2010. május 27. – Május 26-án a Képviselőházban 21 taggal megalakult az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága. Ismét Font Sándor (Fidesz) az elnök Amint azt Font Sándor, a bizottság régi-új elnöke elmondta, a mezőgazdasági bizottság korábban még a gazdasági bizottság kebelében működött, de immár évek óta önálló csapatként végzi munkáját.
A bevezetőben megjegyezte, hogy ez a bizottság évek óta komoly munkát végez, s az egyik legtöbbet ülésező grémiuma a Parlamentnek.
Miután az elnök köszöntötte a megjelenteket, egymás után bemutatta a bizottság tagjait. A szintén a Fidesz által delegált alelnök Horváth István, aki második ciklusát kezdte. Az agrármérnök végzettségű szakember Szekszárd egyéni képviselőjeként jutott be a Parlamentbe.
A tagok többsége agrárvégzettségű, és majd’ mindenki valamilyen formában agrárkötődésű szakember. A többségük új ebben a szerepben, de van jó néhány képviselő, aki már sokadik ciklusban dolgozik az agrárterületen.
A két új parlamenti párt (a Jobbik és az LMP) képviselői Magyar Zoltán (Jobbik), Varga Géza (Jobbik), Vona Gábor (Jobbik) és a bizottság egyetlen hölgytagja Szabó Rebeka (LMP) még első ciklusukat kezdik.
Font Sándor bejelentette, hogy az MSZP által delegált alelnök személye változni fog, tekintettel arra, hogy a jelenlegi ügyvezető kormány államtitkára, Gőgös Zoltán, a kormányváltást követően átveszi Harangozó Gábortól az alelnöki funkciót.
A bizottság az érdemi munkához kezdve elfogadta a napirendet, és első aktusként megszavazta a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságába dr. Péter Mihályt, aki a képviselővé választott dr. Budai Gyula helyére került.
A jogász végzettségű szakember a MAGOSZ országos alelnöke, jogi kabinetjének vezetője. Ő képviseli az érdekvédelmi szervezetet az MVH és az MGSZH felé.
Második napirendi pontként az elnök ismertette a tervezett albizottságokat. Elmondta, hogy ezeknek nincs döntési jogkörük, ám előterjesztést tehetnek a bizottságnak. Ebből következően a munkájuk során nem szavaznak. Az albizottságok hattagúak, 4 kormánypárti és két-két ellenzéki tagból állnak.
Az „ellenőrző” albizottság elnöke kötelezően ellenzéki.
A második albizottság az elmúlt időszak kormányzati visszaéléseinek kivizsgálását fogja elvégezni.
A harmadik albizottság már szakmai, ennek feladata a szőlészet ügyes-bajos gondjainak megvitatása.
A három albizottság megalakítását a bizottság látható többsége elfogadta.
Font Sándor elmondta, hogy további albizottságok alapítására is van lehetőség, így arról tájékoztatta a bizottságot, hogy várható az élelmiszerbiztonsági albizottság felállása is.
További albizottság lehet az erdészeti, amelynek régi hagyománya van, és szakmai valamint civil szervezetek szorgalmazták a létrejöttét.
Az albizottságok összetételéről és a további albizottságok alapításáról a döntést később hozzák meg.
Többek között erről kérdeztük Font Sándor elnököt.
– A mezőgazdasági bizottságba rendszerint túljelentkezés van, ezért ez nehéz ügy. A taglétszám pártok frakciói közötti elosztása miatt nem tudunk mindenkit fogadni, aki ide kérte magát. Sokan közülük, a fenntartható fejlődés vagy a fogyasztóvédelem bizottságában kaptak feladatokat.
Természetesen mindenkinek az a terület fontos, amiben érdekelt. Az erdő nagyon fontos, jelentős területet borít Magyarországon, és a gazdasági jelentősége is fontos. Ha a szén-dioxid megkötés felől közelítjük, különösen fontos, mert ezáltal kvótát lehet szereznünk, amennyiben jelentős erdősítési programot valósítunk meg. Ráadásul az európai uniós támogatásokkal szinte nullszaldósakká lehet tenni a telepítéseket. E téren résen kell lennünk, mert ezzel olyan hosszú távú befektetést valósíthatnak meg, akik erdősítenek, arról nem is beszélve, hogy a szén-dioxid kvóta komoly üzleti lehetőséget jelent a nemzetgazdaságnak.
– Az erdészeti albizottság megalakulása mikorra várható?
– A mostani hangulat szerint én úgy látom, hogy mindenképpen meg fog alakulni a közeljövőben, hisz’ tudott, hogy régi hagyománya van az erdészeti albizottságnak. Ezen keresztül tehetünk szert szakértők által közvetlenül szakmai tapasztalatokra. Az albizottsági üléseken mind az állami, mind a magánszféra képviselői jelen vannak, és javaslataikkal segítik az albizottság munkáját.
– Milyen hatása lehet a bizottság munkájára annak, hogy két rivális szakmai terület – az erdészet és a természetvédelem – egy tárcán belül működik a jövőben?
– Nem látok olyan mély ellentéteket a két terület között, mint amilyennek tűnhet az egyes radikális megnyilvánulások alapján. Tudomásul kell venni, hogy az erdő, amely fontos természeti érték, egyben gazdasági érték is. Éles határvonal a két terület között nincs, ezek békés egymás mellett élését kell megvalósítani. A minisztériumok összevonásával remélem, hogy az irányítás terén is megvalósul ez a békés egymás mellett élés.
Ismétlem, ne látok kibékíthetetlen ellentétet e két, nagyon markáns érdek között. Az ember napjainkban nem bolond, hogy tönkre tegye az erdejét, tudatában van, hogy mit jelent a természeti érték. Mindebbe még beletartozik a vadgazdálkodás is.
Ugyanakkor kötelessége mindenkinek a szabályok betartása, a letermelt erdők felújítása.
– Miként értékeli azt a közelmúltban született döntést, miszerint az állami erdőgazdaságok átkerültek a Magyar Fejlesztési Bank hatáskörébe?
– Az előző kormány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részvénytársasághoz sorolta ezeket is, ilyen értelemben semmi különbség nincs. A hamarosan hivatalba lépő új kormány úgy döntött, hogy egy másik szervezet kezelje valamennyi állami tulajdonú vállalatot. Ez egy új irányítási rendszert jelent.
Szabó Rebekától, a Lehet Más a Politika képviselőjétől, arról érdeklődtem, hogy kit tekintenek erdészeti szakpolitikusoknak?
– Jávor Benedek a legtapasztaltabb e téren, aki az erdő kérdésével is sokat foglalkozott.
– Ő a fenntartható fejlődés bizottságának az elnöke…
– Igen. Magam növényökológus vagyok, és elsősorban a gyepek képezik a szakterületemet. Ökológia, természetvédelmi szempontból az erdőkkel is foglalkozom.
– Van-e kialakult álláspontja az LMP-nek azzal kapcsolatban, hogy az erdészeti társaságok átkerültek a Magyar Fejlesztési Bank kebelébe?
– Az LMP erősen kritizálja a vagyongazdálkodási törvényt, és így az eddig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt által kezelt erdőgazdasági részvénytársaságoknak az MFB Zrt tulajdonába kerülését, mert az MFB-re a hitelintézeti törvény szabályai vonatkoznak, ami tovább sűríti a titokerdőt, azaz csökkenti a kormányzati intézkedések átláthatóságát.
– Várható, hogy részt vesz a majdan megalakuló erdészeti albizottság munkájában?
– Igen. Az erdészet meglehetősen konfliktusos terület volt a KvVM és az FVM között…
– Akárcsak a civil szférában….
– Valóban, és úgy gondolom, hogy folytatni kell az egyeztetést, s egy olyan erdőművelést kellene elterjeszteni Magyarországon, amely a fenntartható erdőgazdálkodással, és a szálaló gazdálkodással megvalósítja a folyamatos erdőborítást, ugyanakkor a megfelelő haszon is kivehető.
Ezért is támogattam az erdészeti albizottság megalakítását, amelynek szorosan együtt kell működnie a fenntartható fejlődés bizottságával, amelynek az LMP adja az elnökét. Z.Z.
A Parlament Mezőgazdasági Bizottság tagjai:
Font Sándor (Fidesz) elnök
Horváth István (Fidesz) alelnök
Harangozó Gábor (MSZP) alelnök
Balogh József (Fidesz) tag
Farkas Sándor (Fidesz) tag
Győrffy Balázs (Fidesz) tag
Hanó Miklós (Fidesz) tag
Jakab István (Fidesz) tag
Obreczán Ferenc (Fidesz) tag
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) tag
Patay Vilmos (Fidesz) tag
Pócs János (Fidesz) tag
Tiffán Zsolt (Fidesz) tag
Dr. Zsiga Marcell (Fidesz) tag
Ficsor Ádám (MSZP) tag
Horváth András Tibor (MSZP) tag
Magyar Zoltán (Jobbik) tag
Varga Géza (Jobbik) tag
Vona Gábor (Jobbik) tag
Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) tag
Szabó Rebeka (LMP) tag