2010. november 16. - Natura 2000 erdők kezelése Zala megyében. Tő mellett kell megoldani! Vége a bükknek? Folytatjuk a november 11-én, Zalaegerszegen a botfai Hűvös kastélyban a DOMBERDŐ Természetvédelmi Egyesület és az OEE Zalaegerszegi Helyi Csoportja szervezésében a természetvédelem, az erdőfelügyelet, az erdőrendezőség, a magán és állami erdőgazdálkodók, valamint a civil szervezetek részvételével megtartott fórom eseményeinek tudósítását.
Bényei Sándor igazgató-helyettes a NATURA 2000 esettanulmány (Sajóládi erdő) és tapasztalatairól számolt be. Helybeliként első kézből tudtuk meg, hogy vétek nélkül lett szenvedő az erdészet és az erdészeti hatóság.
A kérdéses területet 180 hektár, 1945 előtt 80 éves vágásfordulóval kezelték. A vágáskor kituskózták a fákat és 2-3 évig köztes használattal újították fel. Már a háború idején karhatalommal kellett kimenteni az erdészt a tolvajoktól. 1989-től egy vízkiviteli rendszer működött, melynek káros hatása lett az erdőre. A rendszerváltozás után kedvezőtlen társadalmi változás történt Sajóládon. Rendszeressé vált az erdő pusztítása, lopása. Ehhez járult, hogy a vízkivétel miatt az idős erdő fái elszáradtak. Emiatt engedélyeztek tarvágást.
Az elmúlt húsz évben alapvetően megváltozott a korosztály. 50-60 százalékra csökkent a záródás, de 20-30 százalék is gyakori lett. Fiatal lett az erdő. Közben 2006-tól Natura 2000-es terület lett, mert a díszes tarkalepkének az itt lévő idős kőrisfákon van az élőhelye. Erről 2007-ben szerzett információt az erdészeti hatóság. Az uniós tárgyalás és ennek hazai következménye még nem zárult le.
Tanulságos, hogy nem érhető el magyar nyelven olyan Natura adatbázis, melyet az erdészeti hatóságok felhasználhatnak a munkájukhoz. Talán a gazdálkodó is megismerhetné, hogy mit is korlátoznak a területén. Az előadó a Natura erdők felülvizsgálatát is felvetette. A túlszaporodott vadállományt is szóba hozta. Az erdész szakma a síkvidéki Natura erdőkben nagy kihívásoknak néz elé – állapította meg befejezésül.
Takács Imre osztályvezető meglepetésként kijelentette, hogy nincs Natura 2000-es támogatás. A jelenlegi pályázati rendszerekben van két olyan elem, mely a Natura célokat vagy azt felölelő gazdálkodást segíti. Ilyen a szerkezetátalakítási és az erdők környezetvédelmi támogatása. Mindkettő elsősorban az akác visszaszorítására szolgál. A szálaló erdőre és a kíméletes közelítésre is van jogcím. A tapasztalatok szerint a pályázók fele sem nyert a nehéz feltételek miatt. Utófinanszírozású az egész rendszer, ami a gazdálkodóknak nehézséget okoz.
Bodonczi László kistérségi koordinátor a Natura 2000-es erdőkkel gazdálkodók támogatásának lehetőségeit vázolta. Az uniós és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, áttételesen van lehetőség pályázni. Mivel az ismertetett támogatásokra a pályázatokat nem írták ki, ezért eltekintünk az ismertetéstől.
Bodor György osztályvezető a gazdálkodó szempontjából a Natura 2000 erdők kezelésének gyakorlati problémáiról beszélt. Elmondta, hogy a Natura 2000 elején nem volt még szó a korlátozásról. Támogatta a Natura területek felülvizsgálatát. Szerinte csak kérdések és problémák vannak.
Amikor megjelent jogszabály, akkor rövid ideig lehetett észrevételt tenni, megtették, de hatástalan volt. Utalt az akác jelenlétére a csácsbozsoki és nagykapornaki Natura erdőkben, ami igen nagy gondot okoz, visszaszorítása elég reménytelen. Az időjárás nem kedvez a klasszikus természetes felújításnak. A hóban végzett közelítést nem lehet elvégezni, ha nincs hó. Felvetette a bonyolult adminisztratív ügyintézést is.
Az erdőtörvény hibájaként rótta fel a túlszabályozottságot. Indokolatlanul használják a szálalás szót, helyette az átalakító üzemmódot javasolta. A Natura kijelölés elleni fellebbezésüknek az a lényege, hogy nincs jogszabályalapja. Azon kívül azok az üzemtervek, melyek a Natura után készültek nem írtak elő korlátozásokat.
A 100 év feletti szálalást, vagy átalakítást el lehet végezni, de az biztos, hogy veszteséges lesz. A gazdálkodónak jövedelmet kell termelni, ezt írta elő a felettes szerv. A tulajdonosnak kell észrevenni, hogy mit terveznek az erdőjével. A zalai erdők tekintetében a tulajdonos előzőleg nem járult hozzá a nagyobb védett területekhez. Elmozdulás történt a hagyásfák ügyében. Igyekeznek, hogy a céljuknak megfelelően, időt állóan ott maradjanak. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a szél áldozatává válnak. Alapvetően a tő mellett kell megoldani a dolgokat, problémákat. Ha a kerületvezető erdész és a természetvédelmi őr között megvan a kapcsolat, a szinkron, akkor ezek az ügyek szépen tudnak zajlani, és legtöbbször az irodába és a felettesekhez már nem jutnak el a problémák, a hírek. Ez a jó, ekkor működik jól a rendszer. Reméli a zalai Natura erdők tekintetében is egy ilyen irányú elmozdulás lesz s az eddigi szembenállás, ütközés megoldásra talál.
Az erdészeti, természetvédelmi hatósági és gyakorlati szakemberek előadásai után kötetlen, fórumszerű tapasztalatcserét folytattak a résztvevők a zalai Natura 2000 erdők kezeléséről, a bennük folytatható erdőgazdálkodás lehetőségeiről. Az előadók meglepetésként észlelték a nagy érdeklődést és bevallották, hogy nem számították ilyen érdeklődésre.
Kerpely Klára, a WWF küldötte azzal egészítette ki Horváth Iván előadását, hogy a hatásvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha valamilyen beruházás és érdemi változás történik a Natura területeken.
Dr. Gálhidy László, a WWF erdészeti programvezetője vitatta a felhozott ausztriai példákat a rezervátumokkal kapcsolatban. Szerinte ott is vannak lakott területek közelében védett területek. Tehát Magyarországon is helyes volt a nagyterületű erdők kijelölése. Kérdezte, hogy a korosztályos erdőknél maradnak-e továbbra is? Vagy szemléletet váltanak, ahol nem a korosztály a meghatározó. Utalt a 80 év feletti erdők előírt 20 százalékos arányára.
Megyer Csaba válaszában elmondta, hogy most is vannak rezervátumok Zala megyében, Vétyemben és Remetekertben. Viszont a nemzeti park nem tartja indokoltnak, hogy a zalai 30 000 hektár Natura erdőket rezervátumszerűen kezeljék és innen a gazdálkodókat kiszorítsák. A szálalást e nélkül is lehet végezni.
A Natura erdők kijelölésekor egyetértett a gazdálkodó, mert azt érezték, hogy nincs vele különösebb gond. Azonban azóta változott a jogszabály és a Sajóládi erdő miatt szigorítások léptek életbe. Jagicza Attila elmondta, hogy a Zalaerdőnél összességben nincs gond a 80 év feletti 20 százaléknyi idős erdővel. Zala megyében nincs szálaló erdő alakot mutató erdő. A szentgyörgyvölgyi is gyakorlatilag megszűnt. Nincs megfelelő minta, tapasztalat és kísérlet sem a szálalásra.
Páll Miklós elmondta, a nemrég rendezett ERTI-konferencián elhangzott, hogy a legoptimistább becslés szerint 70-80 év múlva eltűnik a bükk Zala megyéből. Kérdése, hogy így van-e jövője a bükknek? Van-e értelme védeni az illir bükkösöket, amikor tudjuk, hogy tönkremegy a nagy értékű faanyaggal együtt. Megyer Csaba szerint ezért is kell védeni e bükkösöket s reméli, nem következik be az előrejelzés.
Bényi Sándor mondta el a borsodi gyakorlatot a különböző ügyekben. Horváth Jenő jelezte, hogy Finnországban több tízezer fellebbezés történt a naturás területek ügyében. Felhívták a figyelmet, hogy a civil szervezeteknek joguk van elmondani véleményüket.
Továbbra is kérdés, hogy a tulajdonost megkérdezése nélkül lehet-e korlátozni a Natura előírásaival, ha eddig jogszerűen gazdálkodott? Úgy tűnik, hogy most már a meggyőzés és a kártalanítás jöhet szóba.
Egyértelművé vált, hogy a tő mellett dolgozó kerületvezető erdész és a természetvédelmi őr közös munkájára van szükség. Ha ők megértik egymást, akkor könnyebben magoldódnak a nyitott kérdések is.
Megállapíthatjuk, hogy a Natura erdők tekintetében az előadók és a hozzászólók véleménye is közeledett egymáshoz. Kerülte mindenki a személyes, sértő kifejezéseket. Az is egy nagy eredmény, hogy minden oldal elmondta véleményét s meghallgatták. Vissi Géza OEE titkár, mint moderátor, ügyesen terelgette a különböző nézeteket.
Úgy érezzük kis előrelépés történt a Natura erdők ügyében. Reméljük, hogy több ilyen hasonló összejövetel lesz a jövőben is. Köszönjük a szervezőknek. A rendezvény a Norvég Civil Alap által finanszírozott Ökopásztor program keretében, a Kerekerdő Alapítvány együttműködésével jött létre. Szakács László Fotó: Szakács László