Az OEE Közönségkapcsolatok szakosztály kihelyezett ülése Debrecenben Az év elején vált bizonyossá, hogy Debrecenbe kéne menni, vagyis a szakosztály egyik kihelyezett ülését az alföldi nagyvárosban fogja tartani. Azt már korábban is tudtuk, hogy a Nyírerdő Zrt. sikeres sajtómunkát végez, de a siker kovácsainak tevékenységével csak most volt alkalmunk a helyszínen megismerkedni.
2010. június 16-án és 17-én Debrecenben tartotta kihelyezett ülését az Országos Erdészeti Egyesület Közönségkapcsolatok szakosztálya. Az első napon a Nyírerdő Zrt Debreceni Erdészete látta vendégül a szakosztályt, a második napon pedig az MGSZH Erdészeti Igazgatóság Erdőrendezői Napok rendezvényén vehetett részt.
A szakosztályülés elején Zétényi Zoltán szakosztályelnök megköszönte Lázár Andrea tagtársunknak a pécsi I. Nemzetközi Erdészeti Kommunikációs Konferencia előkészítésében és megszervezésében végzett magas színvonalú, gondos munkáját.
Juhász Lajos erdészetvezető köszöntőjében arra utalt, hogy a szakma meglehetősen ritkán talál el az Alföldre. Az ottani erdők nincsenek a szakma figyelmének főáramában, s ez az erdőtörvényben is megmutatkozik.
Pedig valószínűleg kevesen tudják, hogy Sopron után Debrecen rendelkezik a legnagyobb arányú erdőterülettel a közigazgatási határain belül. A 46 ezer hektárnyi területből 16 ezer hektár az erdő, ami 30 százalék fölötti erdősültséget jelent. Érdekesség, hogy az erdőn keresztül át lehet menni a mai Romániába. Debrecen nagy erdőkultúrával rendelkezik, abból is adódóan, hogy sok erdővel rendelkezik. Volt idő, amikor a guthi erdő is a városhoz tartozott.
A Debreceni Erdészet a legnagyobb területű egysége a Nyírerdő Zrt-nek, ugyanakkor a legkisebb fahozamot termeli. Józsa környékén találhatók kiváló tölgyesek és fekete dió állományok. A legemblematikusabb terület a Debreceni Nagyerdő, amelyet a királyok újra és újra megerősítettek, mint városi tulajdont. A város vigyázott is a tulajdonára, a kitermelést is óvatosan engedélyezte.
Ennek megfelelően vált 1939-ben az ország első számú természetvédelmi területévé.
A Nagyerdő területének jelentős részén 100 év feletti állomány található, melyek egyedei már a 48-as szabadságharc alatt is álltak.
Debrecen mindig is erdészeti hatósági központ volt, és a városban mindig volt főerdőmester.
Az elmúlt századokban az ún. vákáncsos erdészkedés folyt, ami azt jelenti, hogy a letermelt erdők felújítását erdei munkások végezték az általuk gyűjtött szaporítóanyag segítségével. Ők kiköltöztek a vágásterületre, és köztes műveléssel folytattak mezőgazdasági termelést, egészen addig, amíg az új erdő meg nem erősödött, és azt át nem adták a tulajdonosnak. Egykor 4-5 ezer környékbeli család űzte ezt a foglalkozást. Ez a módszer egészen a II. világháborúig dívott.
Az erdőhasználat nem volt valami türelmes, mert a homoki tölgyeseket 50-60 éves korukban letermelték és általában sarjaztatással újították föl. Az erdőkezelés ilyen módszere miatt az egyik korábbi debreceni vándorgyűlésen meg is intették a várost. Emiatt hozattak német erdőmestert, de a város két erdőmestert is kitaníttatott Selmecen, így a jövevénynek nem termett babér.
Időközben lecsapolták a lápokat, megváltoztak a vízgazdálkodási viszonyok.
A Nagyerdőben azóta is mindig történik valami, most éppen egy épületbővítés borzolja a kedélyeket. A legnagyobb gondot azonban a közelmúltban a vihar által okozott óriási széltörési, döntési kár jelenti.
Vajtkó Ferenc, a Debrecen TV szerkesztője meghívott előadóként számolt be az erdészettel, mint gyakori partnerrel folytatott együttműködésről. A nyolc éve Debrecenben dolgozó televíziós újságíró a mintegy 90 fős szerkesztőség munkatársaként az ország egyik legnagyobb stúdiójának dolgozik. Ők szolgálják ki a közszolgálati mtv-t és más hírműsorokat is. Naponta 200-240 ezer nézőt kötnek le. A Zöld Kamera című műsoruk 60-70 ezer nézőt vonz.
A Nyírerdővel való kapcsolatuk kétirányú, egyrészt saját érdeklődésük viszi őket a társasághoz, másrészt a zrt. ajánlataival élnek.
A szerkesztő elmondta, hogy a társaság nagyon nyitott és segítőkész, mindig a rendelkezésükre áll.
A közelmúltban éppen egy idős akácos kivágását mutatták be, és elmagyaráztatták a szakemberekkel a beavatkozás okait, szükségességét.
Ugyanígy bemutatták a hajdúhadházi és guthi erdőket is.
Elmagyarázzák az erdészet gazdasági tevékenységét, megindokoltatják a gazdasági érdekeket.
Tapasztalatai szerint az erdészet szakemberei mind kiváló nyilatkozók, érthetően és világosan fejtik ki álláspontjukat, ugyanakkor szakszerűen fogalmaznak, és naprakész információkkal rendelkeznek.
A szakember elmondta, hogy nagy archívummal dolgozhatnak, még a 30-as évekből is rendelkeznek filmanyaggal. Z.Z.