Magyarországon nem fordulnak elő a trópusi és boreális régiókban előfordulókhoz hasonló, nagy kiterjedésű kontrollálatlan vegetációtüzek – hangzott el az MGSZH és Katasztrófavédelem közös sajtótájékoztatóján.
Mégis a tavaszi és nyári időszakban szinte napi rendszerességgel adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdei tüzek során nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően – annak típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni.
Hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben növekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket.
A hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. A tűz típusát tekintve hazánkban a talajfelszín alatti tüzek nem jelentősek, bár – a helyenként jelentős vastagságot elérő tőzegréteg időnkénti meggyulladása miatt – nem is teljesen ismeretlenek.
A keletkező erdőtüzek mérete, néhány kivétellel, nem haladja meg az 50 hektárt. Az 1 hektárnál kisebb tüzek aránya átlagosan 30 százalék. A legtöbb gondot az „átlagos méretű” (1-50 hektár közti) tüzek okozzák, amik az éves tűzesetszám 60-65 százalékát teszik ki, átlagosan 5,9 hektáros területtel.
Az elmúlt években az erdő és egyéb fás területeken a tűzesetek száma 500-600 körül alakult. 2007-ben 4700 hektár, 2008-ban 2400 hektár, 2009-ben 2600 hektár erdő és fás terület égett le. (A területadatok a teljes leégett területet jelentik, az erdővel együtt leégett gyep vegetáció területét is magukba foglalva.)
Az Alföldön 2007. nyarán egy időben mintegy 1100 hektáron tombolt az erdőtűz, ami intenzitásával is, korábban nem ismert kihívások elé állította mind az erdész, mind a tűzoltó szakembereket.
A fentiek ellenére hazánkban, a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző – arányuk 1 százalék alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye.
Jellemző az erdőtüzek éven belüli előfordulási ideje. Ennek és a tüzek területi kiterjedésnek összevetése azt mutatja, hogy két kiemelten tűzveszélyes időszakot különíthetünk el, ekkor keletkezik az erdőtüzek 70-75 százaléka.
Tavaszi tüzek
Ezek jellemzően a hóolvadás utáni, február-áprilisi csapadékmentes időszakra esnek.
Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, a „hagyományos” gazdálkodásnak továbbra is része a kora tavaszi időszakban a rét- és tarlóégetés. A gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen, amely száraz időben könnyen lángra lobban.
A tavaszi vegetációtüzek főként lombos erdősítésekben és fiatalosokban, cserjésekben és gyepterületeken keletkeznek. Ezek kis, esetleg közepes intenzitással égnek. A tűz az erdősítésekben – azokat részben vagy teljesen elpusztítva – jelentős károkat okoz.
Megemlítendő, hogy általában az Észak-magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye) keletkezik a tavaszi tüzek 40-45 százaléka, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi. Itt az erdőtüzek magas száma az ismert szocio-ökonómiai problémákra vezethető vissza.
Száraz, aszályos nyarakon keletkező tüzek
A nyári időszakban a hosszabb csapadékmentes, száraz-meleg időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott elhalt gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, szintén elsősorban a felelőtlenül gyújtott tüzek hatására. Előfordulásuk a július-szeptemberi hónapokban jellemző.
Ebben az időszakban főként a fenyőerdők veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűzzé fejlődik bennük akár egy kisebb avartűz is.
A nyári tüzek nagy része – a tavaszi időszakkal ellentétben – főként az Alföldön pusztít. Bács-Kiskun és Csongrád megye száraz termőhelyű fenyveseiben szinte minden évben keletkezik erdőtűz, ha nem is olya drámai mértékű, mint 2007 nyarán.
Az erdőtüzek megelőzése
Mind az Európai uniós, mind a magyar jogszabályok előírják erdőtűzvédelmi tervek készítését és ezzel az erdőtűz megelőzési tevékenységek összehangolt kidolgozását és végrehajtását. A vonatkozó magyar joganyagba beépültek a modern erdőtűzoltási ismeretek, valamint pontosították az erdőgazdálkodók, az erdőtűz megelőzésben és oltásban érdekelt szervezetek, hatóságok feladatait is.
Az erdészeti hatóság az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos információkat a lakosság részére kommunikációs eszközökkel igyekszik eljuttatni. Az erdőgazdálkodók részére jogszabályban előírt erdőtűz megelőzési feladatok vannak kijelölve, melyek végrehajtását az erdészeti hatóság, illetve a katasztrófavédelem ellenőrzi.
Az erdészeti hatóság Országos Erdőtűz Adattárat működtet, amely a tűzoltóságok (és az erdőgazdálkodók) által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza. Ennek alapján szolgáltat adatot hazánk az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System – EFFIS).
Az ország összes erdőterülete erdőtűz-veszélyességi kategóriákba van sorolva. A besorolást az MgSzH által üzemeltetett Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletenként és gazdálkodónként tartalmazza. Az erdőgazdálkodóknak 100 hektár tűzveszélyes erdőterület nagyság felett tűzvédelmi tervet kell készíteniük, amit a katasztrófavédelemhez kell benyújtani.
Az erdőgazdálkodók feladata tűzvédelmi pászták kialakítása és karbantartása, tűzveszélyes időszakokban figyelmeztető táblák kihelyezése, erdei tűzrakóhelyek kijelölése és karbantartása, valamint a jogszabály által kijelölt gazdálkodók esetén meghatározott létszám részére tűzoltásra alkalmas eszközök készenlétben tartása a kiemelten tűzveszélyes időszakokban.
Az erdészeti hatóság feladata:
adatgyűjtés, az erdőtűz adattár karbantartása és adatszolgáltatás az EU felé,
országos és megyei erdőtűzvédelmi tervek elkészítése és aktualizálása,
erdészeti és tűzoltási szakemberek részére továbbképzések szervezése,
a kiemelten tűzveszélyes időszakokban javaslat tétel az FVM miniszter részére az országos tűzgyújtási tilalom elrendelésére,
a kiemelten tűzveszélyes időszakokban megyei vagy regionális tűzgyújtási tilalom elrendelésére,
tűzgyújtási tilalom idején az erdőbe való belépés korlátozása vagy tiltása.
A tájékoztatót követően Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivője az erdei tűzrakó helyeken a helyes és a helytelen tűzgyújtást szemléltette, míg Szentes György az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a tűz esetén követendő helyes magatartásról és az oltási lehetőségekről tartott bemutatót.
További információk: www.mgszh.gov.hu
Európai erdőtűz-veszélyességi előrejelzés: http://effis.jrc.ec.europa.eu/current-situation