Újabb rendezvényen van túl a soproni Nyírség kör: a napokban rendezték meg a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. soron következett programját a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Az erdőgazdaság – a társszervezetek közül egyedüliként – hallgatói klubot működtet a felsőoktatási intézményben.
Megpróbáljuk összefogni a Nyírséghez, illetve Kelet-Magyarországhoz valamilyen formában kötődő fiatalokat. Arra számítunk, hogy közülük kerülnek majd ki azok az erdőmérnökök és faipari mérnökök, akik az egyetem elvégzése után nálunk akarnak majd munkát találni – foglalta össze Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója.
A korábbi rendezvényekhez hasonlóan a mostani alkalommal is bemutatkozott az erdőgazdaság egyik egysége. A Fehérgyarmati Erdészetnél zajló munkát elsőként filmeken tanulmányozhatták a fiatalok, majd Szalacsi Árpád erdészeti igazgató egészítette ki a látottakat. Ezt követően már a személyes beszélgetésekre terelődött a hangsúly, a hallgatók az erdőgazdaság munkatársainál tudakozódtak a lehetőségek, kilátások felől.
Abból a szempontból rendhagyónak számított a Nyírség kör, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem vezetői is részt vettek rajta. Megtisztelte jelenlétével a programot dr. Faragó Sándor, rektor, dr. Náhlik András, az Erdőmérnöki Kar dékánja, dr. Jereb László, a Faipari Mérnöki Kar dékánja, dr. Bartha Dénes, az Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, dr. Kosztka Miklós, a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási intézet egyetemi tanára, dr. Molnár Sándor, a Faipari Mérnöki Kar, Faanyagtudományi Intézet egyetemi tanára, valamint dr. Kovács Gábor és dr. Heil Bálint, az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszékének egyetemi docense.
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora szerint példamutató kezdeményezés a Nyírség-kör. Az ilyen társaságoknak évszázados hagyománya van, hiszen már Selmecbányán és Sopronban is voltak évtizedekkel korábban hasonló rendezvények, amelyek – a kisebb mobilitás miatt – a szülőföldet jelentették a diákoknak. Mára jelentősen megváltozott a helyzet, az emberek ugyanis kevésbé vannak egymásra utalva. Az erdőgazdaságnak azonban jól felfogott érdeke, hogy szakmailag és emocionálisan is magához kösse a térségből elszármazottakat – fogalmazott a rektor.