Apátkúti-tó: hol tó állott, most kőhalom
2010. június 9. - Visegrád városa megmenekült, nem zúdult rá a hatalmas mennyiségű hordalék Az elmúlt hetek esőzései következtében kialakult – a Pilisi Parkerdő Zrt-nek összesen félmilliárd forintos kárt okozó – áradás nem kímélte az uniós forrásból fejlesztett vizes élőhelyeket sem.
A keletkezett károkat Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője terepi bejáráson mutatta be a sajtó képviselőinek 2010. június 10-én.
A „Parkerdő természetesen” program keretében a visegrádi Apátkúti-völgyben 2009-2010-ben megvalósított fejlesztések a százéves mértékadó árvízszintet meghaladó áradás nyomán nagymértékben megrongálódtak.
Felöltődött a kotrással újra élővé tett tó és patakmeder, az országban egyedülálló hallépcsős kialakítású műtárgyakat pedig részben betemette, részben elsodorta a patak által szállított több tízezer köbméternyi hordalék. Szerencsésen megmenekült a pilisszentkereszti Szurdokban épített gát, és az áradás nem veszélyeztette a pilisi kistavak élőhely-rehabilitációs programját sem.
Visegrádon megvalósult fejlesztések - Apátkúti-patak, Apátkúti-tó, Telgárthy-rét, István-kunyhói tavak
A Visegrádon átfolyó, gyors vízjárású Apátkúti-patak több pontján is zajlottak természetvédelmi beavatkozások. A patak egész évben sok hordalékot szállít, melynek jelentős részét a völgyzárógátas Apátkúti-tóban rakja le. Az utóbbi években gyakorta előforduló, hirtelen nagy vízbőséget hozó viharok rendszerint sokszor heves árvizet is hoztak. A nagysodrású patak vize a hegyekből lehordott hordalékot a tóban terítette szét, csökkentve ezzel annak víztározó képességét. Az iszaplerakódás az elmúlt időszakra a vízfelület egészének fennmaradását veszélyeztette.
A tó medrének kotrása, az évek óta lerakódott 4.000 köbméternyi hordalék mielőbbi eltávolítása kulcskérdéssé vált. A munkálatok a „Parkerdő természetesen” program keretében 2009 őszén végre elindulhattak, s mintegy 1,5 méter mélységig tisztították meg a tavat a hordaléktól.
Természetesen a patak által szállított hordalék nem csak a tóban, hanem már a vízgyűjtő terület egyes részein is felgyülemlett. A patakmeder kotrása éppen ezért fontos, hiszen az innen kiemelt és eltávolított törmelék már nem kerülhet a tóba, gyorsítva annak újbóli káros feltöltődését. A „Parkerdő természetesen” program keretében az Apátkúti-patak medre – a körülbelül 4000 m3 hordalék kiemelése és elszállítása során - megtisztult, ami a folyóvízi élőlények számára kedvezőbb életkörülmények kialakulását tette lehetővé.
Az áradás során a patak minden eddiginél nagyobb hordalékmennyiséget, több tízezer köbméter követ és földet szállított magával. A tó a korábbinál is jobban – mintegy 5000 m3-nyi hordalékkal – töltődött fel, ugyanakkor megmentve ezzel Visegrád városát, amelyre így nem zúdult rá a hatalmas mennyiségű hordalék.
A patakmeder teljesen átalakult, az eredeti meder egyes szakaszokon eltűnt, helyette más nyomvonalon folyik a patak. Egykori szigetek tűntek el és újak alakultak. Az ősszel kotort szakaszokat helyenként méteres vastagságban borítja hordalék.
Az Apátkúti-patak nyomvonalán az említetteken kívül még két jelentősebb beavatkozás zajlott. Az egyik az Apátkúti-patak medrébe több évtizeddel ezelőtt épített terméskő műtárgyak rekonstrukciója. A Telgárthy-rét és az István-kunyhó melletti gátak helyreállítása egyrészt az eredeti funkció betöltésének hiánya miatt vált indokolttá. Vízvisszatartó hatásuknak köszönhetően korábban jelentős nagyságú, állandó vízfelületet tartottak fenn, kedvező körülményeket teremtve ezzel a patak menti, vizet kedvelő állat- és növényvilág természetes fejlődéséhez. Az új műtárgyak elődeiknél több funkcióval rendelkeztek, hiszen a víz visszatartása mellett – hazai viszonylatban egyedülálló hallépcsős kialakításuk miatt - a vízi élőlények természetes vonulását is lehetővé tették.
Az áradás nyomán az István-kunyhónál lévő műtárgy szinte teljesen megsemmisült, és a Telgárthy-rétnél lévő is megrongálódott. Hatalmas mennyiségű hordalék lepte el mindkét gátat, eltüntetve az élővilág számára olya fontos, ősszel kialakított vízfelületeket. A szükséges javítások mértékét majd a hordalék eltávolítása után lehet csak megállapítani, ha kiderül, hogy milyen mértékben sérült a műtárgy alapja. Az István-kunyhónál súlyosbítja a helyzetet, hogy a meredek partoldal 30-40 méter hosszan leszakadt.
A „Parkerdő természetesen” program Visegrádhoz kötődő további jelentős természetvédelmi fejlesztését az István-kunyhói tavak rekonstrukciója jelentette. A három tóból álló tórendszer 2. és 3. számú tavainak műszaki állapota olyannyira leromlott volt, hogy vízzel történő újratöltésük természetes körülmények között már nem volt lehetséges. A helyreállítás során először a feltöltődött iszapos anyag kotrása és elszállítása történt meg, amit 40 cm vastag vízzáró agyagréteg bedolgozása követett. A meder belső partoldalára humuszréteg került, melyet füvesítés köt meg. A tavak tervezett tavaszi feltöltését az átázott partoldalak miatt folyamatosan el kellett halasztani, míg az ismétlődő áradások fel nem töltötték őket.
A következő időszakban szükséges megvizsgálni a szigetelés sérülését, ugyanis a még instabil rézsűk esetleges elmozdulása repedést hozhatott létre a szigetelő rétegben, ami a későbbiekben szivárgáshoz vezet. A munkák befejezését követően itt összesen 1.825 m2 vízfelület alakul ki.
Lomniczi Gergely elmondta, hogy a faállomány is sérült, a szélkár és az alámosás miatt bekövetkezett kidőlések nyomán. Mintegy 11 ezer m3 fa került földre az elmúlt napok viharos időjárása, árvize következtében.
Nem károsodtak a Parkerdő természetesen program egyéb vízi élőhelyeket fejlesztő beruházásai, így a pilisszentkereszti Szurdokban épült átjárható műtárgy, a leányfalui forrásfoglalás és a rehabilitált visegrádi kistavak.
A Pilisi Parkerdő Zrt. területén még folyik a kárfelmérés, az előzetes becslések szerint mintegy 500 milliós kár keletkezett, de a társaság már keresi a megoldásokat a fejlesztések eredményeinek visszaállítására.
Első feladatuk a balesetveszély elhárítása, a fakidőlések letermelése, azt követi a további természetkárosodás megelőzése, végül a teljes helyreállítás.