertész gondozta a parkot, aki többek között Schönbrunnban is dolgozott. 1906-ban Zinke Ferenc főkertész vette át a parképítés irányítását. Ekkor mintegy 30 állandó és közel száz szezonmunkás dolgozott a parkban. Ő 1947-ig gondozta a parkot, ezután a növényzet egy része elvadult. Az ötvenes évektől a tisztásokat beültették kisebb facsoportokkal, így megtört a park harmóniája, szellőssége.
A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is megjelenik a magaslaton a romantikus kastélyépület, s a körülötte kialakított pleasure-ground, mint központi látványosság. A szellős, távlatokba nyíló parknak külön ékessége volt a tó, amely mára sajnos eltűnt. Van itt kagyló alakú medence strandházzal is. Akkoriban volt ott 17 lyukú golfpálya, teniszpálya, csónakázó tó, sőt a közelben sípálya is.
A kassai úttól a park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek.
1936-37-ben a kastélyt luxusszállóvá alakították, melyet, mint "szubalpin jellegű gyógy- és üdülőhelyet" hirdettek.
1950-ben, az újabb, végleges államosítás után a Károlyiak elhagyták az országot.
1948-ban tüdőszanatóriumot rendeztek be a kastélyban. A 170 holdas parkot és a körülötte lévő egykori vadaskertet kerítésekkel szétszabdalták. A park jelenleg a miskolci székhelyű Északerdő Zrt kezelésében van.
2004-ben a K2-2es közjóléti alapból kezdődött a rehabilitáció. Elbontották a betonkerítést, és kitisztították a területet.
A parkkal kapcsolatos tervekről Bózsó Gyula elmondta, hogy a társaság pályázik a 2008-ban a gyűjteményekre kiírt lehetőségekre, és jövőre adja be az anyagát. Ebben szerepel majd többek között az előzetes feltárás, a Téglahíd felújítása, valamint lőszermentesítés.
Amint a szakember elmondta, a „zöld gyöngyszemre” a társaság pénzt és energiát fordít a jövőben is.
A szakosztályok kétnapos rendezvénye a Senyői vadászházban fejeződött be, ahol a szakosztály-elnökök beszámoltak az idei évzáró sajtóbeszélgetés előkészületeiről, valamint a jövő évi nyitórendezvény várható témájáról. (Z.)