Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért és Közönségkapcsolatok szakosztálya kihelyezett rendezvénye Zemplénben. A kettős szakosztályalkalom 2009. november 12-én a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal dísztermében kezdődött. Ünnepélyes keretek között adták át Szamosvölgyi Péter polgármesternek az Erdők a közjóért tanulmánykötetet.
A szakosztályok tagjait Papp Gyula, az Északerdő Zrt vezérigazgató-helyettese és Rencsiné Ágh Márta, a társaság sajtóreferense fogadta.
Az Erdők a közjóért kötet második kiadását az „1 % az erdőkért” pályázati forrásból sikerült elegendő példányban kinyomtatni, így a következő időszakban minden régióba igyekeznek eljuttatni. Ennek az országjárásnak első állomása Sátoraljaújhely és az Északerdő Zrt.
Sátoraljaújhely polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy jó kapcsolatokat ápolnak az erdészekkel, hisz’ számos létesítmény megteremtésében szorosan együttműködtek az Északerdő Zrt.-vel.
A város közjóléti fejlesztéseiről elmondta, hogy a társaság kezelésében lévő területen, a libegő szomszédságában négyszintű kalandparkot létesítettek, amelynek része a nyáron elkészült bobpálya és a műfüves sípálya.
Terveik között szerepel egy tanösvény kialakítása is.
A polgármester beszédében emlékeztetett, hogy a Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos életnagyságú képével ékesített díszterem fontos események színhelye volt, mert 1950-ig Zemplén megye székhelye volt a város. Ennek erkélyéről mondta Kossuth – aki ott járt a piarista gimnáziumba – első beszédét.
A város és a megye másik híres egyénisége Kazinczy Ferenc, aki a város levéltárában dolgozott három évig, amely ma múzeumként is fogadja a látgatókat.
Trianon után a megye területének és lakosságának 3/4 része került a határ másik oldalára. Ezzel megszűnt a közös lengyel-magyar határszakasz is.
A város 1261-ben kapta meg a városi rangot, így 2011-ben ünnepli ennek 750. évfordulóját.
Sátoraljaújhely büszke arra is, hogy az első aszúbort ott állították elő. A legnagyobb borkereskedő központ volt, és a híres háromszintes pince a világörökség része.
Dobó István szakosztályelnök ismertette az Erdők a közjóért kötet létrejöttének körülményeit, célját. Elmondta, hogy mlég nem volt az Országos Erdészeti Egyesület történetében ilyen kampány, amelynek során mintegy kétezer település polgármesteréhez juttatjuk el az Erdők a közjóért kötetet. Hangsúlyozta, hogy az erdészeknek be kell mutatniuk azokat az értékeket, amelyek az általuk kezelt területeken találhatók. Ehhez természetesen olyan létesítmények is kellenek, amelyek a látogatókat kiszolgálják.
Az erdészetben elindult a paradigmaváltás, mindez időt igényel, de már vannak eredmények.
Zétényi Zoltán szakosztályelnök beszámolt a paradigmaváltást segítő, a folyamatos erdőborításról készülő filmetűd sorozat eddigi forgatási helyszíneiről, és átadott egy kötetet Papp Mónika tagtársnak, az EU Agrárgazdaság munkatársának, aki a közelmúltban védte meg Sopronban az Erdőmérnöki Karon PhD dolgozatát.
Ezt követően átadták a mintegy kétszáz Erdők a közjóért kötetet Papp Gyula vezérigazgató-helyettesnek, aki vállalta, hogy a társaság működési területén található, ötszáz főnél népesebb települések polgármestereinek eljuttatják.
A szakosztályok tagjai megtekintették a Sátoraljaújhelyi Kalandparkot, ahol Szappanos István üzemvezető ismertette az egy milliárdos beruházás részleteit. A létesítményt EU-s pályázatból és saját erőből építi a város. A 2270 méter hosszú, jelenleg Közép-Európa leghosszabb bobpályája 280 millió Ft-ba került, az olasz műanyag sípálya pedig 198 millió Ft-ba.
A világ leghosszabb műfüves sípályája, a világ talán legjobb műanyagának felhasználásával készült, az állaga a már jegesedő, gyors havas pályákhoz hasonlít. A felületét környezetbarát olajjal kezelik. Jelenleg 340 méter hosszú, de hamarosan bővítik 410 méteresre.
A vezető elmondta, hogy a libegő és a bobpálya az utóbbi elkészülte után három hónap alatt 82 ezer látogatót vonzott.
Közeljövőben vonalkódos beléptető-rendszert építenek ki, ami megkönnyíti az egyes szolgáltatások igénybevételét.
Az árakról szólva elmondta, hogy a libegő 800 Ft.-ba, az egyes bob 500 Ft.-ba, a kettes bob 750 Ft.-ba kerül. Lehetőség van esti szórakozásra is, akkor az árak 50 százalékkal magasabbak.
Takács Zoltán üzemvezető-helyettes köszönetet mondott az Északerdő Zrt-nek a gyümölcsöző együttműködésért, majd bemutatta a bobpályát. A pályát a libegő közvetlen közelében építették ki, meredek lejtési viszonyok mellett, ahol a területről jelentős fakitermelésre volt szükség a nyomvonal kialakításához. A használat során az 514 méter magasan lévő állomásról 50 méteres követési távolsággal indítják a kocsikat, amelyeket többpontos biztonsági övekkel láttak el. A kocsik 35 km/órás sebességnél elkezdenek fékezni.
A középső fogadó és indítóállomás a régi síház közelében helyezkedik el, ahol egy korszerű épületben a kiszolgáló és szociális helyiségeken kívül símúzeum is helyet kap. Itt parkoló és játszótér valamint szánkópálya is létesül. A tetőn pedig 45 méter magas kilátó épül.
A bobpálya kipróbálása után a csoport továbbutazott Füzérre, ahol Horváth Jenő polgármester – civilben erdőgazdálkodó – adott tájékoztatást a település életéről, többek között a szlovák partnerekkel közösen beadott pályázatról. Az elnyert forrásból egyebekben a történelmi utakat szándékoznak felújítani, amelyek korábban szerves kapcsolatot biztosítottak a környező települések között. Az út kerékpárútként és faanyagszállításra is fog szolgálni. A területen szigorú természetvédelmi előírások érvényesülnek, ezért csak bizonyos technológiával lehet építkezni. Mivel Füzér korábban erdőgondnoksági központ volt, rendbe hozzák az erdészeti emlékhelyeket is. Ezen a környéken korábban az erdőgazdaság volt a legfőbb munkaadó. A polgármester elmondta, hogy a közeljövőben jelenik meg Járási Lőrinc erdőmérnök kötete a Füzéri erdők története címmel, a község kiadásában.
A polgármester tájékoztatást adott a november 10-én, a településen lezajlott fórumról, ahol a tervezett zempléni nemzeti parkról folytattak megbeszélést közel 30 polgármester és mintegy 40 gazdálkodó, a megyei vezetőség, a KvVM, valamint az Északerdő Zrt képviselői részvételével.
A helybeliek többek között a Natura 2000 miatt sem támogatnak semmilyen természetvédelmi szervezeti és kezelési változást. A területnek jelenleg nincs természetvédelmi kezelési terve, tehát nincs tárgyalási alap sem. A társadalmi elfogadottságról nem is beszélve, amely kifejezetten elutasító.
A tájékoztató végén átadták az Erdők a közjóért kötet példányát Horváth Jenő polgármesternek.
A csütörtöki utolsó terepi program a Füzéri várhegy megmászása volt.
A napot a Háromhutai vadászházban zártuk, ahol Cseppely Péter, a tolcsvai erdészeti igazgató vendégszeretetét élveztük. (Z.)