Az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja 2009. november 18-án tartotta összejövetelét. A megjelent szakembereket Vissi Géza titkár üdvözölte és felhívta a figyelmet az elmúlt évtizedben a zalai bükkösökben lezajlott pusztulásra és a megújulásra is.
A zalai származású dr. Führer Ernő, az ERTI tudományos főmunkatársa: „A klímaváltozás hatása az erdőgazdálkodásra, különös tekintettel a bükkösökre”, című előadását látványos vetítéssel mutatta be.
Bevezetőként az erdők történelmi változásáról beszélt. Szerinte 45-50 százalék lehetett a trianoni területen, a régmúltban az erdősültség. Vitatta a természetvédelem által becsült 80 százalékos erdősültséget. Az erdők termőképességének degradációja következett be a XIX században.
A XX. század elején az erdész már az erdők termőképességét tudatosan fenntartotta.
Az erdő szerves anyagot termel, ezáltal szenet köt meg.
Ezután az éghajlati változásokat vázolta: szárazabb időjárás lesz, emelkedik a hőmérséklet, csökken a csapadék. Az erdőt a talaj, a hidrológia és a klíma befolyásolja legjobban. Ezen belül a klímában történt egy nagy változás, s ezt elemezte az előadó.
Fontosnak tartotta ezért a klímaváltozásnak megfelelő fafajválasztást és a jó minőségű szerves anyag termelést. A termőképesség fenntartása igen fontos. Ezért van szükség az erdőgazdálkodásra és az erdészre. A klímakategóriák elmozdulását, a bükkös, cseres és a kocsánytalan tölgyes klíma változását igen részletes adatokkal bizonyította. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bükkös klíma nem biztos, hogy bükkös klíma, nagyon a határszélen van.
A fafajok növekedési viszonyait, a csapadék-mennyiségét, a hőmérsékletet és a talajt elemezte ezután. A szerves anyag 3 hónap alatt termelődik meg.
A meteorológiai intézet által megadott adatok alapján meg lehet határozni az erdőklímát egy adott helyre. Ezután az elővetített időjárás változás legkisebb változatát vizsgálta igen alaposan az országban. E szerint már ez is jelentős erdő klímaváltozást fog okozni, különösen a bükkösöknél. A zalai erdőgazdasági tájak klímabeosztását és az éghajlat változása miatti klímaváltozást igen alaposan ismertette. A legkisebb előrevetített változás 1,5 százalék, a közepes 5 százalék.
Nagyon fontosnak tartotta az erdők termőképességének optimális fenntartását és a minőségi fatermesztést.
A legutóbbi erdész-természetvédők közti vitára is kitért.
Alapvetőnek tartotta a kutatás és a gyakorlati munka összehangolását. Kitért a legújabb zalai erdőgazdasági tájak határának megváltoztatására is.
A fafajpolitikát a jövőben meg kell változtatni. Nem ellenezte a nem hazai fafajok ültetését sem.
Példának hozta fel az Esterházy erdőket, ahol 1929-ban 30 százalék bükköt, 40 százalék tölgyet és 30 százalék fenyőt terveztek.
A biológiai sokféleséget is biztosítani kell.
Összegezve megállapította, hogy Zalában is át kell gondolni a jövőbeni erdőgazdálkodást.
A hozzászólásban felvetették, hogy a bükk újabban rendkívüli felújulásról tanúskodik.
A nagy érdeklődést mutatja, hogy az OEE szomszédos, Nagykanizsai Helyi Csoportjából is többen hallgatták meg a beszámolót. Örömmel fedeztük fel a hallgatóság soraiban dr. Bondor Antal professzort is, aki az ERTI igazgatója volt Führer Ernő előtt.
Meglepetésre háromtagú horvát erdészeti küldöttség, a HRVATSKI SUMARSKI INSTITUT főigazgatója dr.sc. Miroslav Benko, a főigazgató-helyettes és a genetika osztály vezetője dr. sc. Tibor Littvay és dr. sc. Zvonko Seletkovic, az erdészeti ökológia professzora is meghallgatta az előadást. Szakács László