2010. november 22. – Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőhasználati és
Erdőművelési Szakosztálya szervezésében 2010.11.13-15. között
tanulmányúton voltunk Vajdaságban. A háromnapos programon áttekintést kaptunk Vajdaság erdőgazdálkodásáról.
Területi adatok:
Vajdaság 175 ezer hektár erdejéből 131 ezret a Vajdaság Erdői Közvállalat (Vojvodinasume) kezeli. A maradékon vízügy, honvédség, önkormányzat, védett területekből 22 hektárt a természetvédelmi hatóság, mezőgazdasági társulások osztoznak. A tartományban magán erdő csupán 5,5 ezer hektár – 3 százalék - van.
Az erdőkezelés mellett mezőgazdasági területek beerdősítésével is nagy tételben foglalkoznak. Az erdőtelepítésnek nagy jelentősége van. Ennek révén 6 százalékról 14 százalékra emelték az erdősültséget, de még most is jelentős számú községhatárban 1 százalék alatti az erdősültség.
Tulajdonosi jogok, működés:
A Vojvodinasume tulajdonosa Vajdaság tartomány. A tulajdonosi jogokat a tartományi parlament gyakorolja. – Vezérigazgató kinevezése, üzemtervek, éves gazdasági tervek, eredmény felhasználása, stb.
A kezelt terület tulajdonosa a Szerb állam.
A közvállalat négy erdőgazdaságból és egy vadászati üzemből áll. 22 hektár kivételével a természetvédelmi kezelést is ők végzik. A vadászati jog mellett a tartomány folyóinak és tavainak jelentős területén a halászati jog is a közvállalaté.
Jellemzően saját dolgozók végzik a fizikai munkát is, de alkalmaznak vállalkozókat is. Az 1800 dolgozóból 240 diplomás – ebből 160 erdőmérnök - , 490 közép szintű végzettséggel rendelkezik – ebből erdész 270 fő.
Erdőgazdálkodás támogatási rendszere, hatóság, nyilvánosság:
Az erdőfelújítást támogatja az állam, de a támogatás nem fedezi a teljes költséget.
Az erdőgazdálkodást és a természetvédelmi kezelést független erdészeti és természetvédelmi hatóság ellenőrzi.
Az erdőfelügyeleti rendszer sajátossága, hogy nincsenek szankciók. Van viszont jogkörük arra, hogy szükség esetén az erdőgazdálkodó költségére elvégeztessék a nélkülözhetetlen munkákat. – Az általunk megkérdezett állami erdészek ilyen esetről nem halottak. Náluk az erdőfelügyelet nem korlátoz, csupán az erdőgazdálkodó által készített terveket bírálja el, és ellenőrzi azok végrehajtását, szükség esetén szakmai tanácsot ad.
A természetvédelmi hatóság a védett természeti értékek kezelését ellenőrzi. A védett területeken három zónát alakítanak ki. Az elsőben semmilyen, a másodikban korlátozott, a harmadikban korlátlanul végezhető a gazdálkodási tevékenység.
Általánosan jellemző, hogy nincs területi és időbeli korlátozás.
Ismeretlen a „befejezett erdősítés” fogalom.
Az erdőrendezési feladatokat a közvállalat látja el. Az üzemtervezés nyilvános. A lakosság és az önkormányzatok tehetnek javaslatokat. Gazdálkodást korlátozó javaslatok nem jellemzőek, mert a lakosság maximálisan elfogadó az erdőgazdálkodás iránt.
A program:
Első nap:
A Magyarország különböző helyeiről utazókat a Zombori Erdőgazdaság Bácskamonostori Erdészetének vadászházában fogadták Takács Márta vezérigazgató és kollégái. Itt rövid tájékoztatást kaptunk a közvállalatról, annak működéséről és a helyi sajátosságokról. Majd a reggeli után a Fruska Gora hegységbe utaztunk.
A Fruska Gora Nemzeti Parkot 1960-ban alapították. A természetvédelmi kezelést és az erdőgazdálkodást a közvállalat végzi. A fafajok 80 százalék a kocsánytalan tölgy, elegyes és elegyetlen állományokban. Az állományok 75 százaléka sarj eredetű. A korábbi nagyfokú emberi behatások ellenére nagy a biodiverzitás. Az itt megtalálható 1500 növényfajból 50 fás szárú.
A helyi kollégák a kocsánytalan tölgy felújítását és a felújítási problémáikat mutatták be.
Jellemzően egy bontás után végvágnak. A bontás után 70 százalék alatti a fedettség. Problémát okoz, hogy a tölgy ritkán terem, aránytalanul sok a túltartott faállomány, valamint a lágyszárúak elleni vegyszeres védekezés tilalma.
A vadkár nem jelentős, de az őz által okozott minőségi vadkárral már volt problémájuk. A biodiverzitás jegyében tervezik a korábban kiirtott gím visszatelepítését.
A fakitermelési költségek és faárak hasonlítanak a magyarországira.
Az alkalmazott fakitermelési technológiák azonosak a magyarországiakkal, de az erdei program során magyar erdészek számára különleges közelítési lehetőséggel is megismerkedtünk. Itt még alkalmazzák faanyag közelítésre a lovakat málhahordóként is. Egy lóra 300 kg fát raknak fel a málhanyeregre.
Szállásunk a szerémségi Mitrovica melletti Morovici vadászházban volt. A vadászház és a környezetét képező vadaskert jelenleg a honvédség kezelésében van, de a minisztériumok profiltisztításának eredményeként várható, hogy átkerül a Vojvodinasume kezelésébe.
Második nap:
A Sremska Mitrovicai Erdőgazdaság területén kaptunk részletes tájékoztatást az erdőrendezésről, természetvédelmi területek kezeléséről és tanulmányoztuk a kocsányos tölgy gazdálkodást.
A kezelt erdőkben 1863. óta készítenek üzemterveket. Térinformatikai softvert, terepi adatfelvevőt, elektromos átlalót alkalmaznak. A méréseket mintateresen végzik. A földnyilvántartási térképek kapcsán megemlítették, hogy még mindig kiválóan használhatók a monarchiabeli térképek. Az üzemtervek szűrt adatai nyilvánosak, az interneten elérhetőek.
Itt csak a vágásos erdőgazdálkodást alkalmazzák, de Belső-Szerbia hegyvidékein a bükkösöket és a jegenye fenyves-bükkösöket szálalják is.
A termőhelyi adottságok miatt kiemelten fontos a sűrűn szintezett térképfedvény, hiszen a vízzel borítottság meghatározza a tervezhető célállományt.
Évi 10 km új utat terveznek.
A jugoszláv utódállamokban tilos az őshonos állományok tarvágása. Ezért természetes (természetszerű) felújítást kell alkalmazni a tölgyesekben.
Maggazdálkodás: A kocsányos tölgy minél egyenletesebb kitermelhetősége érdekében nagy figyelmet fordítanak a maggazdálkodásra. 1951. óta nyilvántartást vezetnek a magtermésről. Mivel átlagosan háromévente terem náluk bőségesen a kocsányos tölgy, jó termés esetén egy évre való makkot betárolnak. Nyolc regisztrált magtermő állományból és két plantázsból gyűjtetik össze a makkot, amit a XXI. századi technikai színvonalú létesítményükben hőkezelnek, csáváznak, majd hűtőben betárolnak. Az idén 170 tonna makk betárolását tervezik. A technológia színvonalára jellemző, hogy az egyéves betárolás után sem csökken a csíraképesség 80 százalék alá.
A tartamosság biztosítása mellett fontos szempontjuk a helyi génállományon belül erdőgazdaságilag kedvezőbb jegyekkel bíró csoport továbbszaporítása is. A bemutatott magtermő állományban több magfa 20 méterig ágtiszta hengeres törzsű volt.
A kocsányos tölgy program: Ezeket az erdőket, az ipari forradalom hatására, először a XIX. században termelték le. Akkor ártéri keményfás társulások voltak, de mára a - vízszabályozás miatt – megváltozott a vízgazdálkodásuk.
Jellemzően 750x750 méteres szabályos hálózatban alakítottak ki erdőrészleteket. A felújításra nagy gondot fordítottak, előtérbe helyezték a kocsányos tölgy (szlavón tölgy) elegyarányának növelését.
A felújítás: Első bontásként kitermelik az összes nem tölgy fafajt, kiirtják a cserjeszintet. Ekkor kijelölik a 20-25 méterenkénti közelítő nyomokat.
Két évig glifozáttal totális gyom- és cserjeirtást végeznek. A visszamaradó állomány záródásától függően második bontásra is sor kerülhet. Ilyenkor 50-60 százalékra is lebontják az állományt. Az első bontás utáni második, vagy harmadik évben – megfelelő makktermés híján - teljes, vagy részleges makkvetést végeznek. A vetéshez saját fejlesztésű függesztett vetőgépet használnak. A már kijelölt közelítő nyomon nincs mesterséges makkvetés. A felújításokat kerítéssel védik. Eddig csak vaddisznó ellen védekeztek, de a gím szaporodása miatt mostantól szarvas ellen is védelmet adó magasságúra építik.
A kocsányos tölgy újulatot két évig Rubigánnal permetezik.
A fakitermelés vezérgépe a forwarder.
Pocok ellen, saját fejlesztésként, D3 vitaminnal védekeznek.
A nap folyamán – különböző korú állományok bemutatásával - megismertettek minket a felújítás és nevelő vágások során kialakított állapotokkal.
Erdőrezervátum: A Mitrovicai Erdőgazdaság területén nyolc védett terület található. Ezekből egyet már 1876-ban védetté nyilvánítottak. A 10,7 hektáros területen 240 db kocsányos tölgy található, melyek – két 60 éves példány kivételével – 350 év feletti famatuzsálemek. Itt a magyar delegáció igen gyengén vizsgázott fekvő fa köbtartalmának becsléséből. A többség jelentősen alulbecsülte a 75 m3-es kidőlt tölgyet. Tekintettel arra, hogy 350 év óta csak két példány tudott felnövekedni, a természetes megújulás hiánya miatt a természetvédelmi hatóság már feloldotta volna a védelmet, de a helyi erdészek ragaszkodnak a további védelemhez, a teljes háborítatlansághoz. A terület a Száva árterén van. Több száz év óta változásként legfeljebb a gyalogakác csoportos megjelenését lehet említeni. A felújulás 350 éve tartó elmaradásának okát a helyi kollégák sem ismerik.
Harmadik nap:
A Mitrovicai Erdőgazdaság Klenaki Erdészetének területén nemes nyár és fekete dió állományok megtekintése.
A nap folyamán a csemetekerti kiemeléstől a fakitermelés utáni vágástakarításig bemutatták a nyárasokban alkalmazott technológiákat.
Mind felújításra, mind erdőtelepítésre saját csemetekertben előállított fűz és nyár gyökeres dugványt használnak. Nyárból a korábbi sláger euramericana klónok helyett előnyben részesítik a deltoides klónokat. 25 éves korban 600m3/hektár fatömeget produkálnak.
Az ültetést egy-, vagy kétéves gyökeres dugvánnyal végzik, 130cm mélyre fúrt gödörbe. 6x6 méteres, vagy 7x7 méteres hálózatban. Így elhagyják a gyérítést. Az ültetést követő hét évig intenzíven gondozzák. Évente egyszer gyomirtóznak, háromszor tárcsáznak, kétszer nyesnek.
A fakitermelést processzorral végzik. A vágástakarítást könnyen meg tudják oldani, mert a lakosság még a nyár vágáshulladékot is hajlandó saját célra összetermelni.
A szakmai program terepi részét fekete diós állományok tanulmányozásával zártuk.
A búcsú munkaebédre a Karakusa vadászházban került sor, ahonnan hosszas baráti beszélgetés után hazaindultunk Magyarországra.
Köszönet dr. Zorán Tomovic kollégának a precíz, teljes szakmai áttekintést adó program szervezéséért, Takács Márta vezérigazgatónak és minden vendéglátónak a baráti fogadtatásért.
Külön köszönet Blazsev Zsifko szakosztálytársunknak a tanulmányút leegyeztetéséért és a szakszerű tolmácsolásért. Urbán Pál, az Erdőművelési Szakosztály elnöke
