Az államtitkárok személyét és a minisztérium strujtúráját illető a kérdésekett korainak tekinti, 2010. május 27-én hallgatta meg az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterjelöltet. Font Sándor a bizottság elnöke ismertette a bizottság ülésének napirendjét, amelyen két téma szerepelt, a miniszterjelölt meghallgatása, illetve az albizottságokkal kapcsolatos döntések.
A miniszterjelölt bemutatkozóját személyes témákkal kezdte, majd kijelentette, hogy első teendőként fel kell mérni, milyen helyzetben van a vidék. Emlékeztetett az árvízi védekezésre, majd egy külföldi szemével láttatta a vidéki lét szomorú díszleteit, a rossz utakat, a felszámolt vasutat, a bezárt intézményeket.Megállapította, hogy nagy bajban van a magyar vidék. Jellemző a népesség elszegényedése és elvándorlása. Nem lehet cél az ország kiürítése – szögezte le. – Olyan vidékfejlesztésre van szükség, amely a magyar embereknek magyar földön biztosítja a megélhetést.
Elrettentő példaként említette, hogy egy rádiós vetélkedő fődíja egy írországi letelepedés volt.
Hangsúlyozta, hogy a miniszter célja nem lehet más, mint az agrárium és vidékfejlesztés – a vízgazdálkodás, a földművelés, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság – harmóniájának a megteremtése.
Föltette a kérdést: Mit hiányolnak a gazdák? – Majd sorolni kezdte: nincs jövőkép a magyar vidéken élők számára, nincs igazi agrárpolitika, nincs igazi érdekvédelem, a gazdálkodáshoz hiányzik a kedvező jogi környezet, nem volt jó adópolitika, nem volt rendszerbe foglalva az állam gazdaságpolitikai elképzelése, bizonytalan a jogi szabályozás.
A gazdálkodók nem tudhatták, hogy mi lesz holnap. Emiatt eltűnt az utánpótlás, a fiatalok elvétve választják a mezőgazdaságot, a vidéki vállalkozást.
A mezőgazdaság elvesztette a piacokat, a hazai piac jelentős részét, nem védi meg az állam a gazdálkodót.
Ezzel szemben a cél az, hogy a vidék legyen versenyképes. De ne csupán üzleti értelemben, hanem életformaként is.
Nyugati országok példáit hozta föl, ahol a jellegzetes vidéki régiók versenyképesek a nagyvárosokkal.
Meg kell fordítani a hanyatlási folyamatot – hangsúlyozta a miniszterjelölt.
Történeti utalással emlékeztetett, hogy a válságokat a vidék segítségével élte túl az ország.
Kulcsfontosságú a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás. Ehhez meg kell teremteni a tulajdonosok Magyarországát! – hívta fel a figyelmet. – Saját üzemekkel rendelkező gazdálkodó réteg erősödjön meg vidéken, amely kötődik a tájhoz, és az értékeket, a hagyományokat fönntartja, tulajdonosi szemlélettel gondosan óvja a környezetét,
A célok meghatározása után számba kell venni az eszközöket.
E téren támaszkodnunk kell a tudományos eredményeinkre, amelyeket át kell ültetnünk a gyakorlatba.
Fontos, hogy olyan szabályozórendszer szülessen, amely előnyös a vidék számára.
Fontos, hogy a minisztérium a nemzeti érdekek kifejezője legyen.
Ki kell nyitnunk a kormányzást az emberek felé, össze kell gyűjtenünk és hasznosítani a megfogalmazott véleményeket. Vagyis egy új típusú nemzeti összefogás kell, amelyben az emberekkel együtt kell kormányozni – hangsúlyozta Fazekas Sándor.
Az új tárca feladatairól szólva elmondta, hogy a minisztérium a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodást akarja megvalósítatni, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés, a biztonságos élelmiszerellátás, a biológiai alapok biztosítása, az agrártermelés, az erdő- hal- és vadgazdálkodás, az agrárkörnyezet-gazdálkodás, térképészet, föld- és talajvédelem, növény- és állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc felügyelet, a vidéki közösségek életminőségének javítása, a vidék gazdasági versenyképességének növelése, a munka és megélhetési lehetőségek javítása segítségével. Valamint a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz és vízgyűjtő gazdálkodást, a vízkárelhárítást irányítja központilag. Ide tartozik még a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása. Gondozza a terület külkapcsolatait, a társadalmi párbeszéd szélesítése mellett. Nem utolsó sorban, pedig a célok megvalósításához szükséges jogalkotás.
A minisztérium szerkezeti felépítéséről szólva elmondta, hogy a tárca nem a korábbi hagyományos minisztériumi struktúra szerint fog dolgozni. A minisztériumban lesz közigazgatási államtitkár, a politikai államtitkár a parlamenti ügyeket viszi majd, a környezetvédelmet külön politikai államtitkár vezeti, ahol a környezetvédelem, a természetvédelem és vízügy lesz. A vidékfejlesztés a politikai államtitkár irányítása alá kerül, ahova az agrárium is tartozik. Ide csatlakozik még az élelmezés-egészségügy is.
Ez a felállás biztosítani fogja a különböző területek összehangolt működését – ígérte a jelölt.
Fazekas Sándor utalt azokra a vitákra, amelyek az új minisztériumi struktúrákkal kapcsolatban folytak. Hivatkozott a magyar közigazgatási előzményekre, amely tapasztalatok szerint hatékonyan lehetett kormányozni. Gondot okoz a nagy szervezetekben a hatékonyság, a rivalizálás, a diszfunkciók, de a legfontosabbnak a szervezet átláthatóságát tartja.
Fontos, hogy a párhuzamosságokat megszüntessék és a belső egyeztetéseket hatékonyakká tegyék.
Fontos, hogy a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás egy helyre kerülése megteremti a lehetőséget a különböző érdekek összehangolására.
A vidéki emberek számára ezek a területek nem hordoznak kibékíthetetlen ellentéteket. Személyes példákkal világította meg a gazdálkodók szemléletét, akik nem ismerték a szemetelés fogalmát, nem vegyszereztek túl, ugyanakkor megőrizték a hagyományos növényeket, óvták a túzokot, a gólyát és a fecskét.
Fontos az egységes környezethasználati rendszer kialakítása.
Szólt azokról a szervezetekről is, amelyek tárcához tartoznak. Szolgáltató közigazgatás megvalósítása a cél. Legyen az állam pontos fizető partner. Véget kell vetni annak, hogy szabályokat hoznak, és nem tartják be. Csökkenteni kell a bürokráciát, egyszerű és átlátható rendelkezéseket kell hozni.
Ellenpéldaként említette az alkalmi munkavállalói szabályzatot.
A mezőgazdasági területtel kapcsolatban megállapította, hogy a magyar agrárium nehéz helyzetben van, az EU-csatlakozás vesztesei lettünk. Ez abszurd, hiszen kevés európai ország rendelkezik olyan kiváló természeti adottságokkal, mint mi.
Hasonlóan az is, hogy a legjobb földekkel bíró kistérségek a hátrányos vidékek közé tartoznak.
A legfontosabb kérdésként a földtulajdont említette. Akié a föld, azé az ország – jelentette ki a miniszterjelölt. Fontos, hogy a földeladással kapcsolatos moratóriumot meghosszabbítsuk.
Ugyanakkor a külföldiek földszerzésével kapcsolatos szabályok EU-konformok legyenek. Ki kell zárni a rendszerből a spekulatív célú földszerzést. A magyar tulajdonosokat olyan védelemben kell részesíteni, mint amilyet Ausztria, Németország vagy Franciaország nyújt.
E célok megvalósítása érdekében tízéves agrárprogramot kell készíteni. Ennek nekilátnak még az idén, és jövőre elkészül. E munka során valamennyi érintett véleményére számítanak.
Kulcsfontosságú a hazai és külpiac kérdése. A kitörési pontok megkeresése után ezeket állami eszközökkel is erősíteni kell. Ilyen a helyi feldolgozás és értékesítés.
Kiemelte a hungarikumok szerepét.
Szólt a bioenergia nyújtotta lehetőségekről, a függőség csökkentése érdekében.
A biogazdálkodást is támogatandónak jelölte meg.
Fontos a külső piacok megszerzése, megtartása. Kiemelte a Kárpát-medencei gazdasági tér felépítésének fontosságát.
Megemlítette az orosz, a kazah, az arab piacot, ahol növekvő élelmiszerszükséglet várható.
Az alapanyag-termelő mezőgazdaságot át kell állítani a feldolgozott termékek előállítására.
Helyre kell állítani a növénytermesztés és az állattenyésztés felborult arányát.
Összefoglalva leszögezte, hogy olyan sokrétű mezőgazdálkodás és tájgazdálkodás kell, amely úgy állít elő értékes és a természetet a lehető legkevésbé terhelő élelmiszereket, hogy közben megőrzi a talajokat, az ivóvízkészletet, a lakókörnyezetünket, természeti és táji értékeinket.
Ehhez sok kis és közepes méretű birtokra épülő változatos termékszerkezetű mezőgazdaság kell, amely nagy számú munkahelyet biztosít.
A mai adatok szerint az agráriumban képződő nyereség 10 százaléka marad a gazdáknál a többi, máshol csapódik le.
Nyugaton a gazdák jövedelme négy forrásból áll össze: a termelés bevétele, a termelői tulajdonban lévő értékesítési és beszerzési integrációk jövedelme (ez nálunk gyakorlatilag hiányzik), a vidéki kiegészítő jövedelmek (turizmus) és az agrártámogatások.
Napjainkban néhány növényfajtára szűkült le a termesztési paletta. Ez kiszolgáltatottakká teszi a gazdálkodókat.
Lényeges szerepe kell, legyen az agrármarketingnek.
Komplex programot kell kidolgozni, hogy a nem agrárterületen dolgozók is megtalálják a helyüket.
Támogatni kell a helyi termékeket árusító boltokat. A magyar kereskedelmi láncokat helyzetbe kell hozni. Csak úgy, mint a helyi gazdapiacokat.
Fontos lehetőség nyílik a közmunkára a vízgazdálkodás, a környezetvédelem terén.
Egyszerűsíteni kell a pályázati rendszereket, és csökkenteni kell az átfutási időket.
Azt a filozófiát kell követnünk, hogy legalább akkora védelmet kell nyújtani a hazai gazdaságnak, mint amekkorát az EU országok biztosítanak a sajátjuknak.
Az EU agrárpolitikáról szólva elmondta, hogy augusztusig kell kialakítani
a magyar álláspontot. A jelenlegi súlytalannak számító nemzetközi helyzetből a jövő évi EU-elnökség jó alkalmat kínál ennek a megváltoztatására.
A magyar agrárdiplomáciának egyeztető, kompromisszum kész, ugyanakkor hatékony képviseletet kell ellátnia. Az EU több kérdésben is válaszút előtt áll, például a támogatások tekintetében. Fontos, hogy a támogatások ne csökkenjenek, hasonlóan a vidékfejlesztési támogatások terén is.
A miniszterjelölt bejelentette, hogy a tárca átvételét követően cselekvési tervet készítenek.
Ehhez kérte a bizottság tagjainak a segítségét is.
Ahhoz, hogy Magyarország megmaradjon, újra kell teremteni a magyar vidék életét – zárta szavait Fazekas Sándor.
A kérdések sorában Ficsor Ádám (MSZP) a minisztérium szerkezetét, többek között az erdészet helyét (melyik államtitkársághoz tartozik majd?), az MVH és az MGSZH, a Nemzeti Földalap, valamint a szakképző iskolák sorsát firtatta. Fölvetette a környezetvédelem és a mezőgazdaság összhangjának megteremtését. Tekintettel arra, hogy a termelők a környezetvédelmet tehernek élték meg. Önkritikusan állapította meg, hogy a nettó zöld érdekekkel szemben nem volt hatékony a korábbi tárca a nemzeti parkok közelében és a Natura 2000 területekkel gazdálkodók érdekében.
Jakab István (Fidesz) az észak-magyarországi vízgazdálkodási társulások példáján a szervezetek forráshiányáról beszélt.
Varga Géza (Jobbik) a pártja programját vélte felfedezni a programbeszédben. Ő is firtatta a minisztérium struktúráját, a személyi állományt. Szorgalmazta a bioenergia helyi hasznosításának megoldását.
Szabó Rebeka (LMP) a programjuk hasonlóságát említette, és bizalmát fejezte ki. A tízéves agrárprogram iránt érdeklődött. Szorgalmazta az élelmiszer-önrendelkezést és a civil szférával való kapcsolattartás iránt tudakozódott. Kérdezte, hogy a földmoratóriumi tárgyalások sikertelensége esetén mi lesz a stratégia. A belvizes területeken a tájhasználati kultúra átgondolását javasolta. Ugyanakkor fontosnak tartotta a vízmegtartás megoldását.
Farkas Sándor (Fidesz) az öntözés és vízgazdálkodás éttekintését ajánlotta a miniszterjelölt figyelmébe.
Patay Vilmos (Fidesz) azt kérdezte, hogy a jelölt elegendőnek vagy növelhetőnek tartja-e a hazai erdőterületet.
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) a közmunkaprogram vízgazdálkodási kiterjesztésére mutatott rá.
Font Sándor (Fidesz) a GMO-helyzetre kérdezett.
A miniszterjelölt válaszában elmondta, hogy a minisztérium struktúrája, akárcsak a szakképzés későbbi témák, dolgoznak a szakértők ezeken a kérdéseken.
Fontos kérdésnek tekinti a bürokrácia csökkentését, ezzel kapcsolatban az MGSZH újragondolását is.
A környezetvédelem és a mezőgazdaság viszonyáról elmondta, hogy ellentmondásos a joganyag, a radikális szemlélet változtatására van szükség. Példaként említette a Natura 2000 területek kijelölésének anomáliáit.
Megemlítette, hogy az állami földterületek jelentős tartalékot hordoznak. Ugyanakkor rendet kell teremteni a fölnyilvántartás területén, ahonnan ma is rémtörténeteket hallani.
Fel kell tárni a pályázatokat, milyen elmaradások vannak e téren.
A vízgazdálkodást, vízkormányzást is nemzetstratégiai kérdésként említette.
Az államtitkárok személyét illetően a kérdést korainak tekinti, majd eljut a közjogi folyamat oda is.
Az ellenzékkel kapcsolatban: a szakmai együttműködésre nyitott – jelentette ki Fazekas Sándor.
A tízéves agrárprogram átfogó stratégia lesz, melyhez várja a javaslatokat és kész a széleskörű egyeztetésre.
A tájhasználati változtatással kapcsolatban megjegyezte, hogy mindenhol a helyi viszonyokat kell megvizsgálni.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban a vízgazdálkodás mellett az erdőtelepítés kaphat kiemelt szerepet – jelentette ki a miniszterjelölt.
Az erdőfelület növelésével kapcsolatban azt mondta, hogy 600 ezer hektár a terv. Példaként szűkebb pátriáját említette, ahol a 36 ezer hektár területből csak 500 hektárnyi erdő van.
Fontos a szén-dioxid kvóta miatt és ugyanakkor az erdők jóléti funkcióit kell erősíteni. Az érdekeket pedig egy tárcán belül kell jól összeegyeztetni.
A társadalmi kapcsolatok ügyét államtitkári szintre szándékoznak emelni – mondta végezetül Fazekas Sándor kijelölt miniszter.
A ForestPressnek az erdészet helyét firtató kérdésére Fazekas Sándor csak annyit mondott, hogy a tárcán belül lesz.
A bizottság végül 14 igen (Fidesz), 4 tartózkodó (Jobbik, LMP) és 2 nem szavazattal (MSZP) alkalmasnak találta Fazekas Sándor kijelölt minisztert.
A második napirendi pontban az albizottságokról szavaztak a képviselők.
Font Sándor elnök bejelentette, hogy a Fenntartható Fejlődés Bizottsága is szándékozik egy erdészeti albizottságot felállítani. Erre a házszabály lehetőséget ad, így a két bizottság egy 12 tagú egyesített Erdészeti Albizottságot fog létrehozni. Ennek két társelnöke lesz. A mezőgazdasági bizottságban az ellenzék lemondott az elnökségéről, így a kormányoldal adja az elnököt. A ForestPress úgy tudja, hogy várhatóan Jakab István töltheti be ezt a pozíciót. Új albizottság még a megújuló energia albizottság, amelynek elnökét az ellenzék adja majd.
A bizottság egyhangúlag elfogadta az albizottságokkal kapcsolatos javaslatokat. Z.Z.