2010. november 13. - Natura 2000 erdők kezelése Zala megyében. Ritkán adódik olyan rendezvény, amikor együtt van mindenki, aki érdekelt a Natura 2000 erdők kezelésében, vagy valamilyen formában kapcsolódik kérdéskörhöz. Az ötletgazda a DOMBERDŐ Természetvédelmi Egyesület és az OEE Zalaegerszegi Helyi Csoportja nagyszerűen megszervezte, hogy a természetvédelem, az erdőfelügyelet, az erdőrendezőség, a magán- és állami erdőgazdálkodók, valamint a civil szervezetek egy asztalhoz üljenek és kötetlen fórumszerű tapasztalatcserét folytassanak.
November 11-én, Zalaegerszegen a botfai Hűvös kastély nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, még a szomszéd megyékből is sokan érkeztek. A rendezvény az ÖKOPÁSZTOR program keretében, a Kerekerdő Alapítvány és a DOMBERDŐ Természetvédelmi Egyesület együttműködésében valósult meg, melyet a Norvég Civil Alap is támogatott. Tekintettel az igen nagy érdeklődésre, ismertetjük a programot s az elhangzottakat több részben közöljük.
A tanácskozáson az alábbi előadások hangzottak el:
1. Balaton Tihamér a (Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetője) a NATURA 2000 területek kialakítása, természetvédelmi jogi környezete
2. Megyer Csaba osztályvezető és Óvári Miklós botanikai szakreferens (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól) - a NATURA 2000 erdők értékei, kezelésének természetvédelmi vonatkozásai.
3. Horváth Iván igazgató (Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) – NATURA 2000 erdők kezelésének erdészeti hatósági kérdései
4. Jagicza Attila igazgató-helyettes (Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) – NATURA 2000 erdők kezelésének erdőtervezési kérdései
5. Bényei Sándor igazgató-helyettes (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) – NATURA 2000 esettanulmány (Sajóládi erdő) és tapasztalatai
6. Bodonczi László kistérségi koordinátor (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) és Takács Imre osztályvezető (Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) – Natura 2000 erdőkkel kapcsolatos támogatások
7. Bodor György osztályvezető (ZALAERDŐ Zrt.) – NATURA 2000 erdők kezelésének gyakorlati problémái, kérdései
A rendezvény célja az volt, hogy az aktuális helyzetről minél teljesebb képet, információt mutasson be a jelenlévőknek és mekkora a mozgástér, milyen alternatívák, megoldási javaslatok lehetnek a Natura 2000 tekintetében. Ugyanis a korlátozások utóbbi időben sok félreértést, feszültséget, indulatot gerjesztettek, melyek nagyrészt az ismerethiányból adódtak.
Bogár István elnök (DOMBERDŐ) megnyitója után a levezető moderátor, Vissi Géza OEE titkár hangoztatta, hogy nem célja a rendezvénynek a Natura 2000 erdőterület kijelölésének vitatása, hanem a megoldáson gondolkozzon mindenki, hogy közös, eredményes legyen az összejövetel. Remélte, hogy mindenki tud valamit hazavinni, új ismereteket-információt szerezni és optimistábban fejeződik be a találkozó.
Az első előadást Balaton Tihamér a „NATURA 2000 területek kialakítása, természetvédelmi jogi környezete” címmel tartotta. Először részletesen ismertette a 2004-ben kialakított Natura területek körülményeit, megjegyezve, hogy a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alá kerülő területek pontos helyét nehezen lehetett megtalálni.
Két igen vastag Magyar Közlönyt mutatott, melyben az összes terület kihirdetésre került és észrevételt lehetett tenni róla. Igen kevesen tették meg, mert nem tudtak róla. A földhivatalba történő bejegyzés is megtörtént, azonban a tulajdonosokat elfelejtették értesíteni. Ez nagy hiba volt, mert a tulajdonhoz való jog sérült.
Így Magyarország 21 százaléka került oltalom alá. A védett területek, melyek az ország területének 10 százalékát teszik ki, 90 százalékban bekerültek. Elemezte, hogy mi a különbség a védett és a Natura területek közt. Az erdőtörvény alá nem tartozó fák és facsoportok kivágása ügyében megemlítette, hogy itt az erdőtörvény és a Natura törvény nincs szinkronban. A szakhatósági munkájukat példákkal illusztrálta. Zalaszentgróton a fürdő mellett nem engedélyeztek egy erdősítést, mert az Natura terület és a kockás liliom élőhelye. Egy másik helyen akác ültetését akadályozták meg. Az Őrségben egy erdő művelési ág megváltozását tiltották meg.
Most már nincs bizonytalanság, megfelelő a jogszabályi háttér a Natura területeken.
Megyer Csaba osztályvezető és Óvári Miklós botanikai szakreferens a „NATURA 2000 erdők értékei, kezelésének természetvédelmi vonatkozásairól” beszélt. Megyer Csaba először elmondta, hogy a Natura jelölő fajokat és társulásokat határoz meg. Zala Megyében lévő Natura erdőterületek: Oltárc, Vétyem, Csácsbozsok, Nagykapornak, határában vannak. Kiemelte a természetes erdőket és az illir bükkösöket. A ragadozó és egyéb madarak, kisemlősök, siklók, gyíkok, fenyves díszbogár életterét elemezte.
Felvetődött, hogy miért került be több nagy erdőtömb, melyben nem természetes erdő van? A támogatás miatt, mert azt ígérték, hogy lesz pénz a fenntartásra és a faültetvény átalakítására. Sajnos támogatás nem lett. A hagyásfák és kisebb facsoportok meghagyására hívta fel a figyelmet. Az éger esetében eltekintenek a szálalástól. Nem kérnek mindenütt teljes erdőborítást. A korfa nagyjából egyenletes legyen. 20 százalék feltétlen elvárható 80 év feletti állományokból. A körzeti erdőterveket véleményezik.
Óvári Miklós az erdők botanikai értékéra hívta fel a figyelmet. A Natura területek nagy része erdőterület. A Göcsej kimaradt a kijelölésből. Az akác problematikáját is felvetette. A Natura területek kijelölésének metodikáját ismertette. Említette a telepített égeresek helyzetét. Sorra vette az erdőtársulásokat és a velük kapcsolatos gondokat. Az égeresek, a gyertyános tölgyesek, cseresek és bükkösök kezelése közül az utóbbival van a legkevesebb probléma. A kocsányos tölgyesek hozhatók fel a legnehezebben. Az oltárci tömbben a közel egykorú bükkösök okozzák a gondot.
Igen élesen kritizálta a tarvágásokat. A 80 év feletti erdőkben szálalásos gazdálkodást lehet majd folytatni a jövőben. A túltartott vadállomány ellen is fellépett, mely gátolja a felújulást. Szerinte a Zalaerdő új vezetése fogékonyabb partner e kérdésekben.
A végén szép védett növények bemutatásával zárta előadását, külön kiemelve az erdészről elnevezett Tallós nöszőfűt.Szakács László Fotó: Szakács László