Az Országos Erdészeti Egyesület Erdők a közjóért és a Közönségkapcsolatok szakosztálya közreműködésével elkészült „Erdők a közjóért”-című kötet második kiadása országjárása során 2010. március 17-én a Nógrád megyei Szécsénybe érkezett.
Amint arról korábban beszámoltunk, a kötetet szeretnénk eljuttatni minden 500 főnél nagyobb lélekszámú magyarországi település polgármesterének, hangsúlyozva az erdők nem anyagi jellegű szolgáltatásait, egyértelművé téve azt a tényt, hogy az erdészek nem csak fakitermeléssel foglalkoznak.
A kiadvány üzeneteinek azzal is nyomatékot szeretnénk adni, hogy az érintett polgármestereknek az egyes erdőgazdaságok szakemberei adják át könyvünket.
A kötetek átadására Szécsény Polgármesteri Hivatalában két erdészeti zrt. (az Ipoly Erdő Zrt. és az Egererdő Zrt) képviselőinek és számos térségbeli település polgármesterének jelenlétében, élénk sajtóérdeklődés mellett került sor.
Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt szóvivője köszöntőjében rövid tájékoztatót adott a társaság közjóléti tevékenységéről. Rávilágított, hogy a lakosság körében kevés az ismeret arról, hogy mit is csinálnak az erdészek valójában.
Holott a gazdasági tevékenység mellett erdei iskolákat működtetnek, tanösvényeket, bemutató központokat létesítenek, tájékoztató táblákat helyeznek ki, erdei vasutakat üzemeltetnek. E szolgáltatások többsége ingyenes.
Elmondta, hogy e szolgáltatások egy részét a jövőben önfenntartókká kell tenni.
Figyelmeztetett, hogy ki kell lépnünk a homályból, az erdő sötétjéből a fényre, és meg kell mutatnunk magunkat.
Emlékeztetett, hogy a társaság két nemzeti parkkal is kapcsolatban áll, melyek költségvetési forrásokból gazdálkodnak, míg a zrt. saját jövedelméből finanszírozza a közjóléti kiadásokat. Megemlítette, hogy a saját forráson kívül az elmúlt évben EU-támogatást is elnyert a társaság.A várható újdonságokról szólva elmondta, hogy Gyadán új erdei iskola létesül, Kemencén is fejlesztések lesznek, Hollókőn interaktív tanösvényt alakítanak ki, Diósjenőn pedig erdei tudásközpont készül. Balassagyarmaton a fűvészkertet fejlesztik, és bővül a vadaspark is.
Szólt az Országos Erdészeti Egyesület másfél évszázados múltjáról és tevékenységéről, valamint szakmai fórumáról, az Erdészeti Lapokról, amely a második legrégebbi magyar sajtótermék.
Dobó István, az OEE Erdők a közjóért szakosztály elnöke, a tartamos erdőgazdálkodás fontosságát hangsúlyozta, és visszatekintett a múlt század évtizedeire, amikor látványosan megnőtt a lakosság igénye a rekreáció iránt. Ennek a kihívásnak kívánt megfelelni többek között az OEE Erdők a közjóért szakosztálya is. A 60-as években kiderült, hogy az erdők terhelése jelentősen megnőtt, és erre az erdészeti társaságoknak is föl kell készülniük.
Egyre több erdei pihenő, forrásfoglalás, erdei létesítmény, majd tanösvény készült.
Abban az időben a közösségi finanszírozás száz százalékos volt, mind a beruházásokat, mind a fenntartást illetően. Ez a helyzet a ’90-es évekre megváltozott, először csökkent, majd napjainkra teljesen megszűnt a költségvetési finanszírozás.
Ezzel egy időben fokozatosan erdősödött a zöld szervezetek kritikája az erdőgazdálkodókkal szemben.
Ma már az erdőgazdálkodók nem kérdőjelezik meg azt az igényt, hogy az állományokban a folyamatos erdőborítást őrizzék meg az erdőnevelés során.
Hasonlóan fontos, hogy az erdei infrastruktúra gondozását, fenntartását ne tévesszék szem elől.
A szakosztályelnök elmondta, hogy az erdészek és a természetvédők között nincs egyezség a tekintetben, hogy az erdők igénybevétele miként történjék. Az erdőket nem lehet „kulcsra zárni”.
Felhívta a polgármesterek figyelmét, hogy keressék meg javaslataikkal az illetékes erdészeteket, amennyiben erdei pihenőt, forrásfoglalást, tanösvényt létesítenének, vagy hasonló közjóléti fejlesztésbe szeretnének kezdeni.
Dobó István végezetül hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a további erdők telepítése, hisz’ hazánk medence jellegéből adódóan elsőrendű szerepe van az erdőknek.
Ezt követően átadta az Erdők a közjóért kötetet a megjelent polgármestereknek, elsőként a vendéglátó Szécsény polgármester-asszonyának, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébetnek, majd Csóriné Botyánszki Ágnesnek, Endrefalva polgármesterének, Péter Gábornak, Nagylóc polgármesterének, Doman Ferencnek, Nógrádsipek polgármesterének, Kiss Zoltánnak, Varsány polgármesterének, Medvácz Lajosnak, Balassagyarmat polgármesterének.
Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet arról szólt, hogy mit is tehetnek az önkormányzatok az ország legerdősültebb megyéjében az erdők védelmében. Elmondta, hogy igyekeznek megvédeni ők is az erdővagyont, szemetet szednek és védekeznek a fatolvajok ellen. Létrehozták a közbiztonsági fórumot, amelynek egyik feladata, hogy rendszeresen beszámoltassa a város rendőrkapitányát többek között az erdővagyon védelméről is.
A polgármester-asszony emlékeztetett, hogy a két világháború között a városnak volt egy kitűnő pihenőterülete, a Káprások, amely a II. világháborúban a frontvonalba került. A minden bizonnyal ott található robbanószerek miatt ma nem szolgálhatja a közösséget. A jövő tervei között említette, hogy ezt a területet meg kell tisztítani és visszaadni a közösségnek.
Felvillantott egy elképzelést arról is, hogy kösse össze kisvasút Nógrádsipek és Hollóháza településeket.
Emlékeztetett, hogy a régióban hét vár is található, az Ipoly Erdő Zrt működési területén.
Köszönetet mondott, hogy lehetősége nyílt II. Rákóczi Ferenc képe alatt vendégül látni kollégáit és az erdészeket, emlékeztetve arra, hogy a Rákócziak birtokainak jelentős része erdő volt. Z.Z.