Fotó Szakács László
2010. augusztus 28. - Az évszázados történelmi levegőjű Zalaegerszeg alsóerdei Aranyoslap adott otthont augusztus 28-án az idei Zalai Vadászati Évadnyitónak, amelyen megjelent Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászati Kamara (OMVK) elnöke, Rosta Gyula a Zalaerdő vezérigazgatója, dr. Nádor László az OMVK Zala megyei elnöke és Gyutai Csaba a város alpolgármestere. 1991. óta az őszi vadászati idény és a szarvasbőgés kezdete előtt rendezik meg a megyei vadásznapot. E napon vadászok az ünneplés mellett tapasztalatokat cserélhetnek, és a látogatók betekintést nyerhetnek a vadászat csodálatos világába.
Az időjárás nem fogadta kegyeibe a kisebb létszámú, de annál lelkesebb ünneplőket, hiszen megszakításokkal, de egész nap esett az eső.
A program a huszárok bevonulásával kezdődött, akik a Magyar Köztársaság és a vadászok zászlóit hozták magukkal. Kedves színfolt volt a dr. Bencze Katalin által elmondott vers. Az ünnepségen hallhattuk még igen színvonalas előadással a Baranya Vadászkürt Együttest.
Feiszt Ottó elnök
A rendezvényt Feiszt Ottó elnök nyitotta meg. Megemlékezett az eddigi vadásznapokról, a vadászati kultúráról, a csodaszarvas legendájáról, és felvázolta az elkövetkező feladatokat is. Kiemelte a vaddisznók károkozását és túlszaporodását.
Köszöntőt mondott Gyutai Csaba Zalaegerszeg város alpolgármestere. A turizmus és a vadászat kapcsolatát emelte ki, majd megemlítette, hogy a megyében 44 szervezet több mint 2300 tagja vadászik, az itt élők közül minden tizedik család részese valamilyen formában a vadászati kultúrának. Javasolta, hogy Széchenyi Zsigmond hagyatéka kerüljön Zalába
Ezt követően Stróber László apátplébános Hubertus misét celebrált. Tanulságos példabeszédben emlékezett meg Szent Hubertusról a vadászok védőszentjéről.
Kellemes programpont volt a természetet, a környezetet, az erdőt és vadat egyaránt óvó, védő kiváló emberek munkásságának elismerése, akik már régóta megbecsült tagjai a Zala megyei vadásztársadalomnak.
A Kamara Aranyérme kitüntetést dr. Sugár László egyetemi tanár, vadgazdálkodási és vadbiológiai kutató és Nagy László vadásztársasági elnök kapta.
A Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetésben Varga Ernő Zala megye nyugalmazott fővadásza és kamarai titkára részesült.
A Nimród Érem kitüntetést Csertán László, Meleg László, Novák Nándor és Várhelyi Árpád nyerte el.
A Hubertus Kereszt arany fokozata kitüntetést Söveges Szilveszter, Mosonyi Alajos, Győrvári László, Tóth Lajos, Ekmann Ernő és Póczak László kapta.
A Huberus Kereszt bronz fokozatát Sabján Tibornak adták át.
Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet kapott eredményes vadgazdálkodási munkájáért a Zalaerdő Zrt Lenti erdészete.
Zala Megye hivatásos vadászainak versenyén I. helyezést ért el Göncz Róbert, II. helyezést Molnár Tibor és a III. Sohár Dezső lett.
A kitüntetéseket Feiszt Ottó, dr. Nádor László és Varga Gellért adta át.
Az új vadászok avatását már 1996-tól kezdődően hagyományként rendezik meg. A jelöltet a vállára tett vadásztőrrel vadásszá fogadják. A szertartáson 69-en tettek fogadalmat.
Az ünnepség levezető elnöke, narrátora Varga Gellért volt, aki gördülékeny stílusban vezette a rendezvényt.
Már az ünnepség végén ínycsiklandó illatok lengték be a sátrakat, készültek az elmaradhatatlan főzőversenyre. Szemet gyönyörködtető látványban lehetett részünk, ha végig mentünk a sátrak között.
A legszebb és legkülönlegesebb trófeáikat mutatták be a vadásztársaságok. Külön kiemelhetjük a zalaegerszegi Nimród igényes kiállítását.
A programban sok más mellett kézműves és kirakodóvásár, íjász-, vadászkutya- és solymászbemutató, vadászkutya szépségverseny is szerepelt.
A kora délutáni esőszünet idejére megtelt látogatókkal, az erdővel körülvett csodaszép tisztás.
A Zala megyei vadásznapra érkező érdeklődők meleg, baráti légkörrel találkozhattak, hisz a vadászati programok mellett a szervezők igyekeztek családi nappá is szervezni az ünnepséget. Szakács László
Aranyoslap története
Alsóerdő délkeleti részén találhatjuk az Aranyoslapi forrást mely igen értékes várostörténeti és erdőtörténeti emlékhely.
A zalavári konvent által kiadott, 1381. augusztus 24-én kelt oklevélben szerepel az Aranyoskút nevű forrás és Egerszeg. A Zala Megyei Levéltárnak ez a legrégibb oklevele melyben a város neve szerepel.
Az említett oklevélben értékes erdőtörténeti adatokat olvashatunk, melyekből következtetni tudunk az Aranyoslaptól keletre és nyugatra eső akkori faállományra: hársfa, tölgyfa, cserfa, vadkörte, bükkfa.
A későbbi évszázadokban a híres húsvéti határjárás alkalmával itt pihentek meg mindig a város polgárai. (Később a város sajnos megfeledkezett erről a hagyományról.)
Első kezdeményezés 1972-ben történt, amikor a város vezetése a helyszíni bejáráson rögzítette, hogy a forrás az 1381. évi oklevél alapján történelmi jelentőségű, ezért elindítják a védett természeti értékek közé való felvételhez szükséges eljárást. Már ekkor felmerült, hogy
itt egy komplex kirándulóhelyet lehetne létrehozni. A terület ekkor a Besenyői „Gyöngyvirág” Szakszövetkezet tulajdonában volt.
1974-ben a város első, helyi jelentőségű védett természeti területe lett a forrás, és egy emlékkövet is elhelyezett a Városi Tanács.
Az igen elhanyagolt, bozótos, szemetes területet a Zalaegerszegi Erdészet alakította át egy szép kiránduló és emlékhellyé. A területet elcserélték a szakszövetkezettel. A domboldalból fakadó forrást, kavics szűrőrétegen keresztülfolyó, három félköríves beton támfal fogja fel. A víz egy mesterségesen kialakított kis tóba csordogál. A tó körül nagykiterjedésű rét és játszótér, játékokkal, asztalokkal, padokkal, esőbeállóval szolgálta a kirándulókat. Az említett történeti emlékeket emléktáblával jelölték meg. A mintaszerű kivitelezést 1981-ben avatták fel.
A forrás feltárásakor őskori, bronzkori, népvándorláskori, római kori, Árpád kori és XV-VVIII. századi cserépmaradványok kerültek elő.
A rendszerváltást követően fokozatosan pusztították, rongálták az Aranyoslapi forrást és a tavat, az emléktáblákat is szétverték.
Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapítvány 700 e Ft-ot adott az Aranyoslapi tó kitisztításához, a környék rendbetételéhez. A munkákat 1995 tavaszán fejezték be. Akkor 45 teherautónyi szemetet, hulladékot szállítottak el a tóból és a forrás környékéről. Sajnos pénzhiány miatt akkor nem sikerült teljesen a felújítás.
A Zalaegerszegi Erdészet 2003-ban és 2009-ben igen jelentős összegeket fordított felújításra, azonban az újabb rongálásokat már nem tudta helyrehozni.
Aranyoslapi forrást átminősítették országos jelentőségű védett természeti területté. Szakács L.