Fotó Rásó János
Az Alföldi Erdőkért Egyesület ez évi kutatói napját november 4-én tartotta meg a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Szolnoki Erdészetének Erdei Művelődési Házában. Az immár 16. alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény célja, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek megosszák egymással az alföldi erdőgazdálkodással kapcsolatos gondolataikat.
Az idei rendezvénynek két kiemelt témaköre a természetszerű, természetközeli alföldi erdőgazdálkodás problematikája és az energetikai fatermesztés és fafelhasználás volt.
Napjaink kiemelkedő súlyú témái mellett több érdekes előadás és poszter adott bepillantást az alföldi erőgazdálkodás napi problémáiba.
Dr. Borovics Attila (ERTI) „Természetközeliséget fokozó erdőművelési beavatkozások alföldi körülmények között” című előadásában elemezte a természet közeliség követelményének alföldi körülmények között nehezen kezelhető kérdéskörét.
Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a várható klímaváltozások olyan ökológiai változásokat kényszeríthetnek ki, ezek mértéke pedig olyan gyors és drasztikus lehet, melyekhez való alkalmazkodásra erdeink képtelenek lesznek.
Rávilágított arra, hogy erdőművelési beavatkozásainkat abban a tudatban kell alakítanunk, hogy állományaink alkalmasak legyenek az elkövetkező évtizedek változásaihoz való alkalmazkodásra.
Genetikai vizsgálatokra alapozva hívta fel a figyelmünket arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítanunk erdőfelújításainknál, telepítéseinknél alkalmazott szaporítóanyagok génkészletének változatosságára. Kutatásai rámutatnak arra, hogy a határ termőhelyeken már leszűkült, egy irányba szelektálódott génagyaggal rendelkező állományok találhatók. Csak a géncentrumokból hozott, gazdag génkészlettel rendelkező szaporítóanyagból nevelt állományok lehetnek alkalmasak a gyors és nagyléptékű változásokhoz való alkalmazkodásra.
Tóth János Nyírerdő Zrt. „Erdőkezelés a Szatmár-Beregi síkon, folyamatos erdőborítás (kezdetek)” című előadásában a gyakorlati erdőgazda szemszögéből elemezte a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazhatóságát. Rámutatott az egyre erősödő társadalmi igényre, az új erdőtörvényben megfogalmazott törvényi előírásokra, és ismertette a Fehérgyarmati Erdészetnél a témával kapcsolatos – évtizedes múltra visszatekintő – eddigi sikeres munkát.
Előadásában jelezte, hogy igen nagy szükség lenne a témában magalapozott kutatásokat indítani, mert ma még alig rendelkezünk az alföldi puhafás ligeterdőkben a folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési tapasztalatokkal. Ezek hiányában vállalta fel az erdészet a térségben az eljárások kifejlesztését.
A régmúltban alkalmazott helyi erdőgazdálkodási eljárások fejlesztésével tarthatók meg a térség erdeinek természeti értékei, gazdasági potenciálja.
Dr. Gácsi Zsolt – Szulcsán Gábor Kiskunsági Erdő-Gazda Kft. - KEFAG Zrt. „Szélsőséges homoki termőhelyeken alkalmazható fafajok” című előadásában érdekes, és tanulságos kísérletekbe tekinthettünk be. A kutatás célja a Duna-Tisza közi szélsőségesen száraz, sovány termőhelyek erdőtelepítéséhez, erdőfelújításaihoz megfelelő fafajok keresése. A munka során számos fafajt teszteltek termőhely tűrésük szempontjából. A vizsgált területeken azonban a fafajok egy része még pótlás után sem tudott megkapaszkodni, vagy kezdeti biztató növekedés után 4-5 évesen fejlődésében megrekedt, pusztulásnak indult.
Munkájuk rámutat arra, hogy a homokhátság száraz, meszes területein, a térségre jellemző csapadékviszonyok mellett az erdei és feketefenyő az egyetlen szóba jöhető alternatíva. A lombos fafajok csak a mozaikosan jelentkező jobb termőhelyi foltokon képesek több-kevesebb sikerességgel a zárt állomány kialakítására. Az elhangzottak alapján el kell megfontolandó, hogy ezeken a területeken egyáltalán fenntartható-e az erdőborítás, vagy más hasznosításokon kell elgondolkodnunk.
Csiha Imre - Rásó János – Keserű Zsolt - Kamandiné Végh Ágnes (ERTI) „Minimális talajbolygatásos erdőfelújítási kísérletek a Püspökladányi szikkísérleti telepen” című előadás bevezetőjében egy közel 200 évvel ezelőtt papírra vetett, de teljességében ma is érvényes gondolatokkal ismerkedhettünk meg. ”A jó erdész kiszedi a magasabb hasznot az erdőből anélkül, hogy a talaj lepusztulna” Heinrich Cotta.
Az előadásban megismerkedhettünk a kísérleti állomáson az elmúlt évtizedekben beállított felújítási kísérletek tapasztalataival. A paletta a természetes erdőritkulástól és beerdősülésektől, a teljes, részleges és minimális talajelőkészítésen keresztül vezetett a folyamatos erdőborítás felújítási kísérletekhez. A kísérleti területen az útkeresés elsődleges oka annak felismerése, hogy a több évtizedes talajjavító hatást, melyet az erdő teljes életközössége idézett elő, munkánkkal ne romboljuk le.
Az első felvételek azt mutatják, hogy ezeken a szélsőséges termőhelyeken, az ismert kedvezőtlen csapadékviszonyok mellett nagy óvatossággal kell minden beavatkozást levezetni. Nem nélkülözhető ez emberi segítség az elegyarány kialakításánál, a gyomkonkurencia visszaszorításnál, valamint visszaszorítani kívánt fafajok létszám csökkentésénél. El kell azonban gondolkozni, hogy a beavatkozások megkezdésének idejét, intenzitását igazítsuk az átalakítást végső időpontjához, hogy ne legyen a munka vége műszakilag leromlott faanyag temető.
A ma üldözendő – invazív fafajok – bizonyos esetekben, megfelelő kontrol mellett – kotlósfák – segítségéről kár lenne azonban lemondanunk.
Bár a területen a vadkár a hagyományos felújításnál nem jelentett számottevő problémát, a folyamatos erdőborításra törekvő erdőkezelési rendszer első lépéseinél a vad kártételét ki kell küszöbölni.
Nagy Zsófia NEFAG Zrt „Szarvasgomba, mint erdei melléktermék az Alföldön” című előadásában rövid áttekintést adott a fontosabb szarvasgomba fajokról, a szarvasgomba több évszázados szakirodalmi megjelenéséről, a térségben eddig ismert gyűjtési lehetőségeiről. Rámutatott, hogy ma már létező lehetőség a szarvasgomba termesztési célú ültetvény kialakítása. Ismertette az erdőgazdaságnál kialakított szarvasgomba gyűjtési rendet, melynek része az interneten igényelhető fényképes, egy évre szóló gyűjtési engedély. Előadása alapján sokunkban felvetődött a gondolat, hogy hasonló – más erdei melléktermék gyűjtéséhez kapcsolható – engedéllyel esetleg csökkenteni lehetne a ma erdeinkben uralkodó ellenőrizetlen „fosztogatást”. Kiemelte, hogy a gazdaság élni kíván az új erdőtörvény adta lehetőségével, és az egyik kiemelkedő gombavilággal rendelkező erdejét fatermesztési rendeltetésűből földalatti gombatermesztés rendeltetésűbe kívánja átsorolni.
Az előadó a konferencia végén szarvasgomba bemutatóval lepte meg a konferencia résztvevőit.
Prof. dr. Marosvölgyi Béla NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet „A faenergetika új lehetőségei és korlátai” című előadásában hangsúlyozta, hogy téves elképzelés az, hogy az energiaszektor rá van utalva a magyar erdőkben megtermelt energetikai célú faanyagra. Nincs másról szó, mint piaci körülmények között a kereslet és kínálat találkozásáról. Napjainkban alakul ki az energetikai - környezetvédelemi - gazdasági struktúra amelyben a hazai erdőgazdálkodás hosszú távon nyertes lehet, vagy a gazdasági élet perifériájára szorulhat.
A hazai fakitermelési lehetőségek és tényleges kitermelés között mutatkozó eltéréssel kapcsolatban felveti, hogy kérdéses az évről-évre visszamaradó mennyiségnek a hazai erdők szénfogalmára gyakorolt hatása. A bemutatott adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 10 évben – minden rosszindulatú vádaskodás ellenére – nem változott meg a kitermelt faanyag választék összetétele. Az UNIOS vállalások számadatai mutatják, hogy 2020-ra a hazai erdők már nem tudják teljesíteni az energiai ipar növekvő igényeit, ezért szükséges új lehetőségeket felkutatnunk. Szükséges lehet az ültetvényerdők egy részét is energiatermelésre átállítani, ezzel növelhető lenne ezen állományok környezetvédelmi jelentősége. A Nemzeti Földalap lehetőségeit kihasználva fontos feladat az energetikai ültetvények bővítése. Ennek genetikai hátterét biztosíthatja a hazai – ERTI – nemesítésű fajták elterjesztése.
Dr. Jung László - Dobre-Kecsmár Csaba Egererdő Zrt „Tűzifa alapú nagyerőművi áramtermelés és decentralizált fűtőművek az erdőgazdálkodás szemszögéből” című előadásukban hangsúlyozták, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az éves növedék csupán 55%-át termeljük ki. A bemutatott táblázatokból látható, hogy hazánkban a biomassza energetikai felhasználásban meghatározó a hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységből kikerülő alapanyag: tűzifa 36 %, energia növények 22,5%.
A kezdeti erőművi felhasználást túl kell nőnie a helyi felhasználásnak, vagyis meg kell jelenni a kis és közép kapacitású regionális fűtőműveknek. Az ültetvény telepítés felfutása csak az erdei választék teljes hasznosítása után javasolható. A lakossági és erőművi felhasználás aránya napjainkban 60-40 %.
Következő fontos lépés az apríték lakosság számára hozzáférhetővé tétele lehet.
Dr. Pásztory Zoltán - Börcsök Zoltán - Boros János NymE FMK Faanyagtudományi Intézet „Az energetikai faanyagok objektív számbavételének problémái és lehetséges megoldásai” című előadásában megismerkedtünk egy számítógépes digitalizációra alapozott, egzakt, archiválható anyagfelvételi rendszerrel. A eljárás során a sarangról/rakományról készített felvételt számítógépes rendszer felbecsüli automata vagy kézi vezérelt üzemmódban. Az eljárás jelen formájában teljesíti a kitűzött céljait, de egyben új lehetőséget is nyithat az erdészeti készletfelméréssel kapcsolatosan.
Dr. Kovács Gábor – dr. Heil Bálint - Magyari Csaba - Győri Tibor - Szabó Orsolya NymE EMK Termőhely-ismerettani Intézeti Tanszék; Afforest Agroenergetikai Kft., Derecske; Győri Kert Agroenergetikai Kft., Moha „Fás szárú, kísérleti célú energiaültetvények termőhelyi viszonyai az ültetvények tapasztalatainak függvényében” című, igen érdekes előadás rávilágított az energetikai ültetvények telepítési rendszerének egyik legnagyobb problémájára, a termőhely feltárások elmaradásának veszélyére.
A termőhelyi alapok hiányában felvállalt telepítések garantált sikertelenségét az előadás számos példával bizonyította.
Csak egyetlen témával kapcsolatosan is – „vörösiszap” – a nyilatkozatok, közlemények során mutatták be, hogy mindenfajta termőhelyi konkrét és általános ismeret nélkül már fafaj szintű javaslatok jelennek meg a probléma megoldására.
Elgondolkodtatóak azok a számadatok, melyek szerint míg a hazai erdőkben a nyár-fűz területfoglalása 95-5% addig az energia ültetvényekben az arány 33-62%. Nem valószínű, hogy ezen arány a termőhely ismeretében megalapozott lenne.
Dr. Sándor Gyula NymE EMK Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet. „GPS telemetria alkalmazásának eddigi eredményei a dámszarvas területhasználatában” című előadásában az alföldi vadgazdálkodás egyik érdekes fajának területfoglalási szokásaiba adott betekintést az alkalmazott nyomkövető eszközök adataira alapozva. Előadásában megcáfolt néhány, gyakorlatban megkövesedett szokványt a dám területszükségletével kapcsolatban.
Adatai mind a vadkárelhárításban, mind az eredményes vadtenyésztésben és vadásztatásban jól hasznosíthatóak.
Fehér Sándor NEFAG Zrt. „Dám vad populáció alakulása a Pusztavacsi Erdészetnél” című előadásában röviden összefoglalta a község történetét, a dámnak a térségben való megjelenését, létszámának évtizedes változását. Előadásában kitért a dám zártkerti tartásának sajátosságaira. Hangsúlyozta, hogy eredményes vadgazdálkodás, csak a vad igényeinek pontos ismeretére alapozva, a távlati célok helyes megválasztásával, és az odavezető út bejárásával érhető el.
A bemutatott adatok már ma is érzékeltetik a céltudatos állománynevelési munka majdani eredményeit. Előadásában hangsúlyozta, hogy a siker érdekében a térség vadász szervezeteinek összefogása szükséges, és bemutatta ennek a közös fejlődésnek lehetőségeit.
A kiállított poszterek – jellegüknél fogva – nehezen szövegesíthetők, ezért csak felsorolásukra szorítkozhatunk.
A konferencián részt venni nem tudók számára vigasztaló azonban, hogy a szerzők a posztereikről összefoglalót készítettek, melyek a konferencia kiadványában hozzáférhetőek.
Dr. Heil Bálint - dr. Kovács Gábor - dr. Barkóczy Zsolt
NymE EMK Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, Papierholz AG., Ausztria: Fás szárú energia ültetvények kutatási feladatai
Horváth Attila László NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: Apríték-termeléssel kombinált harveszteres fakitermelés akác állományban
Horváth Attila László NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: Különleges fakitermelési munkarendszerek
Szakálosné Mátyás Katalin NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: Energetikai faapríték hasznosítás logisztikai rendszere.
Idrányi Zsolt - Prof. dr. Marosvölgyi Béla NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: Faaprítékos fűtőmű a szombathelyi távhőszolgáltatásban
Major Tamás NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet:
A kérgezés gépesítésének fejlesztése Magyarországon
Papp Viktória - Prof. dr. Marosvölgyi Béla NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: A pellettálás energiamérlegének vizsgálata
Kondorné Szenkovits Mariann NymE EMK Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet: Néhány fafaj talajon mért avartömeg vizsgálata két különböző termőhelyen
Prof. dr. Horváth Béla NymE EMK Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet: Energetikai faültetvények gépesítés-fejlesztése Magyarországon
Keserű Zsolt - Kamandiné Végh Ágnes Erdészeti Tudományos Intézet:
A klímaváltozás káros hatásainak csökkentését elősegítő mikrobiológiai készítmények erdészeti alkalmazásának lehetőségei
Csiha Imre - Rásó János - Keserű Zsolt - Kamandiné Végh Ágnes Erdészeti Tudományos Intézet: Energetikai faültetvények komplex termesztéstechnológiai rendszerének kidolgozása az Észak - Alföldi Régió területén
Horváth Zsuzsanna - Pintér Csaba - Vágvölgyi Andrea - Prof. dr. Marosvölgyi Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem, KKK Ökoenergetika Kft.: A Miscanthus sinensis „Tatai” és „HALMAJI” energianád elárasztásának vizsgálata
Koltay András - Lakatos Tamás - Tóth Tímea - André Zoltán Erdészeti Tudományos Intézet: Biológiai védekezési technológia alkalmazása erdeifenyő és lucfenyő állományokban a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum) ellen.
A hagyományokhoz hűen, a szakmai konferencia alkalmával adták át az alföldi erdőgazdálkodás érdekében nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére létrehozott Alföldi Erdőkért Emlékérmeket, melyeket 2010-ben a következő kollégák kaptak meg:
Burai Csaba erdésztechnikus NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
Hajdú András erdésztechnikus NYÍRERDŐ Zrt.
Nagy Zoltán erdésztechnikus NYÍRERDŐ Zrt.
Dr. Sándor Gyula okleveles erdőmérnök, vadgazda mérnök NYME
Széplaki Hunor erdésztechnikus DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.
Szűcs Dezső kertészmérnök, gazdasági ágazati szakmérnök KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
Csiha Imre