Folytatjuk a 2010. november 11-én, Zalaegerszegen a botfai Hűvös kastélyban a DOMBERDŐ Természetvédelmi Egyesület és az OEE Zalaegerszegi Helyi Csoportja szervezésében a természetvédelem, az erdőfelügyelet, az erdőrendezőség, a magán és állami erdőgazdálkodók, valamint a civil szervezetek részvételével megtartott fórom eseményeinek tudósítását. Horváth Iván igazgató, a helyi OEE csoport elnöke (Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) – NATURA 2000 erdők kezelésének erdészeti hatósági kérdéseit boncolgatta előadásában. Bevezetőjében egy pilisi levél kapcsán az erdőgazdálkodás és a természetvédelem ellentétére, mint kezdetre utalt. Reméli, hogy a fórum végén a megértés szellemében, válnak majd el.
A 120 ezer hektár zalai erdőből 30 ezer tartozik a Natura 2000 védettsége alá, s itt csak bizonyos korlátozással folyhat az erdőgazdálkodás. A Natura korlátozások lehetnek időbeliek, és térbeliek. A gazdálkodók erdőgazdálkodását és a természetvédelmet az erdészeti szakhatóság hangolja össze.
Hogyan lehet gazdálkodni a Natura 2000 erdőkben? Ha valaki jogerős engedéllyel rendelkezik valamilyen gazdálkodási területen, és ez nem veszélyezteti a Natura célokat, akkor ennek az engedélynek a birtokában dolgozhat tovább. A legnagyobb konfliktusforrás abból ered, ha az erdészeti hatóság korlátozza a gazdálkodást, az élőhely fenntartásának és a jelölő fajok eltűnésének veszélye miatt.
Tisztázta az erdő alapfogalmait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a régi erdőtörvény szerinti adatokat az új erdőtörvény másképp értelmezi. Új elem a szabadrendelkezésű erdő. Fásításnak nevezzük a fél hektárnál kisebb, erdőnek látszó területet. A faültetvény is módosult.
Az erdőtörvény előírta, hogy egy éven belül felül kell vizsgálni a Natura erdőket. A 30 000 ha naturás területet az ütemtervi előírás szerint tételesen végig kellett nézni, megvizsgálni maradhat-e, megfelelő-e, vagy valamilyen változtatást kell eszközözni? Ha egy erdőterületről azt állapították meg, hogy nem egyezik a naturás előírásaival, akkor hatásbecslést kell végezni arról, hogy mi történik abban az erdőben, ha úgy gazdálkodnak tovább, mint eddig. Ezt szigorúan, pontosan előírja a törvény. Ezt a hivatal megpróbálta elkerülni, mert olyan óriási munka lett volna, melyet nem tudtak volna végrehajtani.
Az elvégzett üzemtervi felülvizsgálatok során több száz határozatot hoztak és három fellebbezés is történt. Az egyik gazdálkodó – a Zalaerdő Zrt. - száz erdőrészre vonatkozó fellebbezést nyújtott be. Ezek felülvizsgálatát újra kell kezdeni. Az előadó összességében jó eredményűeknek nevezte a felülvizsgálatokat.
Az erdőtörvényben a magról történő természetes felújításnál nincs megkülönböztetve a fokozatos és a szálaló felújítás. Az előbbit 3-25 évig szokták elhúzni, a szálaló vágást pedig minimum 30 évig. A legnagyobb konfliktust az okozta, hogy egy fokozatos felújító vágásra előírt erdőrészben a hivatal az előírást szálaló vágásra módosította.
A rendezvényen az ország számos részéből résztvevők - Vas megyétől - Borsodig - kicsit meglepődve hallgatták Horváth Iván kijelentését, hogy a Magyarországi erdők hazája Zala megye. Gazdasági szempontból a legértékesebb erdők Zala megyében vannak. Itt más dimenziók vannak. Egy erdőrészben a gazdálkodó 17 000 köbméterrel kevesebbet vághatott az üzemtervi ciklusban, mert a fokozatos vágás helyett szálalást írtak elő. Ez nem veszett el számára, csak időben elnyújtva férhet hozzá a faanyaghoz.
Egyéb előírások közt említette a visszamaradt hagyás- és holt fák kérdését. Kimutatták, hogy 6-8000 faj kötődik egyetlen holt fához. Az idős állományokban a kedvező természeti környezet megőrzése a fő cél. Bebizonyították, hogy ezek az erdők jóval gazdagabbak a fajokban, mint a fiatalosok.
Szakhatósági engedély kell az erdőtelepítéshez, művelési ág változáshoz, fásításhoz viszont nem kell. Leszögezte, hogy Magyarországon nincs erdőirtás, kisebb igénybevétel történhet.
Az új erdőtörvényből kimaradt az üzemterv, körzeti erdőtervről beszélnek. A fahasználat tekintetében nincs éves tervezés, csak bejelentés, nincs szakhatósági jogkör sem. Kivétel, ha a gazdálkodó megszegte a Natura előírásokat.
Az erdők hármas rendeltetése mellé bejött új elemként a Natura 2000 rendeltetés. Lehet elsődleges rendeltetés és további rendeltetés is. Ősszel az új erdőtervezéskor felvetődhet, hogy az elsődleges rendeltetés mi lesz? Natura, vagy gazdasági? Ehhez a tulajdonos hozzájárulása szükséges. A Natura kijelölésből kimutatható pénzügyi kárt kompenzálását először kilátásba helyezték, de az erről szóló rendelet nem jelent meg.
Ezután Jagicza Attila igazgató-helyettes (Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága) a NATURA 2000 erdők kezelésének erdőtervezési kérdéseiről beszélt. Először az elmúlt évszázadok erdőtervezését ismertette röviden. Kiemelte, hogy az erdész elődök kiváló erdőgazdálkodást folytattak. Hangsúlyozta, hogy ezeket az eredményeket Oltárc, Vétyem, Csácsbozsok, Nagykaponnak és Nyugat Göcsej Natura területein a térszakozásos tarvágásos üzemtervvel érték el. Magyarországon évszázadok óta használják az erdőket, őserdő nincs. A Natura erdőterületek zömmel állami tulajdonban vannak, elszenvedő is az államerdészet, elenyésző a magántulajdon, és ezek is zömmel a peremterületeken helyezkednek el.
Elismerte, hogy ma már nincs ideje a rendezőnek arról kutatni, hogy 100-150 évvel ezelőtt milyen fafaj, milyen gazdálkodás volt egy-egy területen, pedig ez fontos volna, segítené a döntéseket.
A felsorolt Natura erdők tervezési menetét ismertette, külön kiemelve a határtermőhelyen lévő erdők problémáit, például a csácsbozsoki Natura erdőnél. Az erdők természetességének vizsgálatakor a legnagyobb probléma az akácosokkal van, melynek nem csökken a területe, holott törvény előírja százalékos arányát.
Nem egyértelmű a jelenlegi jogrendszerben a különböző érdekek egymás alá és fölé rendelési viszonya. A Natura érdekét, a tulajdonos érdekét, az erdő ökonómiai érdekét, a hozamszabályozást, mind figyelembe kell venni, jogszerűen, arányosan a tervezéskor. Az üzemmód megállapítása a következő lépcső, mely szintén sokszínű lehet.
Az év elején jelentkezett problémaként, hogy az erdőterveket is a Natura 2000 szellemében felül kell vizsgálni, át kell dolgozni.
Natura erdők tekintetében a körzeti erdőtervek előkészítésének bonyolult menetét több táblázattal illusztrálva vázolta. A harmadik nagy táblázat végén kerül csak sorra a gyakorlati, terepi munka, a hozamvizsgálat. A Natura területekre kevés kezelési és fenntartási tervet kellett készíteni.
Zala megyében kedvező a lakossági egyeztető tárgyalás. A körzeti erdőtervek előkészítésének végén az erdészeti adattárba kell átvezetni a változásokat. Elemezte az idős bükkösök száradását, álgesztesedését, ugyanis nem biztos, hogy kibírják a hosszabb kort.
Hangsúlyozta, hogy szálaló erdőről van szó nem szálalásról. Róth Gyula és Palotai István munkásságát idézte, mai gyakorlati módszerekkel, példákkal illusztrálva. Bemutatta a Zalacsányban néhány éve elkezdődött tölgy kísérleti szálaló erdőt. Szakács László Fotó: Szakács László