Az OEE Erdőművelési Szakosztálya 2010. január 27-én szakmai összejövetelt tartott Budapesten, az Erdészeti Információs Központban.
A rendezvényre minden érdeklődőt vártak és a szakosztályülés programja az előre megfogalmazott kérdések alapján alakult.
A szakosztálytagok által írásban előzetesen beküldött mintegy ötven kérdésre dr. Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztály vezetője, valamint Mihálffy Imre, az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
A kérdések között elméleti, nevezéktani és gyakorlati kérdések egyaránt szerepeltek, de államigazgatási, hatósági témák is felvetődtek.
Urbán Pál szakosztályvezető többek között fölvetette, hogy a szakmának tájékoztatni kellene a lakosságot arról is, hogy a védett erdőterületeken mekkora kihasználatlan fatömeg található, amit kitermelve hasznosítani lehetne. Ezek az adatok az erdészeti hatóságnál rendelkezésre állnak.
Várható volt, hogy felmerül a Natura 2000 területek ügye is. A gyakorlatban dolgozó kollégák fölvetették, hogy gondot okoz, az erdőrészlet és a tényleges védendő terület közötti eltérés, különbség.
A Natura 2000 területekkel kapcsolatos júniusi határidő nem módosítható, mert azt törvény határozza meg.
A természetességi állapotot egy algoritmus segítségével lehet megállapítani, de ezt a tényleges, valós állapottal össze kell vetni a jelenlegi jogszabályi előírás szerint december 31-éig. Többek véleménye szerint ezt módosítani kellene.
Ezt az egyeztetést a magánerdő-gazdálkodók nehezen tudják elvégezni, mert nem férhetnek hozzá az Erdőállomány Adattárhoz.
Jelezték, hogy az új erdőtörvény nevezéktana még nem ment át a köztudatba, és sok vitára adhat okot többek között a szálalás és az átalakítás fogalma körül.
Felvetették, hogy a cserebogár károsítás felszámolására nincs lehetőség támogatásra; erre a törvény végrehajtási rendelet nem ad lehetőséget, de az egyesület, mint szakmai szervezet kérheti a jogszabály módosítását.
Fakitermelésnek minősül-e a befejezett ápolás – hangzott a kérdés, hiszen a törvény annak tekinti, holott a gyakorlat nem. Ez egy hiba a jogszabályban – hallottuk –, megkísérlik még ebben a parlamenti ciklusban a módosítást keresztülvinni.
Hosszas vita alakult ki az erdőtervtől eltérő tevékenység megítéléséről. Példaként hangzott el, ha mondjuk 50-50 százalék elegyarányú az állomány, de a kitermelésnél 48-52 arányban vesznek ki, akkor mi a teendő. Elhangzott, hogy be kell jelenteni az üzemtervtől való eltérést, de végleges állásfoglalást későbbre ígért a főosztályvezető.
A gyorsított eljárással kapcsolatban az előadók leszögezték, hogy nem lehetséges, marad a 30 napos határidő.
Annak ellenére, hogy például egy havaria esetén a kármegelőzés indokolná az értékmentés gyors engedélyezését.
Valóságos műhelyvita alakult ki a csökkent záródású őshonos állomány sorsáról védett területen. A végvágás és a tarvágás okozott dilemmát. Ha jelentős újulat van a területen, akkor az egyszeri használat lenne célszerűbb, mert kevesebb kárral járna.
A hazai nyárasokkal kapcsolatban is fölmerült a tarvágás kérdése, és megtudtuk, hogy az erdészeti hatóság adhat kivételes engedélyt.
A vadászat is szóba került, többek között abban az aspektusban, hogy két azonos alapterületű felépítmény – vadetető, illetve esőbeálló – közül csak az utóbbi engedélyköteles. A főosztályvezető úgy ítélte meg, hogy egyeztetni szükséges a vadászati és az erdészeti hatóság között az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében.
Felvetődött még, hogy sem az erdészeti hatóság, sem a rendőrség nincs fölkészülve a falopáson ért személyek elkobzott eszközeinek tárolására.
A ForestPress kérdésére, hogy mikorra várható az erdőtörvényhez kapcsolódó rendeletalkotás lezárulása, Nagy Dániel elmondta, hogy szeretnék 2010-ben befejezni, de valószínűleg nem tudják tartani a határidőt, mert többek között a szarvasgombászattal és a turista utakkal kapcsolatos jogszabály-előkészítő egyeztetés rendkívül sokszereplős. (Z.)