2010. december 13. - Nyolc év vándorlás után, újra hazai pályán, Bakonybél és Kecskemét után, Kőszegen szervezte meg az Országos Erdőfórumot a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány. A december 2-3 között megrendezett fórum két napja során 27 előadás hangzott el, melyen 145 szakember vett részt szerte az országból.
A Kerekerdő Alapítvány, Kőszegen két napos rendezvényt szervezett az ERDŐK ügyében érintett ágazatok és szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére. A decemberi fórumra vártak erdészeti és természetvédelmi szakembereket , az erdőgazdálkodás, természetvédelmi vagyonkezelés, a tudomány és a szakigazgatás képviselőit, erdészeti érdekképviseletek, környezet- és természetvédelmi, és egyéb kapcsolódó civil szervezetek tagjait.
A rendezvény indítékai azok az erdőket is érintő jogszabályi és strukturális változások voltak melyek egy része az új erdőtörvény alkalmazásával, illetve a kormányváltással függtek össze. De az indítékok közé sorolhatóak azok az erdőgazdálkodói törekvések is, melyek drasztikusan módosítanák az erdészeti jogszabályokat tovább liberalizálva az erdőgazdálkodás szabályait.
A szervezés eredményeként, a jégpáncéllal borított utak és a fórum ideje alatt leesett 30 cm-es hó ellenére, 145 fő vett részt a rendezvényen. A résztvevők szerte az országból érkeztek, Szombathelytől Nyíregyházáig, Esztergomtól, Pécsig. A résztvevők között számos állami erdőgazdaság mellett, a magánszféra is képviseltette magát és több szakigazgatási szakember, kutató és zöld civil szervezet is jelezte részvételét. A Fórum két napja alatt 27 előadás hangzott el, de jutott idő a vitára is.
Az elmúlt nyolc évben a Kerekerdő Alapítvány igyekezett összefogni a környezet- és természetvédő civil szervezetek erdőkkel kapcsolatos szakmapolitikai munkáját. E munkának egyik legfontosabb terepei a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozói voltak. Ehhez kapcsolódva többnapos erdőfórumok valósultak meg s az OT-k munkájában fontos szerepet töltöttek be az ERDŐ szekciók, melyek az elmúlt nyolc évben állásfoglalásokban összegezték a zöld szervezetek véleményét. A találkozók révén létrejött személyes kapcsolatok együttműködéseket, közös projekteket eredményeztek. Ez a háttér tette lehetővé többek között, hogy a zöld szervezetek egységes, kiérlelt javaslatokkal tudtak előállni az erdőket érintő jogszabályok véleményezése során.
A zöld szervezetek által életre hívott erdőfórumok története 2003-ban az Őrségben kezdődött. Bakonybél és Kecskemét után újra hazai pályán Vas megyében szervezte meg a Fórumot a Kerekerdő Alapítvány.
Az első nap délelőttjén a Kőszegi-hegységre próbálták ráirányítani a fegyelmet a szervezők. A Bechtold István Természetvéádelmi Látogatóközpontban kezdődő programon a hegység természeti értékeiről tartott előadást Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, külön kitérve a hegység erdeire, bemutatva az egykori jegenyefenyves bükkösök helyére telepített lucfenyvesekben az utóbbi évtizedben pusztulás jelenségét is. Balogh Csaba a Vas Megyei MGSZH erdészeti igazgatóságának igazgatóhelyettese a Kőszegi-hegység erdőtervezési, és erdőfelügyeleti kérdéseiről szólt, látványos digitalizált tematikus térképekkel illusztrálva előadását. Szemléletes légifotókkal mutatta be a hegység ausztriai oldalán az Eszterházy birtokon és a hazai oldalon folyó erdőgazdálkodási gyakorlat közötti különbséget. Míg a magyar oldalon jelenleg is a vágásos gazdálkodás jellemző, a lékai erdőgonokság területén ma már nagy területeken hiába keresnénk vágásterületeket. Mint megtudtuk a Kőszegi hegység körzeti erdőtervezése a következő évben zajlik majd s ez komoly változásokat hoz a hegység állami erdeiben folyó erdőgazdálkodásban. Az új erdőtörvénnyel összhangban várhatóan mintegy 1000 hektáron olyan típusú erdőgazdálkodás kialakítása lesz a cél, mely a természetes folyamatokra alapoz s biztosítja a folyamatos erdőborítás fenntartását.
A Fórum fő helyszínén a Hotel*** Írottkőben délután egymást követték azok az előadások, melyek konkrét gyakorlati példákat mutattak be a Pro Silva szemléletű erdőgazdálkodásra. A levezető elnök Varga Béla a Pro Silva Hungaria Egyesület tiszteletbeli elnöke volt, aki 80 éves létére a tőle megszokott intenzitással és lelkesedéssel vezette fel a mozgalom hazai példáit bemutató előadásokat. Bakó Csaba a Szombathelyi Erdészeti Zrt erdőgazdálkodási igazgatója nyitotta meg az előadások sorát bemutatva, hogy külföldi és hazai példák tanulmányozása után Vas megye állami erdeiben is immár több ezer hektárt jelöltek ki arra, hogy évtizedek múlva tarvágás mentesen, szálaló módszerekkel gazdálkodjanak. Csépányi Péter a Pilisi Parkerdő Zrt főmérnöke arról számolt be, hogy a főváros térségében, már több évtizedes múltra tekint vissza az a fajta gazdálkodás, mely mind a nagyvárosi környezet okozta nagy látogatottság követelményeinek, mind pedig a természetvédelem elvárásoknak és a cég gazdasági célkitűzéseinek is megfelel. Sok résztvevő számára nagy élmény volt Ripszám István a Pécsváradi erdészet igazgatójának előadása, aki a Mecsekben folyó szálalásos erdészeti törekvésekről számolt be élményszerűen, bemutatva azt az aprólékos, gondosan megtervezett és kivitelezett munkát melynek eredményeként ma már több ezer hektáron vágásterület mentes gazdálkodás folyik. Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője a nemzeti parki erdőkezelésre mutatott be követendő példákat. Több előadás foglalkozott a magánerdőkben folytatott gazdálkodás új útjaival. Dénes Károly Hosszúperesztegi, Siffer Sándor balatonfelvidéki tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Döbbenetes képeket láthattak a résztvevők a vaddisznókondák által károsított temetőkről, feltúrt sírokról, no és persze a természetes újulat keletkezését is megakadályozó nagyvad károsításáról. A zalai színeket Világhy András képviselte, aki Zalaerdő Zrt Zalaegerszegi Erdészeténél folyó kezdeményezésekről számolt be, részletesen bemutatva a folyamatos erdőborításra törekvés indítékait és ökonómiai kérdéseit is. Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány elnöke afféle extrém példaként Szőce környékén végzett akácos átalakítási tapasztalatairól számolt be.
Vacsora után, éjszakába nyúlóan, a kitartó résztvevők különböző civil kezdeményezésekről hallhattak beszámolókat. Varga Béla a Pro Silva Egyesület elnöke külföldi Pro Silva szemléletű gazdálkodási példákból mutatott be egy csokorra valót. Gálhidy László a WWF Magyarországtól a Budai-hegyvidék örökerdeiről tartott előadást. Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány Ökopásztor programját mutatta be, melynek, erdészeti, természetvédelmi és humán elemei egyaránt vannak. Szigetvári Csaba a nyíregyházi E-Misszió Egyesület tagja, a Sostói-erdővel kapcsolatos komplex programjukat mutatta be. Szabó Lajos az Országos Erdészeti Egyesüélet Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának titkára az erdőpedagógiáról az erdészeti erdei iskolákról beszélt.
A pénteki napot Bugán József a Szombathelyi Erdészeti Zrt vezérigazgatójának köszöntője nyitotta meg. Baktay Borbála a Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési osztályáról a nemrég Nagojában megtartott „Biodiverzitás védelmi egyezmény részes feleinek 10 konferenciájáról” számolt be. Mint ismeretes ez a konferencia több hasonló rendezvényhez képest konkrét eredményekkel zárult. Gálhidy László a WWF Magyarország erdészeti programvezetője európai példákat mutatott be, arra, hogy Németországtól Boszniáig nagy területeken álltak át a természetes folyamatokra alapozó gazdálkodásra. Az újdonság erejével hatott az az amerikai kutatási eredmény is, mely bebizonyította, hogy a magas diverzitású természetszerű erdők több széndioxidot kötnek meg, mint a „jól” kezelt vágásos erdők így a klímavédelem szempontjából is kedvezőbbek a szálalóerdők. Bartha Dénes professzor a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgatója az erdőtermészetesség értékeléséről beszélt. Az új erdőtörvénynek egyik sokat bírált újdonsága az erdők természetességi kategóriákba sorolása. A professzor is a rendszer további finomítását, pontosítását tartaná szükségesnek, ahhoz, hogy erre alapozva tényleges differenciált, és igazságos szabályozást lehessen bevezetni. Kondor István a Pro Silva Hungaria Egyesület elnöke döbbenetes adatokat mutatott arra vonatkozóan, hogy a túlszaporodott nagyvadállomány milyen óriási kárt okoz az erdőkben s jelenleg legfőbb akadálya a természetszerű erdészeti módszerek alkalmazásának. Magyarországon jelenleg is a Föld átmérőjének megfelelő hosszúságú kerítés védi az erdőfelújításokat, de már olyan eset is előfordult, hogy egész települést kerítettek be a vad elleni védelem érdekében. Jánossy László a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatalától az ombudsmani munka és az erdészeti politika , illetve a jogalkotás kérdéseiről beszélt. Az erdőtörvény megalkotásakor a parlamenti szakaszban a JNO hathatósan képviselte a zöld értékeket. Az erdőgazdálkodás humán kérdései kerültek elő Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivőjének előadásában, aki arról a kommunikációs munkáról beszélt melyet a főváros körtnyéki erdőket kezelő erdőgazdaság végez. Sokan várták Zambó Pétert az Országos Erdészeti Egyesület elnökét , aki azonban két nappal a rendezvény előtt lemondta a részvételt. Az őt helyettesítő Csépányi Péter elnökségi tag arra a provokatív kérdésre, hogy szinte valamennyi erdészt tömörítő Országos Erdészeti Egyesület is egyetért-e a Magánerdő Tulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége azon törekvéseivel, mely a nemrég életbe lépett erdőtörvény gyökeres átalakítását tűzte ki célul, a jelenlévők azt a választ kapták, hogy az OEE-nek nincs közös javaslata a MEGOSZ-szal. Horváth Iván a Bakonyerdő Zrt munkatársa, aki a közelmúltig a Zala megyei erdészeti hatóság igazgatója volt a szakigazgatás nehézségeire hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a Natura 2000 erdők kívánatos kezelése miatt több helyen, így különösen Zala megyében komoly konfliktusok keletkeztek. Lapos Tamás a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Osztályának vezetője Kaán Károly műveiből idézve vázolta az erdészeti politika aktuális kérdéseit. A Ugron Ákos a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályáról egyelőre sajnos nem tudta megmondani, hogy a minisztérium természetvédelmi blokkja milyen irányba változtatja meg erdőkkel kapcsolatos stratégiai elképzeléseit.
A Fórum tanulságaiként megállapítható, hogy az erdész szakma legnemesebb hagyományaiban benne rejlik, annak lehetősége, hogy a természetes folyamatokra minél jobban alapozva, a köz számára is a lehető legelfogadhatóbb gazdálkodás valósuljon meg a magyar erdőkben. Egyre többen vannak olyanok, akik elhivatottságból, szakmai meggyőződésből, keresnek új utakat az erdőgazdálkodás természetszerűbbé tételére. Sokaknak kihívást jelent, a megszokott, rutinszerű, sematikus eljárások helyett nagyobb odafigyelést, kreativitást és nem kevés plusz munkát kívánó módszerek kikísérletezése. Ugyanakkor a közelmúlt politikai átalakulásai, az egymást követő vezetőcserék az olykor homályos politikai nyilatkozatok, sokakat elbizonytalanítanak, amit csak fokoznak azok az egyre erősödő hangok, melyek az erdőgazdálkodás szabályait tovább liberalizálnák. Érezhetően a minisztériumok korábban önálló blokkjai sem alakították még ki stratégiáikat az erdők ügyében. Azzal viszont szinte mindenki egyetértett, hogy a természetes folyamatokra alapozó erdőgazdálkodás egyik legfőbb akadálya ma, a túlszaporodott nagyvadállomány. A probléma megoldása azért nehéz, mert a vadászat mindig is összefonódott a gazdasági politikai elittel. Ezért a 2011. évi Baján megvalósítandó Országos Erdőfórumon várhatóan a „vadkérdés” is hangsúlyos téma lesz.