2009. február 15-én négy erdészeti társaság – a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a VADEX Mezőföldi Zrt., és a Vértesi Erdő Zrt. – vezetői, képviselői vehették át az Erdők a közjóért kötet további példányait a vértesiek néhány éve megújult Malomerdő Panzió, Üdülőház és Ökoturisztikai Központjában.
A könyvbemutatóra érkezőket – erdészeket, polgármestereket és a sajtó képviselőit – a vendéglátók vezetői - dr. Széles Attila vezérigazgató, Hartdégen Mátyás műszaki vezérigazgató-helyettes és Kubinyi Balázs erdészeti igazgató – fogadták.
Az objektum újonnan épült konferenciatermében Kubinyi Balázs erdészeti igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Dobó Istvánnak, az OEE Erdők a Közjóért Szakosztály elnökének.
Dobó István emlékeztetett a kötet megszületésének körülményeire, az első kiadás gyors sikerére, és a második kiadás iránti igényre. Hangsúlyozta, hogy a kötet egyik legfontosabb küldetése az erdészekről kialakult egyoldalú kép „helyretétele”. A közjóléti kézikönyv számos olyan információt tartalmaz, amelyből kiderül, hogy az erdészek a gazdasági tevékenységük mellett milyen szolgáltatásokkal állnak rendelkezésre az erdőbe látogatók számára.
Utalt az erdőkezelési módszerek változására, a vágásos üzemmód lehetséges felváltására a folyamatos erdőborítással. Kiemelte az erdőtelepítés fontosságát. Megemlítette azokat a szomorú híreket, amelyek távoli földrészekről érkeznek, és erdőirtásról számolnak be. Hangsúlyozta, hogy nálunk és az európai kontinensen ezzel ellentétes folyamatok uralkodnak már évtizedek óta. Az EU tagállamok erdőtörvényei előírják, hogy ahol erdő volt, ott erdőnek kell maradnia. Országainkban tehát az erdőterület növekszik. E tények ellenére még elő-előfordul, hogy erdőirtásról olvasunk-hallunk a sajtóban, és egyes természetvédők az erdőterület csökkenéséről beszélnek.
A közjóléti tevékenység gyakorlati oldaláról elmondta, hogy az erdőbe érkezőket megfelelő létesítményekkel berendezve, infrastruktúrával „felszerszámozva” kell fogadni, hogy a látogatók által okozott terhelést a lehető legkisebb károkozással tudja elviselni az élőhely. A természetvédők szemlélete és az erdészek álláspontja között az a különbség, hogy míg az előbbiek a védett területek látogatásának minimalizálására törekednek, addig az erdészek a feltételek megteremtésével, a terhelés irányításával igyekeznek megoldani például a taposási károk csökkentését. Álláspontjuk szerint a turisták „lábnyoma” így okoz a legkevesebb kárt.
Ezután a megjelent polgármestereknek – Menoni Gabriellának, Várgesztes polgármester-asszonyának, Merkatz Lászlónak, Pusztavám polgármesterének és Végh Konrádnak, Csókakő polgármesterének – a könyv szerkesztői átadták a dedikált példányokat.
A polgármesterek nevében Merkatz László mondott köszönetet, és elmondta, hogy hazánk egyetlen mélyművelésű bányája – a Márkushegyi Bánya – működik a település határában, és a rokonszakma képviselőivel, az erdészekkel is kitűnő kapcsolatot ápolnak, hisz’ az erdészek tiszteletre méltóak, mert szeretik, gondozzák az erdőt.
A polgármester a ForestPress-nek elmondta, hogy maga is bányászként dolgozott, és jól ismeri mindkét szakma gondját-baját. Jelenleg a bányával összevont Vértesi Erőmű vállalat és a Vértesi Erdő Zrt szoros együttműködést folytat, s mindkét cég fontos munkáltatója a település lakosainak.
Dr. Széles Attila vezérigazgató előadásában ismertette a Komárom-Esztergom és Fejér megyében mintegy 45 ezer hektáron gazdálkodó erdészeti társaság közjóléti tevékenységét. Ebből a területből csupán 18 ezer hektár a gazdasági rendeltetésű erdő, a többi védett erdő. Az erdőterületek 83 százaléka tartozik az EU Natura 2000 területéhez.
A szakember elmondta, hogy évek óta tart a szárazodás, az éves csapadékmennyiség 450 mm körül stabilizálódott, és az eloszlása is hektikus. A sekély meszes talajon elsősorban karszt-bokor erdők tenyésznek, sziklagyepek és más védett élőhelyek találhatóak. Területükön megtalálható a keleti gyertyán és számos ritka emlős, például a vadmacska is.
A fakitermelésről elmondta, hogy mintegy 90 ezer nettó m3-t adnak a különböző választékok, melyek között megtalálható a bútoripari rönk éppúgy, mint a bányafa, a mezőgazdasági hasznosítású anyag, a papírfa és a tűzifa. A legnagyobb arányt ez utóbbi választék képviseli.
A közjóléti attrakciókról elmondta, hogy kezelésükbe tartozik a 31 hektáros Agostyáni Arborétum, amelyet Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök alapított 1955-ben. A Malomerdő Panzió és Ökoturisztikai Központot két évvel ezelőtt újították fel és bővítették. A társaság több parkerdőt – Csákvári (55 hektár), Majki- (152 hektár), Turuli- (134 hektár) és Várgesztesi Parkerdő (60 hektár) – is kezel.
A 2009. évben mintegy 23 millió forintot fordított a társaság a közjóléti feladatok ellátására. Ezek közül az arborétumra 6 millió, az erdei iskolára 2,5 millió, a parkerdőkre 9,6 millió, a tanösvényre, lovagló pályára 2,5 millió forint jutott.
Az egykor malomként, majd vadászházként funkcionáló ökoturisztikai központ sokrétű szolgáltatással igyekszik az igényeknek elébe menni. Két épületben 31 főnek tudnak szállást nyújtani, két-háromágyas fürdőszobás egységekben. A túrázókat az öt állomással rendelkező hét km-es tanösvény várja, de lehetőség nyílik kerékpározásra és lovaglásra is. A kisebbeknek állatsimogatóval kedveskednek. Az erdei iskola az oktatási programon kívül kézműves foglalkozásokat is ajánl.
Az érdeklődők kulturális programokon is részt vehetnek, hisz számos vár és történelmi emlékhely is található a környéken, többek között Csókakő, Várgesztes.
A központ konferencia rendezésére is alkalmas és wellness szolgáltatása is van.
A vezérigazgató végezetül leszögezte, hogy a közjóléti tevékenységen keresztül lehet az erdészek munkáját objektíven megismertetni.
Széles Attila a ForestPress kérdésére elmondta, hogy a Vértesi Hőerőmű Vállalattal szoros együttműködést alakítottak ki. A cég rönkterén mintegy 20 ezer tonna fakészletet tárolnak, amelyet számos más erdészeti társaság és magán-erdőgazdálkodók szállítanak be. A korábbi, országosan mintegy 1,5 millió m3 sarangolt választék export helyett ezt a mennyiséget részben itthon értékesíthetik az erdőgazdálkodók. Sajnálatosnak tartja, hogy a biomasszát sokan nem tekintik megújuló energiának, holott a fa elégetésével a szén-dioxid egyensúly nem változik.
A Natura 2000 területekre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy erről csak utólag értesültek, és nem volt lehetőségük a módosításra, bár tettek kifogást.
Ugyanezt mondta el a VADEX Zrt. vezérigazgatója, Kisteleki Péter is.
Hartdégen Mátyás hozzátette, hogy e téren túlteljesítettünk egy nem létező elvárást, hisz’ például a lengyelek nem jelöltek ki Natura 2000 területet és más országokban sincs ilyen arányú érintettség.
Az ökoturisztikai központ létesítményeit Kubinyi Balázs erdészeti igazgató mutatta be. Z.Z.