„Erdei wellness”: Érezzük magunkat jól az erdőben!
Az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály kihelyezett ülése Debrecenben
Az év elején vált bizonyossá, hogy Debrecenbe kéne menni, vagyis a szakosztály egyik kihelyezett ülését az alföldi nagyvárosban fogja tartani.
Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt Debreceni Erdészetének igazgatója az elmúlt 7-8 évben jó néhányszor állt kamera és mikrofon előtt, volt alkalma gyakorlatot szerezni az interjúadás terén.
Az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály tagjai jól szerkesztett média-mixet hallottak az igazgató előadásában, tő mellől.
Személyes vallomással kezdte: amikor Sopronba került egyetemre, nem gondolta volna, hogy a szakmai ismeretek elsajátítása mellett, ekkora gyakorlatra kell szert tennie a médiaszereplések terén.
Mai szemmel, a kezdőként adott nyilatkozatai „szörnyűnek” tűnnek – mondta Juhász Lajos -, de hát hol is készítették volna fel őket ilyen feladatra.
Hangsúlyozta, hogy e téren komoly előrelépésre volna szükség. Ahhoz, hogy az erdészet a médiában is sikeres lehessen, oktatni kell az egyetemen a médiakapcsolatokat, a médiaszereplést, mert a tömegkommunikáció komoly termelési tényező.
Az ő nemzedékének még az élet a tanítómestere.
A társaság kommunikációs tevékenységének előzményeiről elmondta, hogy korábban szerveztek központi újságíró napot, amikor egész napos programot szerveztek a megyében dolgozó sajtómunkásoknak, szerkesztőknek. Ezenkívül heti bulletint adtak ki a sajtónak a társaságnál történt eseményekről.
Az ő gyakorlatában a helyi események, témák számíthatnak a médiumok érdeklődésére. Szükség van országos kommunikációs stratégiára is, de számukra a lokális megjelenés a legfontosabb.
A kommunikáció legfontosabb céljaként az erdészet társadalmi elfogadottságának növelését, az erdész szakma népszerűsítését jelölte meg.
A gyakorlati munkára térve elmondta, hogy minden erdészeti beavatkozás előtt tájékoztató táblákat helyeznek ki, a helyszín látogatottsága függvényében: „megmagyarázni a megmagyarázhatatlant” – fogalmazott némi szkepszissel.
Szinte mindennapi gyakorlattá vált a civil szervezetek „feljelentéseire” való reagálás.
Az átlag heti egy médiaszereplés ellenére nem érzi átütőnek a kommunikációjukat. Egyfajta szélmalomharcként éli meg, amelynek soha nem lesz vége.
Mint ismert, az erdészet épületében működik a nagyváros egyik erdei iskolája, így a kommunikációjuk másik oldala a tájékoztatás, a környezettudatos nevelés segítése.
A kommunikációs tevékenység rendjéről elmondta, hogy az interjúigények a kommunikációs vezetőhöz futnak be, de a nyilatkozó személyéről a vezérigazgató dönt.
A kommunikációs referens nyilvántartja a társaság munkatársainak médiaszerepléseit, méri a gyakoriságot és regisztrálja médiumok típusát.
A munkájukhoz nagy segítséget jelent, hogy a vezérigazgató a sajtót a fontosságának megfelelő helyen kezeli.
Az interjú előtt a nyilatkozó felkészülésére lehetőséget biztosítanak. A társaságot érintő nagyobb jelentőségű témákban a vezérigazgató fenntartja magának a nyilatkozati jogot.
A cégeknek dönteniük kell, hogy szóvivői vagy sajtóreferensi rendszert választanak. A Nyírerdő Zrt ez utóbbi mellett döntött. Minden területnek megvan a szakreferense, aki az adott terület legjobb ismerője.
A megoldásnak előnye és hátránya egyaránt van.
Ennek ellenére előfordul, hogy aránytalan az egyes erdészetek médiaterhelése, jelentős termelési időkiesést okozhat.
Nehezebben alakul ki az újságírókkal a személyes kapcsolat.
Eleinte gondot okozhat a szakreferens gyakorlatlansága is.
Ugyanakkor az erdészeti igazgató egyfajta erdészeti „celebbé” válhat, akit már arcról ismer a lakosság, civil helyzetben is fölismerik, megszólítják. A szakembernek ezt a helyzetet is felelősséggel és türelemmel kell tudni kezelni.
A médiával való jó kapcsolat kialakításának feltétele többek között, hogy mindig rendelkezésre kell állni, törekedni kell a személyes, közvetlen emberi kontaktusra, kölcsönösségre kell törekedni, a téma feldolgozásában egyfajta helyi szellemi apportként kell működni, tudatosítani kell, hogy az erdő mindig szolgáltat.
Nem szabad kitérni a kényes témák elől sem!
Képben kell gondolkodni, amennyiben látványos munkafázis (kötélpálya alkalmazása, a húzástól eltérő irányú döntés) következik meg kell hívni a médiát.
A siker titka az is, hogy a terepi nyilatkozatnál az interjúalanynak kell irányítani a helyzetet. A látványra, a háttérre oda kell figyelni.
A szövegmondás nagyon fontos, törekedni kell az egyszerű tőmondatokra.
Nem kell egy mondatba minden információt beszorítani. A mondanivaló érthető legyen, kerülni kell a szakkifejezéseket.
A mondanivalónak mindig legyen valami üzenete.
A társadalom számára kellemes témákat is el kell tudni adni: közjólét, gyermekprogramok.
A szakmai szolgáltatásoknak ezt a szeletét Juhász Lajos „erdei wellness”-nek hívja (copy right): Érezzük magunkat jól az erdőben!
A stúdióbeszélgetések esetén érdemes előre tájékozódni a témáról a kérdésekről. Ez számos esetben a nem szakember riportert is segítheti, hisz’ nem adásban kell szembesülnie tájékozatlanságával. Ugyanakkor a szakmailag helytelen kérdésfeltevést ki kell javítani.
Az interjúalany segítőkész legyen a riporterrel szemben.
Külön érdemes figyelni a „belépőre”, a köszönésre: mindig nagy sikert, pozitív hatást vált ki a Jó szerencsét! beköszönés. Ügyelni kell, hogy a társaság neve hangozzék el a mondat elején.
Érdemes gondoskodni tartalék témáról is, amennyiben nem tölti ki az adásidőt a nyitótéma.
Alapszabály, hogy nem szabad visszautasítani az interjúfelkérést, még ha láthatóan időkitöltésről van szó, akkor is rendelkezésre kell állni.
Az írott sajtót illetően alapvető, hogy legyen háttéranyag. Ennek segítségével a legtöbb szakmai szempontból téves megfogalmazás, hiba kiküszöbölhető.
A láthatóan kezdő újságírókkal nagyobb türelemmel, alapossággal kell együttműködni.
Gondot jelenthet, hogy a feszített programtervet az újságírók felboríthatják. Ilyenkor is kellő türelem javallt.
Ha több kamera is jelen van, a stábok között egyfajta versengés alakulhat ki. Törekedni kell az egyenrangú, azonos rendelkezésre állásra.
Nehéz helyzetet teremthet a témák bulváros kezelése. Meg kell találni az elfogadható középutat.
A türelemnek sokszor az elkéső újságíró fogadására is ki kell terjednie.
A munka nem ér véget az interjúval, az anyagokat megjelenésük után elemezni, értékelni kell. Le kell vonni a tanulságot a rendezvény iránti érdeklődésből, az újságírók fölkészültségéből, a kérdésekből. A valóságot mennyire tudta visszaadni a riport, hogy’ használták a vágóképeket.
Milyen visszajelzések érkeznek a médiaszereplést követően?
Vereb István, a társaság sajtóreferense előadása bevezetőjeként strukturálta a médiumokat és a híreket.
A közelmúltban történt természeti katasztrófa kezelés adott feladatot a társaságnak.
A társaság kommunikációs tevékenysége széleskörű, egyfajta missziót töltenek be. Filmeket forgatnak, fényképalbumot szerkesztenek és könyveket adnak ki. Ez utóbbiakat nem kereskedelmi célból adják ki, hanem ajándéknak, könyvtáraknak szánják.
A sajtóreferens elmondta, hogy valamennyi közlemény és írásos nyilatkozat csak ő rajta keresztül juthat el a sajtóhoz.
Az előadó által a társaság médiaszerepléseiről gyűjtött és összeállított számos statisztikából többek között kiderült, hogy a legnagyobb „karriert” a közmunkaprogram, a szociális tűzifa akció futotta be, de hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki a jégkár és a makkgyűjtési kampány is.
A médiumok szerinti gyakoriság az alábbiak szerint alakult:
Internet 93
Havi és hetilap 20
Rádió 20
Televízió 12
Napilap 10
Hírügynökség 3.
Hat alkalommal külföldi megjelenés is volt. Z.Z.