Fotók: Rásó János
„Akác a Nyírség aranya” címmel szakmai konferenciát rendezett a Nyírerdő Zrt Baktalórántházán. A Nyírerdő Akadémia keretében rendezték 2010. május 13-án, Baktalórántházán az akáctermesztéssel kapcsolatos szakmai konferenciát és terepi bemutatót, mely nem csak erdészeknek szólt, és az előadások sem csak erdészeti ismeretekről adtak áttekintést.
A rendezvény központi témaköre az akác energetikai hasznosítása volt.
Az igen nagy érdeklődés mellett zajlott konferencia előadásai az akáctermesztés genetikai alapjainak fejlesztésével, az energetikai felhasználás lokális és globális lehetőségeivel, az akác energia- és anyagforgalmával, az akác energiaültetvény telepítés és -termesztés technológiájával, és a megtermelt anyag letermelésével, kezelésével és hasznosításával foglalkozott.
Dr. Marosvölgyi Béla „Az akác energetikai hasznosítása” címen tartott előadást, melyben ismertette a vezetésével a NymE-en folyó kutatások eredményeit. Előadásában összehasonlítást adott más energia növények hozamadataival. Bemutatott kísérleti eredményei bizonyítják, hogy az akác a neki kedvező termőhelyen szinte utolérhetetlen eredményeket produkál biomassza produkció terén. Érdemes kiemelni előadásából a pusztaszil hozamát, mely 4 éves vágásban szárazanyag hozam tekintetétben egyes kísérletekben felülmúlta az akácot is.
Dr. Lengyel Antal „A biomassza és az energiatermelés” címmel a Nyíregyházi főiskolán végzett kutatómunka néhány érdekes eredményét villantotta fel. Előadásában regionális és országos elemzést adott az energiaigény és termelés számairól, az akácnak a biomassza termelésben kínálkozó lehetőségeiről. Előadásában kiemelte, hogy a biomassza hasznosítása során tudományosan megalapozott, országosan összehangolt tervezésnek a mainál nagyobb súlyt kellene adnunk. A hasznosítás során törekedni kell a hő- és villamos energiatermelés mimnél teljesebb hasznosítására.
Huzsvai László „Az akác energia és anyagforgalmának modellezése” című előadásában közérthetően vetítette elénk a biomassza termelés energetikai lehetőségeinek határát. Az előadás gondolatvilága összecsengett Lengyel Antal figyelemfelhívásával, hogy a fejlesztéseket mindenképpen a mainál alaposabb tudományosan megalapozott tervezői szakasznak kellene megelőznie.
Dr. Borovics Attila „Az akác jövője az energetikai faültetvényekben” címmel megtartott előadásában ismertette az Erdészeti Tudományos Intézetben az elmúlt évtizedekben a témában folyó kutatások eddigi eredményeit, vázolta a jövő feladatait. Felhívta a figyelmet a termőhely vizsgálatokra alapozott fafaj és fajtaválasztás fontosságára, a helyes technológia megválasztásának és annak maradéktalan betartásának alapvető követelményeire. Előadásában, - mely az ERTI témával foglalkozó kutatási eredményei mellett más kutatócsoportok eredményeire is felhívta az érdeklődők figyelmét – hangsúlyozta, hogy a nemesítői eredmények felhasználásával jelentős hozamnövekedésre számíthatunk. Az Erdészeti Tudományos Intézetnél a témával kapcsolatos kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az ültetvények erdővédelmi problémáinak időben és megfelelő szakmai színvonalon történő kezelésére. A nemesítői eredmények hasznosításával – rezisztencia nemesítés – igen jelentős problémák előzhetőek meg.
A bemutatott ökonómiai elemzés rámutatott arra, hogy a mai gazdasági környezetben a biomassza termelés jövedelmezősége sok esetben felülmúlja a hagyományos szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét.
Lontay Zoltán, a DBM Magyarország bioerőművi programja címmel megtartott előadásában a biomassza felhasználásában eredményeket ismertette.
Paulik Zsolt (Paulik Bt) „A fás szárú alapanyag energetikai hasznosítása a napi gyakorlatban” című előadásával egy működő biomassza-termelő rendszer lehetőségeit ismertette. Az elhangzottak várhatóan növelik majd a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, és a megtermelt alapanyag értékesítési gondjaival küszködő termelők affinitását a biomassza termelés irányába.
Sári Zolt (Nyírerdő Zrt.) „Fahulladék és tuskó hasznosítása a Nyírerdő Zrt.-nél” az erdőgazdaságnál bevezetett apríték termelő rendszert ismertette. A tuskó feldolgozásával kapcsolatban végzett fejlesztések jelentősen bővíthetik a megtermelhető alapanyag mennyiségét, olyan anyagot használva fel, mely eddig nem csak, hogy nem hozott jövedelmet, de a terület felújításában is számos problémát jelentett.
A terepi bemutatón munka közben tekinthettük meg a részvénytársaságnál működő aprítéktermelő rendszert, mely egyaránt képes a vágástéri hulladék és a tuskó felaprítására.
A Szakolyi erőmű megtekintésével képet kaphattunk egy korszerű, automatizált erőmű működéséről. Képet kaptunk egy nagy jövő előtt álló iparágról sikereiről, és nehézségeiről. Az erőmű működésével kapcsolatban érdemes megjegyezni az itt tapasztalt magas fokú biztonsági és környezetvédelmi színvonalat, mely garantálja az elvárható alacsony környezeti terhelési szint megtartását. Mint megoldandó feladat említhető meg a ma még hasznosítatlan hulladék hő felhasználási lehetőségeinek keresését, és az erőművi hamu hasznosítási kérdéseit.
A nap végére a résztvevők az akác bioenergetikai hasznosításának teljes vertikumáról megszerzett ismertek birtokában térhettek haza. Csiha Imre